Közélet-Politika
Semjén Zsolt: Magyarország világnemzetté vált, milliárdos programokkal erősítik a diaszpórát
OkosHír: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy nyilatkozatában kifejtette, hogy Magyarország világnemzetté vált, ami szerinte nem szándékos döntés, hanem történelmi adottság eredménye. Ezt a helyzetet egyaránt kihívásnak és jelentős lehetőségnek nevezte. Beszédében kiemelte a diaszpóra közösségeinek stratégiai jelentőségét, a külhoni magyarság támogatására fordított összegek jelentős növelését, valamint a nemzetpolitikai programok, mint a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor Program bővítését.
A diaszpóra mint stratégiai hídfőállás és a nemzeti felelősség
A miniszterelnök-helyettes álláspontja szerint a diaszpóra közösségei stratégiai jelentőségű hídfőállásként funkcionálnak az egyetemes magyarság számára, kulturális, gazdasági és bizonyos politikai értelemben is, a lakóhelyük szerinti országok felé. Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak tartja, hogy az Alkotmány rögzítse Magyarország felelősségét minden magyar iránt, függetlenül attól, hogy a világ mely részén élnek.
Véleménye szerint a magyar állam alapvető célja a nemzet fennmaradásának és a magyar emberek életminőségének javítása. Kiemelte, hogy a nemzet csak akkor maradhat fenn egészként, ha minden nemzetrésze megőrzi identitását. Hangsúlyozta, hogy a diaszpórában élő magyarok éppolyan értékes részét képezik a nemzetnek, mint a Kárpát-medencei magyar közösségek.
Növekvő támogatások és programok a diaszpóra számára
Semjén Zsolt felidézte, hogy a külhoni magyarság támogatására fordított összeg 2010-ben még 9 milliárd forint volt, amelyet a következő évben tízszeresére emeltek. Összesen eddig körülbelül 1600 milliárd forintot fordítottak erre a célra, és jelezte, hogy a jövőben további növekedés várható.
Kijelentette, hogy Magyarország kötelessége biztosítani a diaszpóra számára a magyarság megőrzéséhez szükséges támogatást. Emellett garanciát kell nyújtani arra, hogy a külföldön élő magyarok számára Magyarország mindig menedéket jelenthet, bármilyen válsághelyzet esetén. Ezt a célt szolgálja a Hazaváró program. Megjegyezte, hogy bár a diaszpóra nagy részének nincs szüksége menekülésre, a venezuelai magyarokat például haza kellett segíteni. Reményét fejezte ki, hogy hasonló akciókra a jövőben nem lesz szükség.
A kereszténydemokrata politikus arról is beszélt, hogy az egyházak és a cserkészek is jelentős szerepet játszanak a diaszpóra magyarságának megőrzésében. Megemlítette, hogy a cserkészek által szervezett ötven táborban több mint 1800 fiatal vett részt.
Kitért a Kőrösi Csoma Sándor Programra, amelyet a nemzetpolitika egyik legsikeresebb kezdeményezésének nevezett. A program célja, hogy az emigráns gyökerű diaszpóra szervezeteiből olyan közösségi pontokat hozzanak létre, amelyek „minden magyar otthonai lehetnek”. A program Izlanddal és Litvániával bővül. Eddig a Kőrösi- és a Petőfi Sándor Program keretében összesen 1100 ösztöndíjas utazott ki.
Fontosnak tartotta a diaszpóra magyarságának szorosabb összekapcsolását Magyarországgal, ezért speciális ösztöndíjrendszert hoztak létre. Ennek köszönhetően 236 hallgató érkezett a nyugati diaszpórából egyetemi tanulmányokra, és további 164 hallgató várható idén 30 országból.
Semjén Zsolt említést tett a magyar nemzet közjogi egyesítéséről is, melynek keretében eddig 1,2 millióan szereztek magyar állampolgárságot. Kiemelte, hogy mindenki, aki magyar állampolgár kívánt lenni, megkapta ezt a lehetőséget, és aki meg akarja őrizni magyarságát, ahhoz minden támogatást megkap.
Nemzeti célok és identitásmegőrzés a veszélyek korában
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár tájékoztatása szerint idén 31 országból hetven képviselő vett részt a tanácskozáson, köztük a japán és a ciprusi magyar közösségek képviselői is.
Nacsa Lőrinc hangsúlyozta, hogy a jelenkor a veszélyek korszaka, amelyet háborús fenyegetettség, migráció és a közbiztonság romlása jellemez. Szerinte kulcsfontosságú a nemzeti célok meghatározása és a közösségek megtartása. Rámutatott, hogy a 21. század egyik legfontosabb küzdelme az identitás megőrzéséért zajlik, különös tekintettel a magyarság és a kereszténység megtartására. Az államtitkár kifejtette, hogy a kormány válasza az „erős, kis közösségekben” rejlik, amelyekből a nemzet épül fel.
Hozzátette, hogy az Országgyűlés által már elfogadott jövő évi költségvetés lehetővé teszi az Erősödő diaszpóra pályázat novemberi meghirdetését, amelynek kiemelt eleme az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának megünneplése. Emellett online magyar nyelvtanulási program indítását is tervezik a következő évben.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása szerint az Erősödő diaszpóra program keretében 500 millió forint vissza nem térítendő támogatás állt rendelkezésre. E forrásokon Európa és a világ más részein élő diaszpóra fele-fele arányban osztozik, és a közel kétszáz érvényes pályázat mindegyikét támogatni tudják. Jelezte továbbá, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Program déli féltekére vonatkozó felhívásait november 10-én teszik közzé, a keret létszámát pedig öt fővel, harmincra emelik.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk, mely „Hirdetés” megjelöléssel jelent meg, egyértelműen a magyar kormány diaszpóra-politikájának pozitív bemutatására és népszerűsítésére irányul. Célja a kormányzati nemzetpolitika eredményeinek, anyagi elkötelezettségének és a külhoni magyarság stratégiai jelentőségének hangsúlyozása, ezáltal a nemzeti egység érzésének erősítése és a kormány iránti pozitív attitűd kialakítása.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a kormányzati tisztségviselők kijelentésein keresztül erős, pozitív és érzelmileg töltött nyelvezetet alkalmaz. Például a „világnemzet lettünk”, „óriási lehetőség”, „kulcsfontosságú” kifejezések, valamint a „Magyarország kötelessége” fordulat morális imperative érzetét kelti. Nacsa Lőrinc államtitkár a „veszélyek kora” és az „identitásunk megőrzéséért zajló küzdelem” (magyarságunk és kereszténységünk megtartása) keretezésével a diaszpóra-politikát szélesebb, egzisztenciális fenyegetésekhez köti, ami erősíti a téma fontosságát és sürgősségét, egyúttal érzelmi alapokon mozgósíthatja az olvasót. Az ilyen típusú retorika, bár idézett, a cikk „hirdetés” jellege miatt kritikátlanul, megerősítően jelenik meg.
- Forráskezelés és Egyensúly: Az eredeti cikk kizárólag kormányzati tisztségviselők (Semjén Zsolt, Nacsa Lőrinc, Szilágyi Péter) nyilatkozataira épül. Ez a forráskezelés teljes mértékben hiányolja a kiegyensúlyozottságot, mivel nem szerepelnek benne független szakértői vélemények, ellenzéki álláspontok vagy a politikai döntések lehetséges kritikái. A „Hirdetés” jelölés ellenére a szöveg újságcikk formájában jelenik meg, ami manipulálhatja az olvasót abban az értelemben, hogy objektív tájékoztatásként érzékelheti. Az egyoldalú bemutatás megakadályozza, hogy az olvasó átfogó és kritikus képet kapjon a diaszpóra-politikáról.
- Hiányzó Kontextus és Tények: Bár a cikk konkrét pénzügyi adatokat említ (pl. 1600 milliárd forint a külhoni magyarság támogatására, 500 millió forint az Erősödő diaszpóra programra), hiányzik a kontextus ezen összegek hatékonyságáról és konkrét felhasználásáról. Nincsenek független értékelések vagy elemzések arról, hogy ezek a beruházások milyen mérhető eredményeket hoztak. A „Hazaváró program” és az 1,2 millió állampolgárság megszerzése is pozitívumként kerül bemutatásra, anélkül, hogy a kapcsolódó kihívásokat, vitákat vagy a programok részletes működését bemutatná a cikk. Ez a szelektív információközlés hozzájárul a manipulált kép kialakításához, ahol csak a sikerek és pozitívumok kerülnek hangsúlyozásra.
Kép: Harcosok órája/YouTube
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Gulyás Gergely: Új esély a békére, változik a széljárás Washingtonban és Európában
OkosHír: Gulyás Gergely miniszter szerint az orosz-ukrán háború, amely 2022 februárjában kezdődött és jelenleg is tart, alapvetően határozta meg a jelenlegi választási ciklust, és annak következményei közvetlenül érzékelhetők. A miniszter kiemelte, hogy az Egyesült Államok Fehér Házában már több hónapja egy olyan adminisztráció tevékenykedik, amelynek elsődleges célja a béke megteremtése. Gulyás Gergely úgy véli, ezáltal jelentősen megnőttek a sikeres békekötés esélyei, különösen ahhoz képest, amikor Magyarország „mondhatni, szinte egyedül volt az Európai Unióban” ebben a törekvésében. A miniszter reményét fejezte ki, hogy az Európai Unióban is „teret nyer magának” a józan ész, és „esetleg még többségbe is kerül”, hasonlóan ahhoz, ahogyan szerinte ez a tengerentúlon már megtörtént.
Gulyás Gergely megjegyezte, hogy az Európai Unión belül is javult a helyzet. Véleménye szerint Szlovákiában a kormányváltás pozitív változást hozott, és Csehországban is hamarosan hivatalba lép egy új kormány, amely a választási kampány során folyamatosan hangsúlyozta, hogy Európa elsődleges érdeke nem Ukrajna „céltalan és időkorlát nélküli” támogatása, hanem a mielőbbi béke.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára, aki egyben Hegyvidék és Észak-Újbuda fideszes választókerületi elnöke, arról beszélt, hogy „nagyon bizonytalan, nagyon kiszámíthatatlan világban élünk”. Az államtitkár állítása szerint az Európai Unió is „elköteleződött afelé, hogy a háború irányába tolja egész Európát”. Steiner Attila hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kiemelten fontos, hogy „a saját útját tudja járni”, és olyan döntéseket hozzon, amelyekkel „meg tudja alapozni a békét és ki tud maradni ebből a háborúból”.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája a magyar kormány békepárti álláspontjának megerősítése az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, kiemelve a kormányt, mint a „józan ész” képviselőjét egy háborúpártinak beállított európai környezetben. A cikk célja, hogy legitimálja Magyarország külpolitikai irányvonalát, és azt sugallja, hogy ez az álláspont egyre szélesebb körben nyer támogatást nemzetközi szinten. A cikk a kormányzati kommunikációt visszhangozza, megteremtve a „magányos, de igazságos” harcos képét, aki végül elismerést és támogatást kap.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a narrátor és az idézett politikusok szájából is használ érzelmileg telített és retorikailag hatásos kifejezéseket. Gulyás Gergely „mondhatni, hogy szinte egyedül voltunk az Európai Unióban” megfogalmazása az elszigeteltség és az azt követő potenciális „győzelem” érzetét kelti. A „teret nyer magának” a józan ész és „esetleg még többségbe is kerül” kifejezések a „józan ész” megszemélyesítésével egy morális diadalmenetet sugallnak. Steiner Attila „nagyon bizonytalan, nagyon kiszámíthatatlan világban élünk” felütése félelmet és bizonytalanságot ébreszt, ezzel igazolva a kormány „saját útját” és a háborúból való kimaradást. A legerősebb manipulatív elem a „az Európai Unió is elköteleződött afelé, hogy a háború irányába tolja egész Európát” kijelentés. Ez egy erős, vádló állítás, amely az EU-t háborús uszítóként mutatja be, anélkül, hogy bármilyen konkrét bizonyítékot vagy árnyaltabb képet adna. A cikk végén elhelyezett „Kapcsolódó cikkünk: Háborúval riogatja Európát Volodimir Zelenszkij” cím is megerősíti a narratívát, hogy más szereplők (ebben az esetben Ukrajna elnöke) a háború felé terelik Európát, szemben Magyarország békepárti álláspontjával.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése egyoldalú. Kizárólag a magyar kormány két magas rangú tisztviselőjének, Gulyás Gergelynek és Steiner Attilának a véleményét idézi. Nincsenek független elemzők, ellenzéki politikusok, vagy az említett nemzetközi szervezetek (EU, amerikai adminisztráció) képviselőinek ellenvéleményei vagy pontosító nyilatkozatai. Ez a forrásválasztás teljes mértékben a kormányzati narratívát erősíti meg, és nem biztosít kiegyensúlyozott képet az olvasónak. Bár egy agresszorról szóló tudósításnál az egyensúly hiánya indokolt lehet, itt belső politikai állásfoglalásokról van szó, ahol a pluralizmus hiánya manipulációra utal.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk több ponton is hiányos kontextust vagy nem teljesen megalapozott állításokat tartalmaz. Az „új adminisztráció” a Fehér Házban, amely „több hónapja” van hivatalban és „elsődleges célkitűzése a béke megvalósítása”, homályosan fogalmaz. Adott időpontban (2025. november 13.) az amerikai elnökválasztás 2024 novemberében történt, az új elnök beiktatása pedig 2025 januárjában. Tehát valóban „több hónapja” lenne hivatalban egy új adminisztráció, de az, hogy ennek „elsődleges célkitűzése a béke megvalósítása”, Gulyás Gergely véleménye, és nem feltétlenül tükrözi az adott adminisztráció hivatalos, teljes körű politikáját vagy retorikáját. Az „Európai Unió is elköteleződött afelé, hogy a háború irányába tolja egész Európát” állítás tényként van beállítva Steiner Attila által, holott ez egy erősen vitatható és leegyszerűsítő interpretációja az EU komplex külpolitikájának és biztonsági stratégiájának. A cikk nem szolgáltat bizonyítékot vagy további kontextust ezen állítások alátámasztására.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Gulyás Gergely/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Nemzetbiztonsági aggályok ellenére kapott magyar állampolgárságot Hilarion metropolita
OkosHír: Hilarion metropolita magyar állampolgárságot szerzett, annak ellenére, hogy a nemzetbiztonsági szervek az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB) való kapcsolatai miatt aggályokat fogalmaztak meg. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) 2022-ben javasolta a kormánynak, hogy ne adjanak állampolgárságot a metropolitának, ám a kormányzat ezt a figyelmeztetést figyelmen kívül hagyta.
Egy, a magyar kormányzatnak dolgozó forrás tájékoztatása szerint, amikor Hilarion metropolita Budapesten szolgált, a nemzetbiztonsági szervek olyan információkkal rendelkeztek, amelyek az FSZB-hez kötötték őt. A forrás szerint kérdéses volt, hogy Hilarion aktív FSZB-tisztként vagy titkos együttműködőként tevékenykedett. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2022-ben azt javasolta a kormánynak, hogy ne adjon állampolgárságot Hilarionnak, az FSZB-vel való kapcsolatai miatt. A kormányzat azonban figyelmen kívül hagyta ezt a figyelmeztetést.
Hilarion metropolita Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közbenjárásával, gyorsított eljárás keretében kapott magyar állampolgárságot. Nem sokkal később édesanyja is magyar állampolgár lett, családegyesítésre hivatkozva. Bár Magyarország gyakran ad állampolgárságot külföldi egyházi vezetőknek, a nemzetbiztonsági szolgálatok figyelmeztetésének ilyen mértékű figyelmen kívül hagyása szokatlannak számít.
A közép-európai titkosszolgálatok orosz ügyekben való szoros együttműködése miatt a Hilarion metropolita által jelentett biztonsági kockázatokról – magyar állampolgárságának megszerzése ellenére – a partnerszolgálatok is értesültek. Ezt magyar és cseh források egyaránt megerősítették.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón megerősítette, hogy Hilarion metropolita nemzetbiztonsági átvilágításon esett át. A miniszter azonban nem tért ki arra a részletre, hogy az átvilágítás során az FSZB-vel való kapcsolatai miatt negatív eredmény született volna.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy a magyar kormányzat döntését Hilarion metropolita állampolgárságának megadásáról felelőtlennek és potenciálisan nemzetbiztonsági kockázatot jelentőnek mutassa be, különös tekintettel az állítólagos FSZB-kapcsolatokra. A szöveg feltehetően az olvasókban felháborodást és gyanakvást kíván kelteni a kormányzat eljárásával szemben.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora számos érzelmileg töltött és manipulatív kifejezést használ. Például a címben szereplő „annak ellenére kapott magyar állampolgárságot, hogy az FSZB-s kapcsolatai miatt megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon” kifejezés kategorikus és elítélő hangvételű, tényként állítva be a „megbukást”. A „ministránsfiú ágyába bemászó” és „FSZB-köpontban lövöldöző” jelzők (amelyek a „Kapcsolódó cikkek” részben szereplő, de a fő szövegben is megemlített, Hilarionhoz köthető állítások) a szenzációhajhászás és a karaktergyilkosság eszközei, amelyek nem feltétlenül relevánsak az állampolgársági eljárás ténybeli bemutatásában, de erős negatív konnotációt hordoznak. A „gyorsított eljárásban” és „családegyesítés címszó alatt” kifejezések a folyamat gyanús, nem transzparens voltát sugallják. Végül, a Gulyás Gergelyre vonatkozó „azt azonban elhallgatta, hogy az FSZB-hez köthető pap azzal a lendülettel meg is bukott” megfogalmazás közvetlenül vádolja a minisztert információ visszatartásával és egyértelműen az újságírói véleményt tükrözi, nem pedig objektív tényközlést.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk elsődlegesen meg nem nevezett „magyar kormányzatnak dolgozó forrásra”, Panyi Szabolcs VSquare hírlevelére, valamint meg nem nevezett „magyar és cseh forrásokra” támaszkodik. A kormányzati álláspontot egyetlen forrás, Gulyás Gergely miniszter nyilatkozata képviseli, amelyet a cikk narrátora azonnal értelmez és kritizál, mint információ elhallgatását. Ez a forráskezelés jelentős egyensúlyhiányt mutat, mivel szinte kizárólag a kormányzattal szembeni kritikus nézőpontot erősíti meg, és nem ad teret a kormányzati döntés esetleges indokainak vagy más magyarázatoknak. A „Kapcsolódó cikkek” beemelése tovább erősíti ezt az egyoldalú narratívát, további, Hilariont negatív színben feltüntető állításokkal.
(Forrás: 444.hu)
Kép: Pátriárkai kitüntetés Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes részére – magyarortodox.com
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor: Olyan gyermek, akit családtámogatás nem ér el, Magyarországon nincs
-
Gazdaság3 napja
Nagy Márton újratervez: Jelentős költségvetési kiigazítások várhatók 2025-re és 2026-ban
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter: Orbán Viktor nem maradhat miniszterelnök a mélyszegénységről tett kijelentései után
-
Közélet-Politika3 napja
Dömötör Csaba: 70 ezer milliárd forintnyi háborús kiadás terheli az európai gazdaságot
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor Rónai Egonnal beszélget az ATV új műsorában
-
Külföld3 napja
Iskolából vittek el egy diákot Szlovákiában, aki „Fico áruló” feliratot festett a járdára
-
Belföld3 napja
Gigantikus bontási hullám a Liszt Ferenc Repülőtérnél: 169 épületet érint az új gyorsforgalmi út építése
-
Hírek3 napja
KSH Jelentés: 4,3 százalékon maradt az infláció októberben, folytatódott a gáz drágulása