Belföld
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A drónok és adatok forradalmasítják a honvédséget
OkosHír: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint a technológiai fejlődés, különösen a drónok és a digitalizáció, alapjaiban alakítja át a hadviselést, amihez a Magyar Honvédségnek is alkalmazkodnia kell. Az Infotér Konferencián elhangzott beszédében a miniszter kiemelte az adatbiztonság és az űripar növekvő jelentőségét, valamint utalt egy politikai projekthez kapcsolódó adatszivárgási ügyre.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Infotér Konferencia Space & Defense Day eseményén Balatonfüreden kijelentette, hogy a technológiai fejlődés, amely a magánéletet is érinti, megjelent a Magyar Honvédségben is. A miniszter szerint a magyar haderőben jelentős változások zajlanak, amelyek a digitalizációra épülnek, és abban lehetőséget látnak.
A honvédelmi miniszter előadásában kifejtette, hogy minden háborúnak egyedi jellege van, az orosz-ukrán háború sajátosságát pedig a drónok és szenzorok alkalmazása adja, ami miatt a frontvonalakon szinte semmi sem marad láthatatlan. Ez a transzparencia jelentősen megváltoztatta a hadviselés természetét, amihez a magyar haderőnek is mélyreható folyamatokkal kell alkalmazkodnia.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a honvédség hagyományosan „vas alapú” logikával működik, ezért el kell érni, hogy adatközpontú, digitalizált rendszerként funkcionáljon. A digitális katona koncepciója azt jelenti, hogy a katona egyéni felszerelése digitális adatgenerátorokat tartalmaz, így maga is adatszolgáltatóvá válik, és ezek az adatok csatlakoznak a járművéhez és a parancsnokság egyéb eszközeihez. Ezek az adatok piramisszerűen épülnek egymásra – magyarázta a miniszter.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte az adatbiztonság fontosságát is, mivel a honvédség nagy mennyiségű, kiemelt védettségű nemzeti és NATO-adatot kezel. Hozzátette, hogy ehhez az államigazgatásnak is csatlakoznia kell, amit az idei Adaptive Hussars gyakorlaton is teszteltek.
Technológiai fejlesztések és kiberbiztonság
A honvédelmi miniszter bemutatta azokat a területeket, ahol az új technológia már megjelent. Példaként említette a virtualizációt, mint a tatai tüzérek és harckocsizók, a kecskeméti Gripen-pilóták, valamint a hódmezővásárhelyi Lynx gyalogsági harcjárművek kezelői számára kiépített szimulációs képességeket. Megjegyezte, hogy Pápán NATO-keretek között szállítórepülőgép-szimulációs rendszer áll rendelkezésre. Emellett az alapkiképzésben már VR-szemüveg segítségével is gyakorolhatók bizonyos harcászati elemek.
A kiberbiztonságról, valamint az adatok és a nemzeti szuverenitás kapcsolatáról szólva Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, hogy az adatok gondos kezelése kiemelten fontos biztonsági körülmény. Ezzel kapcsolatban megemlítette „a Tisza nevű politikai projekt” adatszivárgási ügyét, amely szerinte rávilágít arra, hogy veszélyes és kockázatos magyar állampolgárok adatainak gyűjtése, majd „egy idegen, és nem minden tekintetben ellenérdekelt állam számára is akár hozzáférhetővé való tétele”. Ezt komoly nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte.
Előadása végén a miniszter az űriparra is kitért, kiemelve annak jelentőségét azzal, hogy a műholdakról származó információk beépítése napi feladat az orosz-ukrán háborúban is.
Biró Albert, az Informatika a Társadalomért Egyesület főtitkára a miniszteri beszéd előtt tartott köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a védelmi iparágban hatalmas lehetőségek rejlenek, amelyeket ki kell használni, különben az ország lemarad. Hasonló a helyzet az űriparral is, amely látványos fejlődésen megy keresztül, és ha Európa nem figyel, könnyen úgy járhat, mint a technológiai szektorban, ahol néhány vállalattól eltekintve európai cég „labdába sem rúghat” – mondta. Ezért szükségesek a nemzeti zászlóshajók és a határokon átívelő együttműködések. Hozzátette, hogy tavasszal miniszteri delegációval Indiában jártak, és az esemény napján együttműködési megállapodásokat írnak alá annak érdekében, hogy a közép- és délkelet-európai régióban meghatározó regionális kezdeményezéseket indítsanak el.
A 16. Infotér Konferenciát szerdán és csütörtökön rendezik meg Balatonfüreden. A konferencia nulladik, keddi napja, a Space & Defense Day az űr- és védelmi iparra fókuszál. Csütörtökön és pénteken pedig az építőipart a középpontba állító kétnapos Infotér Contech 2025 konferenciát is megtartják.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk fő célja Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédének összefoglalása és a Magyar Honvédség modernizációs, digitalizációs törekvéseinek bemutatása. Emellett a cikk igyekszik hangsúlyozni a kiberbiztonság fontosságát, különös tekintettel egy politikai projekthez kapcsolódó adatszivárgási ügyre, amelynek kapcsán negatív kontextusba helyezi az említett politikai szereplőt. A narratíva egyrészt a haderőfejlesztés elkerülhetetlenségét és sikerességét emeli ki, másrészt pedig burkoltan vagy nyíltan figyelmeztet a politikai ellenfelekkel kapcsolatos adatbiztonsági kockázatokra.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a honvédelmi miniszter szavait idézve használ erős, figyelemfelkeltő kifejezéseket, mint például a „technológiai sokk, amely néhány év alatt mindannyiunk magánéletét is felforgatta, megérkezett a magyar honvédségbe is”. Ez a megfogalmazás drámai hatást kelt, és a változások elkerülhetetlenségét hangsúlyozza. A „radikális változások indultak meg” kifejezés szintén a folyamat gyorsaságát és mélységét sugallja. A „Tisza nevű politikai projekt” adatszivárgási ügyének tárgyalásakor a miniszter szavait idézve a cikk „veszélyes és kockázatos” jelzőket használ, és egy „idegen, és nem minden tekintetben ellenérdekelt állam számára is akár hozzáférhetővé való tétele” állítását teszi, ami egyértelműen negatív fényben tünteti fel a politikai projektet, és nemzetbiztonsági kockázatként mutatja be, anélkül, hogy az állítás alátámasztására további tényeket vagy bizonyítékokat szolgáltatna.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk alapvetően Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter előadására és Biró Albert, az Informatika a Társadalomért Egyesület főtitkárának köszöntőjére épül. Ez a forrásválasztás egysíkú, mivel kizárólag a kormányzati és egy kormányközeli szakmai szervezet képviselőjének nézőpontját mutatja be. Hiányzik az egyensúly, mivel nem szerepelnek a cikkben ellenvélemények, kritikai hangok, vagy független elemzők álláspontjai a haderőfejlesztésről, a digitalizáció kihívásairól, vagy a politikai adatszivárgási ügy részleteiről. A „Tisza nevű politikai projekt” adatvédelmi incidensét a cikk a miniszter narratíváján keresztül mutatja be, nem adva teret az érintett fél álláspontjának vagy az ügy független vizsgálatának eredményeinek.
- Hiányzó Kontextus és Tények: Az adatszivárgási ügy kapcsán a cikk nem szolgáltat konkrétumokat a „Tisza nevű politikai projekt” adataival kapcsolatban. Nincsenek részletek az állítólagos szivárgás körülményeiről, az érintett adatokról, a felelősségre vonásról, vagy a politikai projekt reakciójáról. Az „idegen, és nem minden tekintetben ellenérdekelt állam” említése súlyos állítás, amelyhez nem kapcsolódik semmilyen konkrét bizonyíték vagy magyarázat a cikkben, így az olvasó számára a kontextus hiányos marad, és az állítás spekulatívnak tűnhet.
Kép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf/Facebook
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Magyarország zöld utat kaphat a HIMARS-rendszer beszerzésére
OkosHír: Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni találkozója után Magyarország újra megvizsgálja a Lockheed Martin HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) rakétarendszer beszerzésének lehetőségét, egy körülbelül 700 millió dolláros védelmi megállapodás részeként. A beszerzést korábban politikai okokból akadályozták, de a jelenlegi amerikai adminisztráció alatt az akadályok elhárultak. A folyamat azonban globális kereslet miatt akár 3-5 évet is igénybe vehet.
A HIMARS rendszer részletei
A HIMARS egy könnyű, teherautóra szerelt, többindítós rakétarendszer, amelyet az amerikai Lockheed Martin gyárt. Egy indítótálcán hat darab előre töltött rakétakonténer, vagy egy nagy hatótávolságú ATACMS-rakétát tartalmazó konténer helyezhető el. A rendszerrel a használt rakétától függően 30 és 300 kilométer közötti távolságra lehet csapást mérni.
A rendszer két fő rakétatípust használ:
- GMLRS (Guided Multiple Launch Rocket System): GPS-vezérelt, precíziós rakéta, amelyből egy konténerben általában hat darab található. Klasszikus változatai tipikusan néhány 10 és 90 kilométer közötti hatótávolságúak, míg a kiterjesztett hatótávolságú (ER GMLRS) változat akár 150 kilométerig is elér.
- ATACMS (Army Tactical Missile System): Konténerenként egy, nagyobb hatótávolságú taktikai rakéta. Változattól függően a hatótávok jellemzően 70 és 300 kilométer között mozognak, de már fejlesztik az ennél is hosszabb hatótávolságú változatokat.
Korábbi tárgyalások és politikai akadályok
A Honvédség már 2022-ben is vizsgálta a HIMARS-rendszer beszerzését. Akkor Maróth Gáspár, a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos (jelenleg a Rheinmetall kelet-európai koordinációs vezetője) és Ruszin-Szendi Romolusz (aki 2023 áprilisáig a Honvédség parancsnoka volt, majd a Tisza Párt vezető katonai szakértője lett 2025 februárjától) tárgyaltak az Egyesült Államokban. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint a magyar honvédelmi vezetés már 2015 óta tervezi nehéztüzérségi rendszerek vásárlását.
2023 nyarán a Washington Post arról számolt be, hogy James E. Risch, a külügyi bizottság vezető republikánus szenátora politikai okokból, a svéd NATO-csatlakozás magyarországi akadályozása miatt blokkolt egy 735 millió dolláros fegyvereladást Magyarország számára, amely 24 HIMARS indítóállást és több mint 100 rakétát tartalmazott volna. A magyar kormány ekkor különböző fórumokon azt közölte, hogy nem áll szándékában HIMARS-okat venni, és a Honvédelmi Minisztérium szerint az amerikai fél nem válaszolt a 2022 márciusi információkérésre, ezért az ügyet lezártnak tekintették.
Jelenleg azonban, Orbán Viktor és Donald Trump találkozóját követően, a magyar védelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf megerősítette, hogy a Trump-adminisztráció zöld utat adott a beszerzésnek, és a korábbi, politikai alapú akadályok elhárultak. A miniszter szerint a beszerzési folyamat 3-5 évig is eltarthat az amerikai kongresszus jóváhagyásától és a HIMARS rendszerek iránti globális kereslettől függően.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy olyan narratívát épít fel, amelyben Magyarország védelmi beszerzéseit politikai akadályok hátráltatták a korábbi amerikai adminisztráció idején, különösen a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos álláspontja miatt. A cikk célja az, hogy bemutassa, a jelenlegi amerikai elnökség (Donald Trump) alatt ezek az akadályok elhárultak, és a korábban megtagadott fegyverrendszerek (HIMARS) beszerzése most lehetővé válik. Emellett rávilágít a magyar kormány korábbi, HIMARS-okkal kapcsolatos ellentmondásos kommunikációjára.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is érzelmileg töltött vagy szubjektív kifejezéseket használ, amelyek manipulálhatják az olvasói percepciót. Például a „várva-várt washingtoni találkozója” kifejezés egyfajta előzetes elvárást és pozitív hangulatot sugall, ami túlmutat a puszta tényszerűségen. A „kettes számú közellenségként kezelt Ruszin-Szendi Romolusz” megfogalmazás rendkívül szubjektív és manipulatív, mivel a narrátor egyértelműen beállítja a volt parancsnokot egy negatív fénybe, anélkül, hogy a „közellenség” státuszát forráshoz kötné, vagy kontextust biztosítana ehhez az állításhoz. Továbbá, a „változatos és időnként teljesen nevetséges” jelzők a svéd NATO-csatlakozás magyarországi akadályozásával kapcsolatban szintén a narrátor saját, pejoratív véleményét tükrözik, nem pedig objektív tényközlést. A „sietett leszögezni” kifejezés a kormány korábbi kommunikációjával kapcsolatban azt sugallja, hogy a kormányzat védekezően vagy kapkodva reagált, ami negatív konnotációt hordoz.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése vegyes. Egyrészt idéz Orbán Viktortól és egy biztonságpolitikai szakértőtől (Kis-Benedek József), valamint hivatkozik a Washington Postra. Ez a forrásválasztás elvileg kiegyensúlyozott lehetne, azonban a narrátor saját, nem forráshoz kötött, érzelmi töltetű megjegyzései (pl. Ruszin-Szendi megítélése, a svéd NATO-csatlakozás akadályozásának „nevetséges” volta) felborítják az objektivitást. Az, hogy a „kettes számú közellenségként” való megjelölés nem egy idézett vélemény, hanem a cikk narrátorának saját megfogalmazása, hiányos forráskezelésre utal, és a pártatlanság hiányát mutatja.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem szolgáltat elegendő kontextust Ruszin-Szendi Romolusz „kettes számú közellenségként” való kezelésének okairól. Bár a háttérinformációk utalnak a Tisza Párthoz fűződő kapcsolatára, az eredeti cikk nem magyarázza meg, miért kapta ezt a megnevezést a „közellenség”, ami elengedhetetlen lenne az állítás objektív megértéséhez. Ezenkívül a svéd NATO-csatlakozás magyarországi akadályozásának „nevetséges” jelzője mögött sem tár fel mélyebb, tényszerű indoklást a cikk narrátora, ami a kontextus hiányát jelzi, és az olvasóban egyoldalú képet alakíthat ki.
A kép illusztráció. Forrás: AI szerkesztés
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Súlyos ítélet Szegeden: Tíz év fegyház vár a szamurájkarddal támadó emberrablókra
OkosHír: A Szegedi Törvényszék első fokon ítéletet hozott egy emberrablási ügyben, amelyben hét férfi, köztük rokonok, érintettek. Az ítélet értelmében két vádlott tíz, hárman kilenc év fegyházbüntetést kapott egy 2023 őszén történt eset miatt, amikor a szegedi belvárosban elraboltak egy ismerősüket, majd hamis vallomásra kényszerítették.
Az eset előzménye egy korábbi közlekedési baleset volt, melyben az egyik vádlott érintett volt, és a sértett lánytestvére maradandó fogyatékosságot szenvedett. Ebből, valamint a bűnügyi költségek rendezéséből adódó vita vezetett ahhoz, hogy a vádlottak viperával, szamurájkarddal és gumilövedékes pisztollyal jelentek meg a balesetben érintett lány testvérénél.
Az MTI beszámolója szerint a sértett bozótvágó késsel ment le a csengetésre, de a támadók létszámát látva menekülni próbált. Ekkor az egyik vádlott gumilövedékes pisztollyal háromszor rálőtt a sértett fejére, aki karjaival védte arcát, így csak ott sérült meg. Egy másik vádlott karddal sújtott le, eltalálva a férfi vállát. Az áldozat futva menekült, miközben a vádlottak felfegyverkezve üldözték az utcán, és egyikük még legalább kétszer rálőtt. Az események egy részét térfigyelő kamerák rögzítették, mely felvételeket korábban az ügyészség is nyilvánosságra hozta.
A sértettnek sikerült egy étterembe menekülnie, de amikor hazaindult, a vádlottak egy járműbe kényszerítették, és egy másik pizzériába vitték. Ott arra kényszerítették, hogy egy félórás élő adásban azt állítsa, a vádlottak mentették meg őt más emberrablóktól. A férfi kezdetben ezt vallotta a rendőrségen, de másnap már elmondta az igazat.
A bíróság a vádlottakat társtettességben, erőszakkal, felfegyverkezve elkövetett emberrablás, csoportosan, fegyveresen, felfegyverkezve elkövetett garázdaság, valamint hatósági eljárásban elkövetett kényszerítés miatt ítélte el. Az ítélet nem jogerős, mivel a védők fellebbezést nyújtottak be felmentésért vagy enyhítésért.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy híranyag, amelynek elsődleges célja a szegedi emberrablási ügyről és az elsőfokú ítéletről való tájékoztatás. A narratíva tényszerű, és a bűncselekmény súlyosságát hangsúlyozza, anélkül, hogy nyilvánvalóan manipulatív hatást kívánna elérni az olvasóban.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és retorikai eszközök: A cikk saját narrátora helyenként a tényközlésen túlmutató, enyhén dramatizáló nyelvezetet használ, bár ez nem minősül súlyos manipulációnak. Például a „Szamurájkárddal raboltak el egy embert” cím és az „elmérgesedett a korábban sem felhőtlen viszonyuk” kifejezés, vagy a „megnyomorított lány testvére” leírás, bár pontosan tükrözi a helyzetet, némileg érzelmileg telítettebb, mint egy szigorúan semleges megfogalmazás. Az „fényes nappal rabolták el” szintén a cselekmény merészségét emeli ki. Az MTI-ből származó idézet („A csengetésükre szintén bozótvágó késsel lement a sértett, de amikor meglátta, milyen sokan vannak a haragosai, menekülni próbált”) közvetlenül forráshoz kötött, így az abban található esetleges retorikai elemek a forrásnak tulajdoníthatók.
- Forráskezelés és egyensúly: A cikk a bírósági ítéletre és az MTI híreire támaszkodik, amelyek hiteles forrásnak minősülnek egy ilyen jellegű bűnügyi tudósításban. Az elmondottak alapján a forráskezelés kiegyensúlyozottnak mondható, mivel bemutatja az események kronológiáját, a bűncselekmény indítékát, a támadás részleteit, és azt is jelzi, hogy az ítélet nem jogerős, lehetőséget adva a védők fellebbezésére. Ez a megközelítés biztosítja a tájékoztatás teljességét és objektivitását a rendelkezésre álló információk keretein belül.
(Kép: Pexels)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor: Olyan gyermek, akit családtámogatás nem ér el, Magyarországon nincs
-
Gazdaság3 napja
Nagy Márton újratervez: Jelentős költségvetési kiigazítások várhatók 2025-re és 2026-ban
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter: Orbán Viktor nem maradhat miniszterelnök a mélyszegénységről tett kijelentései után
-
Közélet-Politika3 napja
Dömötör Csaba: 70 ezer milliárd forintnyi háborús kiadás terheli az európai gazdaságot
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor Rónai Egonnal beszélget az ATV új műsorában
-
Külföld3 napja
Iskolából vittek el egy diákot Szlovákiában, aki „Fico áruló” feliratot festett a járdára
-
Belföld3 napja
Gigantikus bontási hullám a Liszt Ferenc Repülőtérnél: 169 épületet érint az új gyorsforgalmi út építése
-
Hírek3 napja
KSH Jelentés: 4,3 százalékon maradt az infláció októberben, folytatódott a gáz drágulása