Közélet-Politika
Életbe léptek a Meta és a Google új politikai hirdetési tilalmai, de mi változott?
OkosHír: Az Európai Unióban a Google után a Meta is bevezette a politikai hirdetések tilalmát, amely 2025. október 6-án, közép-európai idő szerint 18 óra után lépett érvénybe. Ez a döntés jelentős változásokat hoz a politikai kampányok online térben való megjelenésében, különös tekintettel a magyarországi gyakorlatra, ahol a politikai szereplők korábban jelentős összegeket költöttek ilyen típusú hirdetésekre.
A Meta korábbi tájékoztatása szerint a társadalmi, választási és politikai témájú hirdetések a megjelölt időponttól kezdve már nem érik el célközönségüket az EU területén. Ezt a szabályozást később pontosították, miszerint a hirdetők az EU-ban nem módosíthatják a már meglévő hirdetéseket, és újakat sem indíthatnak ezekben a kategóriákban.
Aktív Hirdetések a Tilalom Ellenére
A Meta előzetesen azt javasolta a hirdetőknek, hogy minden érintett hirdetést állítsanak le október 5-ig. Azonban az Ad Library adatainak vizsgálata alapján a határidő előtt is aktív politikai hirdetések voltak láthatók többek között a Fidesz, a Nemzeti Ellenállás Mozgalom és Dobrev Klára oldalain. A Digitális Polgári Körök, amelyek augusztus 30. és szeptember 28. között 134 millió forintot költöttek hirdetésekre, konkrétan a tilalom életbe lépése előtti órákban is indítottak új politikai hirdetéseket hétfőn. Hasonlóképpen, egyes ismert véleményvezéreknek is voltak aktív politikai hirdetései. Bohár Dániel egyik hétfői, pénzzel támogatott videója például nem kapott politikai hirdetés címkét az Ad Libraryben, annak ellenére, hogy a Tisza Párt alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket tett fel, egy Index által jelentett adatszivárgásra és ukrán fejlesztőkre hivatkozva – a párt ezeket az állításokat tagadta.
Jelenleg nem tisztázott, hogy a Meta milyen lépéseket tesz a már aktív hirdetésekkel kapcsolatban, és mikor. A szabályozás jelenlegi megfogalmazása alapján felmerül a lehetősége, hogy a tilalom előtt indított hirdetéseket nem távolítják el, mivel az csak az új hirdetések indítására és a meglévők módosítására vonatkozik. Ugyanakkor a korábbi felhívások arra utalnak, hogy minden aktív hirdetést felülvizsgálhatnak.
Az EU-s Szabályozás és a Meta Döntése
A Meta júliusban jelentette be, hogy nem kíván megfelelni az EU október 10-én életbe lépő új rendeletének. Ez a szabályozás arra kötelezi az online platformokat, hogy egyértelműen tüntessék fel a politikai hirdetések fizetőjét, valamint azt, hogy személyes adatok alapján célozták-e meg a felhasználókat. A Meta döntését azzal indokolta, hogy az új követelmények „vállalhatatlan mértékű komplexitást és jogbizonytalanságot” jelentenének mind a hirdetők, mind a platform számára.
A tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy a felhasználók és a politikusok továbbra is közzétehetnek politikai tartalmú bejegyzéseket, de ezeket már nem népszerűsíthetik fizetett hirdetésként.
Magyarországi Hatások és Előzmények
Magyarországon a pártok és más politikai szereplők hagyományosan jelentős összegeket költöttek politikai hirdetésekre. Az augusztusi adatok szerint a Fidesz és partnerei fokozottan hirdettek a Facebookon a tilalom bevezetése előtt. Augusztus 20. és szeptember 22. között közel egymilliárd forintot költöttek hirdetésekre a közösségi oldalon. Összehasonlításképpen, a Google platformján az elmúlt hat és fél évben nagyjából kétmilliárd forintot fordítottak a Fidesz üzeneteinek terjesztésére. Ez az adat is jelzi, hogy ezek a hirdetések a kormánypártok számára kulcsfontosságú eszközök. Annak ellenére, hogy Ifj. Lomnici Zoltán szerint a Tisza Párt jár a legrosszabbul a tiltással, valójában a Fidesz érhet el jelentősen kevesebb embert ezen a csatornán keresztül.
A Google tilalma után már korábban kiderült, hogy a Fidesz megpróbálta megőrizni ezt az eszközt. Egy lengyel cégen keresztül a Digitális Polgári Köröket támogatták, hogy a Google szűrőjén átjussanak a politikai hirdetéseik. A megkeresett cég vezetője, Aneta Mondry szerint ők fizetési közvetítőként működtek, nem ők kezdeményezték vagy finanszírozták a kampányt, csupán technológiai hozzáférést biztosítottak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Meta platformján is felmerülnek-e hasonló kiskapuk.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy tájékoztassa az olvasót a Meta politikai hirdetésekre vonatkozó uniós tilalmáról, annak részleteiről és azonnali hatásairól. Ezen felül, hangsúlyozza a magyar politikai szereplők, különösen a kormánypártok, nagyfokú online hirdetési aktivitását, és felveti a szabályozások megkerülésének lehetőségeit, ezzel rávilágítva a digitális térben zajló politikai „játszmákra”. A cikk a tények bemutatásán túl enyhe kritikai éllel közelít a politikai szereplők, különösen a Fidesz hirdetési gyakorlatához és a szabályok megkerülésére tett kísérleteihez.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora helyenként informális, enyhén szubjektív kifejezéseket használ, amelyek dramatizálhatják a helyzetet. Például a „Megígérték, megcsinálták” bevezető mondat, bár tényszerű, egyfajta elégedettséget vagy bejelentés-szerűséget sugall. A „Lájkbajnokság” kifejezés a politikai hirdetési költések nyomon követésére egy informális, bulváros hangvételt kölcsönöz a témának. A „felpörgették a politikai reklámokat a Facebookon, mielőtt azok eltűnnek” megfogalmazás sietséget és utolsó pillanatos igyekezetet sugall. A „Fidesz és utánfutói” kifejezés kissé pejoratív, lekezelő hangot üt meg a kormánypárt szövetségeseivel szemben. Az „őrületes összeg” vagy „legfontosabb fegyverei között vannak” emocionális töltetű kifejezések, amelyek a hirdetések fontosságát és a költések nagyságát emelik ki, de nem semlegesek. Bohár Dániel videójával kapcsolatban a „ködösen fogalmazva tesz fel kérdéseket” megjegyzés a narrátor értelmezését tükrözi, nem pedig egy objektív tényt.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk alapvetően tényeken alapul, hivatkozik a Meta tájékoztatására és az Ad Library adataira. A forráskezelés kiegyensúlyozottnak mondható abban az értelemben, hogy a Tisza Pártot érintő vádak kapcsán megjegyzi, hogy a párt tagadta azokat. A Google tilalmának megkerülésére vonatkozó lengyel cég esetében idézi a cég vezérigazgatójának magyarázatát, ami szintén a kiegyensúlyozottságot szolgálja. Azonban Ifj. Lomnici Zoltán véleményét (miszerint a Tisza Párt jár a legrosszabbul) bemutatja, majd azonnal ellenérvet fogalmaz meg a cikk narrátora, ami a kiegyensúlyozottság rovására mehet, mivel a cikk saját álláspontja erősebben érvényesül egy idézett véleménnyel szemben.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem részletezi az EU új rendeletének „vállalhatatlan mértékű komplexitását és jogbizonytalanságát”, amelyet a Meta okként jelölt meg a nem megfelelésre. Ez a részletesebb magyarázat segítene az olvasónak jobban megérteni a Meta döntésének hátterét. Emellett a „Lájkbajnokság” kifejezés használata feltételezi, hogy az olvasó ismeri a koncepciót, anélkül, hogy röviden elmagyarázná annak lényegét.
Kép: Nemzeti Ellenállás Mozgalom/YouTube
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Stratégiai visszalépést javasol az MSZP vezetése a 2026-os választásokra
A párt Országos Elnöksége tizenkét politikus nevében terjesztette elő a javaslatot a Kongresszus számára. Az indítvány értelmében az MSZP „felelős baloldali pártként” mondana le az önálló indulásról a következő országgyűlési választáson. A döntés értelmében a párt nem állítana saját országos listát, hanem erőforrásait a közös ellenzéki sikernek rendelné alá.
Kiemelt körzetek és támogatott jelöltek
A javaslat konkrét neveket is tartalmaz, akiket az MSZP mindenképpen indítani vagy támogatni kíván a választókerületekben. Budapesten Kunhalmi Ágnes, Vajda Zoltán és Dr. Hiller István, míg Szegeden Szabó Sándor élvezi a párt hivatalos támogatását. Minden más választókerületben az MSZP arra kéri szimpatizánsait, hogy a matematikai esélyek alapján legesélyesebb kormányváltó jelöltre szavazzanak.
A pártvezetés indoklása szerint a választási rendszer sajátosságai miatt az ellenzéki szavazatok maximális koncentrációjára van szükség. A stratégia kimondott célja, hogy megakadályozzák egy esetleges Fidesz–Mi Hazánk koalíció létrejöttét a 2026-os választások után. Az MSZP ígérete szerint a győzelem után azonnal megkezdenék egy új, arányosabb választási rendszer kidolgozását.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg a politikai kényszerhelyzetet (alacsony támogatottság) önfeláldozó, stratégiai döntésként keretezi. A cél a párt relevanciájának megőrzése a választási együttműködésben, miközben a felelősséget a választási rendszerre hárítja.
Az eredeti forrás erősen érzelmi töltetű igéket és jelzőket használ a kormányzati tevékenység leírására: „hazudoznak nekünk”, „elsüllyesztették” a feljelentést, „eltorzított választási rendszer”. Ezek az elemek az objektivitás helyett az indulatkeltést szolgálják.
A cikk nem említi az MSZP aktuális népszerűségi adatait, amelyek a legtöbb felmérés szerint a parlamenti küszöb alatt mozognak. Ez a tény alapvetően más megvilágításba helyezi az „önkéntes” visszalépést az önálló indulástól.
A szöveg kizárólag az MSZP pártközleményére támaszkodik. Nem szólaltat meg független elemzőt a stratégia realitásáról, sem más ellenzéki pártokat arról, hogy befogadják-e az MSZP által nevesített jelölteket.
(Forrás: 444.hu)
Kép: Komjáthi Imre/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Friedrich Merz üzent Orbánnak: Valaki önmagától elment tárgyalni Moszkvába, de nem ért el semmit
A kancellár beszédében kitért a 2024-es eseményekre, amikor a magyar miniszterelnök Kijevet, Moszkvát és Pekinget érintő utazássorozatot tett. Merz kiemelte, hogy ez a kezdeményezés európai uniós felhatalmazás nélkül történt. Felidézte, hogy egy héttel a moszkvai látogatás után az orosz haderő fokozta az ukrán polgári infrastruktúra elleni támadásokat.
A háború folytatásának költségei
A német kormányfő szerint a nyugati szövetségesek feladata olyan körülmények teremtése, amelyek között Moszkva számára már nem származik előny a katonai műveletek fenntartásából. Merz megerősítette, hogy Németország kész a párbeszédre, amint azt az orosz fél részéről is komoly szándék övezi.
A konferencia panelbeszélgetésén Montenegró uniós csatlakozása is szóba került. A kancellár rávágott válaszában jelezte, hogy a bővítési folyamat jelenleg a magyar kormány ellenállása miatt stagnál.
Merz utalást tett a 2026. áprilisi magyarországi választásokra is. Kijelentette, hogy a választások után megnyílhat az út a csatlakozási folyamat folytatása előtt. Ez a kijelentés szoros összefüggést mutat az uniós döntéshozatali mechanizmusok és a tagállami belpolitikai változások között.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg Friedrich Merz politikai álláspontját tükrözi, amely Oroszországot kizárólagos agresszorként, a magyar kormányt pedig az európai egység akadályozójaként mutatja be. A cél a német külpolitikai irányvonal igazolása és a magyar kormányra gyakorolt nyomásgyakorlás a közelgő választások előtt.
Az eredeti forrás érzelmileg telített kifejezéseket használ a semleges tájékoztatás helyett. Például a „nagy botrányt okozott” fordulat egy szubjektív társadalmi reakciót tényként tálal. Az „úgynevezett békemisszió” idézőjeles vagy jelzős szerkezete (ironikus felhanggal) megkérdőjelezi a diplomáciai akció hitelességét, anélkül, hogy annak tartalmát elemezné.
A szöveg kizárólag Friedrich Merz narratíváját közvetíti. Elhallgatja a magyar kormány érveit a bővítés blokkolásával kapcsolatban, és nem tesz említést arról, hogy a 2024-es „békemisszió” során elhangzott-e bármilyen konkrét javaslat. A kancellár közvetlen okozati összefüggést sugall a moszkvai látogatás és az ukrán infrastruktúra bombázása között („egy héttel később… támadás szenvedett el”), ami a logikai érvelésben a „post hoc ergo propter hoc” (utána, tehát miatta) hibáját hordozza, bizonyítékok nélkül kapcsolva össze két eseményt.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Friedrich Merz/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Bulvár1 napja
Nem Magyar Péter fejéből pattant ki, hogy vendégmunkások kacsákat és aranyhalakat ettek
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter rágalmazásért feljelenti Magyar Pétert a gödi Samsung-gyár ügyében
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter: A „Brüsszel-Kijev koalíció” egyértelműen kormányváltást akar elérni hazánkban, és jelöltjük a Tisza Párt
-
Belföld2 napja
Pintér Sándor egyszeri juttatást jelentett be a rendvédelmi dolgozóknak
-
Közélet-Politika1 napja
Pintér Bence: Távozott a Győr-Szol gazdasági igazgatója
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Valójában nekünk Brüsszellel szemben kell megnyerni ezt a választást
-
Közélet-Politika2 napja
Kammerer Zoltán: Göd önkormányzata nem talált külső környezeti szennyezést a Samsung-gyáron kívül
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter tagadja a gödi Samsung-gyár szennyezéséről szóló titkosszolgálati jelentés létét