OkosHír: Magyarországon az átlagos várható élettartam jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól, és a regionális versenytársakhoz képest is hátrányban van az ország. Szakértők szerint az egészségügyi rendszer hiányosságai, az egészségtelen életmód, a társadalmi egyenlőtlenségek és a prevenciós programok elégtelensége mind hozzájárulnak ehhez a problémához. A dohányzás, az elhízás és a szűrővizsgálatokon való alacsony részvétel kulcsfontosságú kihívások.

A magyar társadalom egészségi állapota aggasztó képet mutat, és az átlagos élettartam öt-hat évvel rövidebb, mint Ausztriában vagy Szlovéniában. Ez a téma került terítékre a Magyarország jövő időben című műsorban, ahol Zacher Gábor orvos, Rékassy Balázs orvos és egészségügyi szakmenedzser, valamint Boros Tamás és Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet szakértői vitatták meg a problémát.

Az életmód és a prevenció kihívásai

Zacher Gábor orvos egy elképzelt, 45 éves, túlsúlyos, dohányzó és alkoholt fogyasztó férfi példáján keresztül mutatta be, hogyan lehetne motiválni az embereket az életmódváltásra. Hangsúlyozta, hogy a megelőzési kampányoknak nem csupán a rémisztgetésre és a tiltásra kell épülniük, hanem fontosak a pozitív üzenetek és a rövid távon elérhető egyéni nyereségek kiemelése is.

Rékassy Balázs orvos szerint Magyarország egészségügyi helyzete „vacak”. Az egészségben eltöltött évek számát tekintve az ország lemaradása az EU-s és a visegrádi országokhoz képest is nőtt az 1980-as évek vége óta. Magyarországon öt évvel rövidebb az átlagos élettartam az EU-átlagnál, és hét évvel rövidebb, mint például Csehországban. A társadalmi különbségek nemcsak anyagi, hanem egészségi állapot szempontjából is növekednek.

Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója megerősítette, hogy Magyarország világszinten is rosszul teljesít az egészségügyben, jóval a gazdasági erejét indokoló szint alatt. A születéskor várható átlagos élettartam jelenleg 77 év, ami bár javult az elmúlt tíz évhez képest, a régiós versenytársak elhúztak. Boros szerint „sokkoló”, hogy csak az Európai Unió legszegényebb országai vannak mögöttünk. Filippov Gábor hozzátette, hogy évente 25 ezer ember hal meg olyan okok miatt, amelyeket egy megfelelően működő népegészségügyi rendszer megelőzhetett volna.

Dohányzás, elhízás és szűrővizsgálatok

A hagyományos dohányzás enyhén csökkent, valószínűleg az elektronikus cigarettákra való áttérés miatt – állítja Zacher Gábor. Rékassy Balázs kiemelte, hogy a magyar felnőtt lakosság 27 százaléka dohányzik, szemben az európai átlag 18 százalékával, miközben Svédország a világon elsőként vált dohányfüstmentessé.

Az e-cigaretták és más ártalomcsökkentő megoldások káros hatásaival kapcsolatban Zacher Gábor megjegyezte, hogy bár kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, az emberek másképp és gyakran többet használják ezeket az eszközöket. Külön aggodalmát fejezte ki az illatanyagok, például a „strawberry” (eper) elnevezésű anyag tüdőre gyakorolt hatása miatt.

Az elhízás terén Magyarország „jobban teljesít” – jegyezte meg ironikusan Zacher Gábor, utalva az ország rossz helyezésére a ranglistákon. Az elhízás komolyan nehezíti a gyógyítást más betegségek esetén, ami a Covid-járvány idején különösen élesen megmutatkozott, amikor az elhízás az egyik legnagyobb kockázati tényező volt a halálozásban, gyakran magas vérnyomással, cukorbetegséggel és anyagcsere-betegségekkel együtt.

A családi minták is meghatározóak: egy elhízott család étkezési kultúrája befolyásolja a gyerekeket. Ötödik osztályban a gyerekek 30 százaléka mozog rendszeresen, ami tizenegyedikre 11 százalékra csökken. A gyerekek legalább 40 százaléka ülőhelyzetben tölti a szabadidejét. Boros Tamás kritikusan megjegyezte, hogy a közétkeztetés menüje gyakran tartalmazza a „tiltólista” szinte minden elemét, a feldolgozott húsoktól a cukros italokig.

Rékassy Balázs rávilágított, hogy évente 400 nő hal meg méhnyakrákban Magyarországon, míg Svédországban ez a szám mindössze 40. Ennek oka a szűrővizsgálatokon való alacsony részvétel: az EU-ban a nők 60 százaléka vesz részt méhnyakrákszűrésen, Magyarországon ez az arány nem éri el a 20 százalékot (Svédországban 80-90 százalék). A vastagbélrákszűrésen is alacsony a részvétel (3-15 százalék), szemben az EU-átlag 40 százalékával. Ez azért is aggasztó, mert a vastagbélrák korai felismerés esetén jól gyógyítható. Zacher Gábor elmondta, hogy orvosként találkozott olyan esettel, ahol a vastagbélrákszűrés megmenthette volna a beteg életét.

Állami felelősség és lehetséges megoldások

Zacher Gábor az egyéni felelősséget hangsúlyozta az egészség megőrzésében, míg Rékassy Balázs szerint az államnak, a vezetőknek és az influenszereknek is nagy a felelősségük a példamutatásban. Zacher felvetette, hogy egy nagy hatású politikai influenszer, aki a Halászbástya környékén él, jelentős hatást érhetne el, ha kiállna az emberek elé, és közös fogyókúrára buzdítana.

A mentális egészség fontossága is szóba került. Zacher Gábor szerint Magyarország a 71. helyen áll a boldog országok listáján, a fiatalok 50 százaléka szorong, és emelkedik az altató- és nyugtatószerek fogyasztása. Rékassy Balázs Dániát hozta fel példaként, ahol a társas kapcsolatok és az érzelmi intelligencia fejlesztését már korán felismerve tanítják. Finnország a hetvenes években a gazdasági fejlődés mellett az egészségre is fókuszált: dohányzásellenes kampányokat indított, bicikliutakat épített, és az egészségesebb élelmiszerek előállítására ösztönözte a pékeket.

Boros Tamás kiemelte, hogy a legszegényebb rétegekben a létbizonytalanság okozta állandó stressz károsítja az egészséget, ami korábbi halálozáshoz vezet. A magyar lakosság egészségi állapotában és várható élettartamában jelentős különbségek vannak nemcsak a megyék, hanem Budapest kerületei között is. A társadalmi tényezők, mint a születési hely és az iskolázottság, akár 13 év különbséget is eredményezhetnek a várható élettartamban. Boros Tamás egy „sokkoló adatot” is megemlített: a legszegényebb megyékben a férfiak születéskor várható élettartama akkora, mint Észak-Koreában. A szegénységgel járó stresszben a cukros üdítők, energiaitalok, cigaretta és alkohol átmeneti enyhülést jelenthetnek.

Filippov Gábor szerint azok az országok tudtak javítani a lakosság egészségi állapotán, amelyek korszerű népegészségügyi rendszerrel rendelkeznek, mint Svédország, Finnország, az Egyesült Királyság vagy Ausztrália. Ezek az országok adatalapú, rendszerszemlélettel közelítenek a megoldáshoz, és az egészségügyi szempontok a teljes kormányzati politikát áthatják. Fontosnak tartják továbbá, hogy a különböző iskolázottságú és társadalmi státuszú csoportokat eltérő eszközökkel érjék el.

Számos példa és megoldás létezik a lakosság egészségi állapotának javítására, akár rövid távon is. Rékassy Balázs egy tanulmányt említett, amely 25 olyan népegészségügyi tevékenységet sorol fel, amelyekkel egy kormányzati ciklus alatt is látható javulás érhető el, például az alkoholos italok reklámjának betiltása vagy a vásárlás időbeli korlátozása. Boros Tamás szerint a szűrővizsgálatok hatékonyabbá tétele a leggyorsabb módja a túlélési mutatók javításának. Filippov Gábor a háziorvosi csoportpraxisokat látja kulcsfontosságúnak a prevencióban, ahol dietetikus, pszichológus vagy nőgyógyász is segíthetné a megelőzést.

Az egészségtelen termékek tiltása általában nem célravezető, de más eszközök is bevethetők, például az egészségtelen ételek elhelyezése az üzletekben, vagy figyelmeztető feliratok alkalmazása. Filippov Gábor példaként említette a csipszadót, amely rövid időre visszavetette az egészségtelen élelmiszerek forgalmát, de a bérek növekedésével kevésbé tűntek drágának. Más országokban ehelyett kedvezményt adnak a gyártóknak, ha a káros összetevőket határérték alá viszik. Az orvoshoz nem járó, hátrányos helyzetű csoportokat „egészségőrök” alkalmazásával lehetne segíteni, akik kapcsot jelentenének a betegek, orvosok és védőnők között.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: Pexels)

OkosHír: Egy friss kutatás szerint a súlyzós edzés, amely az izmok fejlesztésére fókuszál, legalább olyan hatékony, ha nem hatékonyabb lehet a cukorbetegség és az elhízás elleni küzdelemben, mint az állóképességi tréning, például a futás. Az egereken végzett kísérlet eredményei azt sugallják, hogy a súlyzós gyakorlatok egyedi metabolikus folyamatokat indíthatnak el, amelyek jelentős előnyökkel járnak.

A Journal of Sport and Health Science szaklapban megjelent tanulmányhoz a kutatók egyedülálló módon vizsgálták az edzésformákat. Speciálisan kialakított ketrecekben súlyemelő egereket használtak, ahol az állatoknak súlyozott fedelet kellett kinyomniuk az élelem eléréséhez. Ez a mozgás az emberi súlyzós guggoláshoz hasonló terhelést jelentett, a súlyt pedig fokozatosan növelték, szimulálva a progresszív súlyzós edzéseket.

A kísérlet menete és eredményei

A súlyzós edzést végző egereket olyan csoportokkal hasonlították össze, amelyek futókerekekben szaladgáltak, valamint kontrollcsoportokkal, amelyek nem végeztek testmozgást, és normális vagy zsírban gazdag étrenden éltek. A nyolc hetes megfigyelési időszak alatt a kutatók monitorozták az egerek súlyát, testfelépítését, testzsír-eloszlását, fizikai teljesítményét, szív- és izomműködését. Emellett mérték a vércukorszintjüket, és izomszövetmintákat is elemeztek az inzulintermelés sejtszintű vizsgálatához.

Az eredmények azt mutatták, hogy mind a futás, mind a súlyzós edzés csökkentette a hasi és bőr alatti zsír mennyiségét, és javította a vércukorszint szabályozását. Azonban a súlyzós edzés esetében szignifikánsan komolyabb eredményeket értek el ezen a téren. A tanulmány kiemeli, hogy ez a fokozott hatás nem magyarázható az izomtömeg növekedésével vagy a testmozgásban nyújtott teljesítménnyel, hanem egyedi metabolikus folyamatokra utal.

Ez a megállapítás különösen fontos lehet azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudnak hosszabb ideig futni, mégis szeretnének tenni a cukorbetegség megelőzése érdekében. A kutatás rávilágít arra is, hogy bár léteznek gyógyszeres kezelések az elhízás és a cukorbetegség ellen, a testmozgás továbbra is az egyik leghatékonyabb eszköz az egészség megőrzésében.

(Forrás: telex.hu)