OkosHír: Az Alapjogokért Központ kedden az MTI-hez eljuttatott kutatási dokumentuma szerint a Fidesz-KDNP zárta sikeresebben a szeptemberi politikai hónapot. Az elemzés azt prognosztizálja, hogy a Tisza Párt népszerűsége tovább csökkenhet októberben, amire az ukrajnai háborúval összefüggésben felmerült sorkötelezettség visszaállításáról szóló hírek, valamint egy ukrán hátterű pártapplikációval kapcsolatos adatszivárgási értesülések is hatással lehetnek. Az Alapjogokért Központ értékelése szerint, miután az adóemelési javaslatok kérdése Magyar Péter és támogatói számára hátrányos helyzetet teremtett, az őket segítő politikai és médiaapparátus egy „teljesen alaptalan rágalomhadjárattal” igyekezett átvenni a napirend irányítását. Az elemzés továbbá azt állítja, hogy a baloldal által gyakran emlegetett tényfeltárás „minden részletében cáfolta a rendszerváltoztatás óta sosem látott destabilizációs kísérlet hírhamisítását”.

Kevesebb mint 200 nap van hátra a jövő évi parlamenti választások első lehetséges időpontjáig. Bár a hivatalos kampányidőszak még nem kezdődött el, az Alapjogokért Központ szerint szeptemberben számos, a választók szempontjából kiemelt esemény történt. Az elemzés készítői azt vizsgálták, hogyan alakult a pártok és politikai szereplők versenye, milyen teljesítményt nyújtottak szeptemberben, és milyen pozícióból várhatják az országgyűlési választásig hátralévő fél évet.

Szeptemberi Tendenciák és Pártok Teljesítménye

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint a jobboldal már szeptember első napján megerősítette pozícióját az Otthon Start Program elindításával. Ez az új lakásvásárlási támogatás kedvezményes, 3 százalékos lakáshitelt nyújt, és az elemzés szerint nemcsak népszerű, hanem fordulatot hozott az albérletárak emelkedésében is. Ezzel szemben a Tisza Párt az elemzés szerint a nyár végén nyilvánosságra került adóemelési tervek, valamint Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselési ügye kapcsán igyekezett „napról napra kínosabb magyarázatokkal előállni”. A Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselési ügyében szabálysértési eljárás indult, és a rendőrség lefoglalta a fegyverét. A magyarok többsége helyesli a fegyverviselési engedély visszavonását.

Szeptember elején a magyar közvéleményt az a dokumentum foglalkoztatta, amely szerint egy választási győzelem esetén a Tisza Párt háromkulcsos progresszív jövedelemadó bevezetésére, jelentős adóemelésre és a családokat segítő kedvezmények rendszerének felülvizsgálatára készülhet. A dokumentum alapján a Tisza Párt gazdasági kabinetjének tervei szerint csak egy nagyon szűk rétegnek maradna meg a jelenlegi adószint, miközben már az átlagbér összege is a 22 százalékos adósávba esne. Tarr Zoltán, a Tisza Párt európai parlamenti képviselőjének kijelentései is vitát váltottak ki, mivel Dálnoki Áronnal, a kiszivárgott dokumentum adóprogramjának írójával együtt a progresszív adórendszer előnyei mellett érveltek, megerősítve, hogy kormányra kerülésük esetén többkulcsos jövedelemadót vezetnének be. Tarr Zoltán egy rendezvényen úgy fogalmazott: „választást kell nyerni, és utána mindent lehet.”

Közvélemény és Gazdasági Aggodalmak

Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása szerint a felnőtt magyarok 63 százaléka arra számít, hogy a Tisza Párt a 2026-os parlamenti választásokat követően megemelné a lakossági adóterheket. Az elemzés szerint ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek nem hisznek Magyar Péter kommunikációjának, hanem a kiszivárgott javaslatot tartják valósnak, amely többkulcsos jövedelemadót és a családtámogatási rendszer esetleges megszüntetését propagálja.

A kiszivárgott tervek alapján a Tisza Párt nemcsak a magánszemélyek jövedelmét terhelné magasabb adókkal, hanem a vállalkozások jelenlegi 9 százalékos társasági adóját is 25 százalékra emelné. Több elemzőközpont, köztük az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány is rámutatott, hogy ez a lépés Magyarország versenyképességének romlását, vállalkozások kivonulását, leépítéseket és exportcsökkenést eredményezhetné. Az Oeconomus elemzése kiemeli, hogy a társasági adó drasztikus emelése számos kedvezőtlen hatást gyakorolna a magyar gazdaságra, mivel az elmúlt 15 évben körülbelül egymillió új munkahely jött létre Magyarországon, amelyek nagy részét külföldi befektetők biztosítják. A társasági adó emelésének lehetősége negatívan befolyásolná a külföldi tőkeáramlást és az ország versenyképességét, ami a befektetők jelentős hányadának kivonulását eredményezné.

Jogi Lépések és Pártimázs

A választópolgárok szempontjából lényeges, hogy a Tisza Párt pert indított az adóterveket tartalmazó dokumentumot nyilvánosságra hozó lappal szemben, azonban a bíróságon alulmaradt. Ezt követően számos más médium, állami intézmény és köztisztviselő után a kedvezőtlen ítéletet hozó törvényszék is Magyar Péter „célkeresztjébe” került. Az Alapjogokért Központ elemzésében áll, hogy az ilyen „megbélyegzések és ‘bosszúlisták’ felállítása” láthatóan nem segíti Magyar Péter „a saját állítása szerint a ‘szeretet Magyarországát építő államférfi’ imázsának építését,” amellett, hogy bizonyos társadalmi csoportokban erős ellenérzéseket is kiválthat.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Szánthó Miklós/Facebook