OkosHír: A Kamcsatka-félszigetet július végén megrázó jelentős földrengés-sorozatot követően két vulkán aktivitásáról is érkeztek jelentések. A Krasenyinnyikov tűzhányó több mint 450 éves szunnyadást követően tört ki augusztus elején, majd október 4-én a Kronotszkij vulkán esetleges aktivizálódásáról számolt be a helyi obszervatórium, ami százéves nyugalmi időszak után következett volna be. Az utóbbi esemény valóságtartalmát azonban még vizsgálják.

Július 30-án egy 8,8 magnitúdójú földrengés történt Kamcsatka térségében, amely a valaha regisztrált hat legnagyobb földrengés közé tartozik. Ezt követően számos utórengést észleltek, melyek közül több is meghaladta a 7-es magnitúdót. A főrengés után néhány nappal, augusztus 3-án egy, több mint 450 éve inaktív vulkán, a Krasenyinnyikov kezdett működni. Október 4-én, helyi idő szerint röviddel éjfél után, a kamcsatkai vulkanológiai obszervatórium arról tájékoztatott, hogy a Krasenyinnyikov melletti, kevéssé ismert Kronotszkij vulkán is aktivizálódott, százéves szünet után. Ennek a vulkáni ébredésnek a tényét azonban még vizsgálják.

A Kronotszkij vulkán állítólagos kitörése és a monitoring kihívásai

A Kamcsatkai Vulkánkitörésreagálási Csoport (KVERT) jelentése szerint a Kronotszkij szombati kitörése esetén a vulkáni hamufelhő megközelítőleg 10 kilométer magasra emelkedett, majd az uralkodó szélirányban 100 kilométer távolságba sodródott. Ez az eset azért kapott kiemelt figyelmet, mert ez lenne a második hosszabb ideje szunnyadó vulkán aktivizálódása a július végi földrengéssorozat óta. Azonban az esemény felülvizsgálata óvatosságra int, mivel jelenleg nem bizonyított, hogy a vulkánkitörés valóban megtörtént.

Kamcsatka gyéren lakott terület, ahol a vulkáni aktivitás kiemelkedő. A régió a Föld egyik vulkanológiailag legaktívabb térsége, mintegy 1200 kilométeres hosszan több mint háromszáz vulkán található, melyek közül 29 jelenleg is aktív. A kitörések gyakran befolyásolják a félsziget feletti légi közlekedést. A vulkáni hamufelhők gyors azonosítása kiemelten fontos a légi forgalom biztonsága érdekében. A kamcsatkai vulkánobszervatórium korlátozott anyagi források mellett igyekszik folyamatosan figyelni a területet. A költségvetés nem teszi lehetővé az összes aktív vulkán folyamatos nyomon követését, és a nagy távolságok miatt vulkanológuscsapatok általi helyszíni dokumentálás sem mindig lehetséges.

Műholdas adatok és a bizonytalanság okai

Ebben a helyzetben a távérzékelési eszközök, például a műholdas felvételek kulcsfontosságúak. Október 4-én a Himawari-9 műhold felvételén egy vulkánkitörésre utaló felhőt észleltek, méghozzá a száz éve szunnyadó Kronotszkij vulkán felett. A hamufelhő közel 10 kilométer magasra emelkedett, ami miatt azonnal vörös riasztást adtak ki a légi közlekedésre. A vulkáni hamu veszélyes a repülőgépek turbináira, mivel megolvadva leállíthatja a hajtóműveket, és károsíthatja a gép egyéb részeit is. Több ilyen eset is előfordult már, eddig szerencsére katasztrofális következmények nélkül. A vulkáni hamufelhőt létrehozó kitörés esetén a protokoll azonnali intézkedéseket ír elő, beleértve a járatok leállítását vagy elterelését.

A kamcsatkai vulkáni hamufelhő 100 kilométer távolságba sodródott, majd eloszlott. Ezt követően merült fel a kérdés az esemény pontos természetével kapcsolatban. A Kronotszkij vulkán 180 kilométerre fekszik a Petropavlovszk-Kamcsatszkijban található vulkánobszervatóriumtól, és megközelítése expedíciót igényel helikopterrel vagy terepjáróval.

A műholdas felvételek alapján a feltételezett kitörés rövid életű volt, ami freatikus kitörésre utalhat, hasonlóan az 1923-as eseményhez. A bizonytalanság azonban jelentős, amire Horváth Ákos, Hamburgban dolgozó, műholdadatok kiértékelésében jártas szakértő is felhívta a figyelmet. Ennek oka többek között a közelben található, augusztus eleje óta aktív Krasenyinnyikov vulkán, amelyről a hamu származhatott. Az is lehetséges, hogy a két vulkán közötti kisebb Krokur maar vulkán tört ki.

A vizsgálat jelenleg is zajlik, és valószínűleg még több napig eltart, amíg választ kapnak az eseményre. Az azonban megerősítést nyert, hogy a Kronotszkij vulkánon nem történt jelentős, magma felszínre jutásával járó vulkánkitörés. Így a figyelem továbbra is a Krasenyinnyikov vulkáni működésének megértésére és annak a 8,8 magnitúdójú földrengéssel való esetleges kapcsolatára irányul.

Ez az eset rávilágít arra, hogy a 21. században sem minden természeti esemény azonosítható egyértelműen. A műholdas felvételek sok információt szolgáltatnak, de ezek értelmezéséhez szakértői tudás szükséges. Potenciális veszélyhelyzetben gyors döntéseket kell hozni, és a légi közlekedésre vonatkozó legmagasabb szintű figyelmeztetés kiadása ebben az esetben indokolt volt.

(Forrás: telex.hu)