Egészség
Genetikai tényezők befolyásolhatják a képernyőidő és a mentális egészség kapcsolatát
OkosHír: Egy friss norvég tanulmány szerint a képernyő előtt töltött idő és a fiatalok mentális egészsége közötti összefüggés nem kizárólag a képernyőhasználat mértékével magyarázható, hanem a genetikai hajlamok is jelentős szerepet játszhatnak. A kutatás rávilágít arra, hogy mind a túlzott, mind a rendkívül alacsony képernyőhasználat utalhat mentális problémákra.
A kutatás háttere és módszertana
A képernyő előtt töltött idő, mint például a közösségi média, a videojátékok vagy a televíziózás, és a fiatalok mentális egészsége közötti lehetséges káros összefüggések régóta aggodalmat keltenek. Ezt a feltételezést korábbi pszichológiai vizsgálatok is alátámasztják, például egy 2024-ben publikált metaanalízis, amely több mint 1,9 millió ember adatait dolgozta fel, statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutatott ki a közösségimédia-használat és a depresszió között.
A Psychiatry Research című tudományos folyóiratban 2025. október 2-án megjelent tanulmány új szempontokat vezet be a témába. A kutatásban több mint 23 ezer, 14 és 16 év közötti norvég serdülő adatait elemezték, különös tekintettel a képernyő előtt töltött idő (közösségi média, videojáték, televízió) és a mentális problémák közötti kapcsolatra.
Az alábbi mentális betegségeket vizsgálták:
- szerhasználati zavarok
- skizofrénia
- bipoláris zavar
- depresszió
- szorongás
- étkezési zavarok
- hiperkinetikus zavarok (pl. ADHD)
- pervazív fejlődési zavarok (pl. autizmus spektrumzavar)
A vizsgálat egyik kulcsfontosságú eleme a résztvevők genetikai adatainak bevonása volt, ami ritkán fordul elő a képernyőidővel foglalkozó kutatásokban. A mentális zavarok kialakulásában a genetikai tényezők potenciálisan meghatározó szerepet játszhatnak. A résztvevők közül 3 829 fiatalnál diagnosztizáltak pszichiátriai betegséget.
Főbb megállapítások
A kutatók mindhárom vizsgált képernyőhasználati forma (televízió, videojáték, közösségi média) esetében összefüggést találtak a mentális zavarokkal. Emellett a résztvevők önbevalláson alapuló tüneteit is figyelembe vették, és azt tapasztalták, hogy a napi 3-4 órát vagy annál többet képernyő előtt töltők magasabb tüneti súlyossági értékeket mutattak.
A genetikai adatok elemzése során szignifikáns összefüggést azonosítottak a képernyőidő és bizonyos rendellenességek (depresszió, ADHD, autizmus spektrumzavar, anorexia nervosa) genetikai hajlama között. Ez arra utal, hogy a genetikai prediszpozíció nem csupán a mentális zavarokra, hanem a képernyőhasználatra való hajlamra is hatással lehet. A kutatók statisztikai modellekkel vizsgálták, hogy a képernyőidő és a mentális zavarok közötti kapcsolat milyen mértékben magyarázható genetikai tényezőkkel.
A tanulmány eredményei árnyaltabb képet festenek az ok-okozati összefüggésekről. Korábbi kutatások gyakran nem tisztázták, hogy a fokozott online jelenlét vezet-e mentális problémákhoz, vagy a már meglévő problémák késztetnek valakit arra, hogy több időt töltsön a virtuális térben. Az új adatok alapján mindkét értelmezés leegyszerűsítő lehet, és a mentális zavarokra való genetikai hajlam együtt járhat a fokozott képernyőhasználati hajlammal.
Érdekes módon a kutatás azt is kimutatta, hogy azok a fiatalok, akik szinte egyáltalán nem használták a közösségi médiát, szintén fokozott kockázatnak voltak kitéve. Ez a megfigyelés arra enged következtetni, hogy bizonyos fejlődési zavarokkal élők, például az autizmus spektrumzavarral diagnosztizáltak, az online térben is nehezen teremtenek kapcsolatokat.
A kutatók összegzésében hangsúlyozták, hogy a puszta képernyőidő önmagában nem elegendő magyarázat a mentális egészségi problémákra, mivel a genetikai hajlamok döntő szerepet játszanak. Ezért óvatosságra intenek az elhamarkodott következtetések levonásával kapcsolatban, különösen a fiatalok esetében. A tanulmány szerzői szerint „Az extrém képernyőhasználat – legyen az túl sok vagy túl kevés – egyaránt jelezhet mentális egészségi problémát.”
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk fő célja, hogy árnyaltabbá tegye a képernyőidő és a mentális egészség közötti összefüggésekről alkotott közvélekedést. A narratíva azt sugallja, hogy a korábbi megközelítések túlságosan leegyszerűsítettek, és egy új kutatás segítségével rámutat a genetikai tényezők, valamint az extrém alacsony képernyőhasználat lehetséges szerepére. A cikk arra törekszik, hogy az olvasó elkerülje az elhamarkodott következtetéseket, és nyitottabb legyen egy komplexebb magyarázatra.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora retorikai kérdéseket alkalmaz („De valóban ennyire egyszerű lenne a képlet? Elképzelhető, hogy más, eddig figyelmen kívül hagyott tényezők is szerepet játszanak?”), amelyek arra irányítják az olvasót, hogy megkérdőjelezze a korábbi feltételezéseket, és nyitott legyen a bemutatott új nézőpontra. A „világít rá az eddig kevésbé vizsgált tényezőkre,” „különlegessége,” „érdekes eredményt hozott,” és „legérdekesebb megállapítása” kifejezések a cikk narrátorának részéről emelik ki a bemutatott kutatás jelentőségét és újszerűségét, ezzel is megerősítve a cikk által képviselt új narratívát. Ezek a kifejezések nem feltétlenül manipulatívak, de a hangsúlyozás révén befolyásolhatják az olvasó befogadását.
(Kép: pexels.com)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Egészség
Közzétették a hazai meddőségi központok sikerességi adatait
A frissen közzétett statisztika a kumulatív születési rátát vette alapul, amely az egy év alatt elvégzett petesejtleszívások és az azokból származó szülések arányát mutatja meg. A HRI adatai szerint a 2024-es évben 10 397 nő vett részt kezelésben, aminek eredményeként 3 089 gyermek született meg.
Az adatok időbeli összehasonlítása javuló tendenciát mutat a hazai ellátórendszerben. Míg 2017 és 2023 között a sikerességi mutatók tartósan 18-19 százalék körül mozogtak, addig 2023-ban ez az érték meghaladta a 20 százalékot. A legfrissebb, 26,4 százalékos eredmény jelentős emelkedést jelent a korábbi évek átlagához képest.
Növekvő betegszám és beavatkozási arányok
A kezeléseken részt vevő nők száma az elmúlt hét évben csaknem megduplázódott. 2017-ben még 5 423 páciens fordult meg a rendszerben, 2024-re ez a szám 10 397-re emelkedett. Ezzel párhuzamosan a mesterséges megtermékenyítéssel született gyermekek aránya is nőtt az országos születésszámon belül. 2024-ben a születések közel 4 százaléka köthető asszisztált reprodukciós eljáráshoz.
A jelentés kitér a kezelések intenzitására is. 2024-ben a 10 300 páciensre összesen 18 000 beavatkozás jutott, ami azt jelzi, hogy egy páciensnél átlagosan több eljárást is elvégeztek a siker érdekében.
A szabályozási környezet változása
A meddőségi ellátórendszer szerkezete az elmúlt években alapvető átalakuláson ment keresztül. A folyamat 2019 végén vette kezdetét hat magánklinika állami tulajdonba vételével. Ezzel egy időben a kormányzat ingyenessé tette a szűrővizsgálatokat, a kezeléseket és a kapcsolódó gyógyszerkészítményeket.
A folyamat lezárásaként egy 2021-es törvénymódosítás értelmében 2022. július 1-jétől kizárólag állami fenntartású intézményekben végezhető mesterséges megtermékenyítés Magyarországon. A most publikált sikerességi adatok az első hivatalos visszajelzések a teljesen államosított rendszer teljesítményéről.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrás kettős narratívát alkalmaz: egyrészt bemutatja a transzparencia jegyében közzétett sikerszámokat, másrészt finoman kritikai éllel kezeli az államosítás folyamatát, szembeállítva a korábbi alacsony hatékonyságot a jelenlegi növekedéssel.
A forrás az „államosítás” kifejezést a „nagy léptékben” jelzővel társítja, ami sürgető, drasztikus beavatkozás érzetét kelti. Az „európai összehasonlításban alacsonynak számít” fordulat konkrét adatok nélkül alkalmas a korábbi rendszer hiányosságainak sulykolására.
A szöveg nem tér ki arra, hogy a sikerességi ráta javulása milyen mértékben köszönhető technológiai fejlődésnek, és mennyiben a szervezeti átalakításnak. Hiányoznak a várólistákra vonatkozó adatok, illetve a páciensek elégedettségi mutatói, amelyek a „siker” szubjektív, de fontos részét képezik.
Fotó: MART PRODUCTION: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/technologia-szamitogep-egeszseg-korhaz-7089623/
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Egészség
Emelkedik a pszichotikus zavarok gyakorisága a fiatalabb generációknál
A kutatók összesen 12,2 millió ontariói lakos egészségügyi adatait elemezték. A vizsgált személyek 1960 és 2009 között születtek. A szakemberek 152 587 esetben azonosítottak valamilyen pszichotikus rendellenességet, például skizofréniát. Az adatok alapján a diagnózisok száma 1997 és 2023 között ugrott meg jelentősen.
A növekedés leginkább a 14–20 éves korosztályt érinti. Ebben a csoportban 60 százalékkal több esetet regisztráltak az időszak végére. A kutatás rávilágított, hogy a születési év meghatározó tényező a kockázat szempontjából. A 2000 és 2004 között születettek esélye a diagnózisra 70 százalékkal magasabb. Ezt az értéket az 1975–1979-es korosztály adataival vetették össze.
Demográfiai és szociális jellemzők
A tendencia a férfiaknál és a nőknél egyaránt jelentkezik. A vizsgált időszakban azonban a férfiaknál gyakrabban állapítottak meg betegséget. A skizofréniához hasonló zavarok különösen az alacsonyabb jövedelmű városrészekben gyakoriak. Az érintett férfiak jelentős része korábban már részesült mentális kezelésben vagy küzdött szerhasználati problémákkal.
A kutatók szerint a betegek korai halálozási kockázata magas. Az érintettek gyakran igényelnek folyamatos egészségügyi és társadalmi támogatást. A megfigyelt folyamatok komoly kérdéseket vetnek fel a jövőbeli ellátórendszer terhelhetőségéről.
A növekedés feltételezett okai
A szakértők több lehetséges magyarázatot is megfogalmaztak. A szülők kitolódott gyerekvállalási életkora növelheti a genetikai kockázatot. A gazdasági stressz és a negatív gyerekkori élmények szintén rontják a mentális állapotot. Emellett a fiatal kori szerhasználat felerősítheti a lappangó pszichotikus hajlamokat.
A kutatás készítői hangsúlyozták a bizonytalanságot. Nem tudják megjelölni a pontos, kizárólagos okot a háttérben. Valószínűnek tartják, hogy több tényező együttes hatása okozza a diagnózisok számának emelkedését.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a figyelemfelhívás egy romló közegészségügyi statisztikára. A narratíva a „generációs válság” képét építi fel, ahol a fiatalabbak mentális állapota drasztikusan rosszabb, mint az elődeiké.
Az eredeti forrás hatásvadász elemeket használ a statisztika tálalásakor. Például: „ez az ugrás inkább a később… születetteknél jelentkezett”. Az „ugrás” szó hirtelen és drámai változást sugall, ami érzelmi reakciót vált ki. Szintén manipulatív a „rossz gyerekkori élmény” pongyola megfogalmazása, ami bagatellizálja a súlyos traumákat.
A szöveg teljesen elhallgatja a diagnosztikai módszertan fejlődését. Az 1997 és 2023 közötti időszakban a mentális zavarok felismerése és a társadalmi tudatosság (stigma csökkenése) hatalmasat fejlődött. Idézet az eredetiből: „70 százalékkal nagyobb esély volt arra, hogy ilyen zavart diagnosztizálnak” – ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy többen betegek, hanem azt is jelentheti, hogy az egészségügy ma már hatékonyabban szűri ki azokat, akik régebben diagnózis nélkül maradtak volna.
Fotó: David Garrison: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/2128817/
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika2 napja
Kezdeményezték Kulja András mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamentben
-
Közélet-Politika2 napja
Koncz Zsófia: A Tisza Párt hatalomra jutásával veszélybe kerülnének a családtámogatások
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Arról, hogy megyünk-e háborúba vagy kimaradunk, a 2026-ban megválasztott kormány fog dönteni
-
Közélet-Politika2 napja
Real-PR 93: 5%-ra szűkült a különbség a kormánypárt és a Tisza Párt között Kaposváron
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Balmazújvárosban győztünk ! Még 62 nap meló, és az egész országban győzni fogunk
-
Közélet-Politika2 napja
A Tisza Párt közzétette választási programját és intézményi reformterveit
-
Külföld2 napja
VIDEÓ: Fegyveresek támadtak meg egy pénzszállító autót Dél-Olaszországban
-
Belföld2 napja
Magyar Péter: A gödi Samsung akkumulátorgyárban tulajdonképpen embereket mérgeznek, azonnali felelősségre vonás szükséges