MLSZ vs. Ultrák: Nyílt levelet küldtek

OkosHír: A magyar szervezett szurkolói csoportok nyílt levélben fordultak a Magyar Labdarúgó Szövetséghez (MLSZ), együttműködést sürgetve a nyáron bevezetett új fegyelmi szabályzat felülvizsgálatára, amely szerintük negatívan befolyásolhatja a nézőszámokat és a szurkolói kultúrát.

A Magyar Labdarúgó Szövetség a nyáron jelentette be új fegyelmi szabályzatát, amely „zéró toleranciát” alkalmaz a rasszista és diszkriminatív megnyilvánulásokkal, így a „cigányozással” szemben is. A szövetség közlése szerint a fegyelmi szabályzat tiltja „egy ország, egy személy vagy egy embercsoport méltóságának vagy integritásának megsértését faj, bőrszín, népcsoport, nemzetiség, társadalmi származás, nem, fogyatékosság, szexuális orientáció, nyelv, vallás, politikai vagy bármilyen más vélemény, gazdagság, születés alapján”. Szabálysértés esetén a fegyelmi bizottság szektorbezárással, majd zárt kapus büntetéssel szankcionálhatja a klubokat.

A szurkolók válasza és a nyílt levél

A szigorítás következtében az új szezonban a hazai és vendégszurkolók körében is általánossá vált az MLSZ-szel szembeni elégedetlenség kifejezése, amely a válogatott mérkőzésein is megnyilvánult. Ennek eredményeként pénteken a szervezett szurkolótáborok közös nyílt levelet tettek közzé, amelyet a szövetségnek címeztek.

A levélben a szurkolók, akik évtizedek óta „fanatikusan rajonganak” és „töretlenül kitartanak” a magyar futball mellett, felhívást intéztek az MLSZ-hez. Álláspontjuk szerint közös cél, hogy minél többen látogassák a bajnoki mérkőzéseket, és az elmúlt években megfigyelhető nézőszám-növekedést nem szabad veszélyeztetni.

Aggodalmak és javaslatok a szabályozással kapcsolatban

A szurkolói csoportok úgy vélik, hogy a nyáron bevezetett „zéró tolerancia” szabályozás „olyan hatásokat eredményezhet, amelyek gátolhatják a nézőszámok további növekedését”. A jelenlegi formájában „életszerűtlennek és fenntarthatatlannak” tartják a rendelkezést, mivel az „az esetek jelentős többségében nem támogatja azt a közös célt, hogy a stadionok megteljenek”. Véleményük szerint az „eltúlzott bírságolási gyakorlat” folytatása zárt kapus mérkőzésekhez vagy üres stadionokhoz vezethet.

Ennek elkerülése érdekében a drukkerek együttműködésre kérik az MLSZ-t, és javaslatokat kívánnak tenni a szabályozás módosítására. Bár egyetértenek abban, hogy nem cél a szurkolótáborok folyamatos szidalmazása, hangsúlyozzák, hogy a „rivalizálás” és az „ellenfél ugratása” a futball hangulatának meghatározó elemei.

A szurkolók megértik, hogy az UEFA és a FIFA előírásaihoz alkalmazkodni kell, és ennek nyomán szükségessé vált a szabályozás módosítása. Ugyanakkor úgy érzik, hogy a változtatás jelenlegi formájában túl hirtelen és nagymértékű, mivel „évtizedek óta élő rigmusok és szurkolói hagyományok kerülnek szankcionálás alá, korábban nem tapasztalt szigorral”.

Felmerült az is, hogy a bérletes szurkolók számára pénzügyi hátrányt jelenthet, ha egy előre megvásárolt szolgáltatást nem tudnak teljes egészében igénybe venni, és kérdéses, hogy a keletkező kár megtérítésének felelőssége kit terhelne.

További aggodalmak:

• A szurkolók által használt pirotechnikai látványelemek, amelyek szerintük a „lelátói élet részét képezik”, és „megkerülhetetlen elemeivé váltak a sportújságok címlapjainak, vagy éppen a videós összefoglalóknak”.
• A fordulók pontos időpontjainak túl késői meghatározása és publikálása, ami megnehezíti a mérkőzéslátogatást.
• A vendégszektorok férőhelyeinek biztosítására megadott arány tízről öt százalékra csökkentése a befogadóképességhez képest.

A nyílt levélben a drukkerek azt javasolják, hogy a szabályozás szigorú betartása és „beláthatatlan következményei” előtt a szurkolók bevonásával, transzparens módon és a „lelátói kultúra tiszteletben tartásával” vizsgálják felül az intézkedéseket és szankciókat. Kérik, hogy ne „szankcionálják irreális mértékben” a rigmusokat, és ne „kriminalizálják a pirotechnikai elemek használatát”, valamint folytassanak „nyílt és tiszta kommunikációt”.

Fontosnak tartják, hogy a közös egyetértéssel megalkotott szabályok minden érintett számára egyértelműek legyenek, mert „csak egységesen, egyetértésben, tehát csakis együtt tehetünk a magyar futballért”. A levél mihamarabbi együttműködésre szólítja fel az MLSZ illetékeseit a „szurkolói kultúra és a szurkolói csoportok több évtizedes lelátói életének megőrzése érdekében”.

A nyílt levelet aláírták a ferencvárosi, az újpesti, a diósgyőri, a debreceni, a székesfehérvári, a nyíregyházi, a győri, a zalaegerszegi, az angyalföldi és a kispesti szurkolók, valamint a válogatott szurkolóit összefogó Carpathian Brigade tagjai.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) új fegyelmi szabályzatának bevezetésére és az arra adott szurkolói reakcióra fókuszál. Fő célja, hogy bemutassa a szurkolói csoportok kollektív elégedetlenségét és a szövetséghez intézett nyílt levelük tartalmát. A cikk narratívája elsősorban a szurkolói aggodalmakat és kritikákat emeli ki, azt sugallva, hogy az új szabályok potenciálisan negatív hatással lehetnek a stadionok látogatottságára és a hagyományos szurkolói kultúrára.
• Főbb elemzési pontok:
  • Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk maga nagyrészt közvetlenül idézi a szurkolói csoportok nyílt levelét, amely érzelmileg töltött kifejezéseket tartalmaz. Ilyenek például a „fanatikusan rajongó és amellett töretlenül kitartó szervezett szurkolótáborok”, az „életszerűtlennek és fenntarthatatlannak tartjuk” a szabályozást, az „eltúlzott bírságolási gyakorlat”, az „irreális mértékben” való szankcionálás, vagy a „kriminalizálják a pirotechnikai elemek használatát” megfogalmazások. Ezek a kifejezések a szurkolók álláspontjának nyomatékosítását szolgálják. A cikk narrátorának saját nyelvezete viszonylag semleges, azonban egyes megfogalmazások, mint például a „jelentős szigorítás összefogásra késztette a szurkolókat” vagy az „általánossá vált, hogy a hazai és vendégszurkolók közösen szidták az MLSZ-t”, a szurkolói oldal egységét és elégedetlenségét hangsúlyozzák.
  • Forráskezelés és Egyensúly: Az eredeti cikk jelentős mértékben a szurkolói csoportok perspektíváját mutatja be, részletesen idézve nyílt levelükből. Bár megemlíti az MLSZ „zéró tolerancia” szabályzatának bevezetését és annak alapvető célját, nem tartalmazza az MLSZ friss reakcióját vagy részletesebb indoklását a szurkolói kritikákra. Az MLSZ korábban már tisztázta, hogy a szabályzat szigorítása közvetlenül a FIFA 2025. májusi körlevele alapján történt, amely kötelezően előírja a rasszizmus elleni pontok beépítését a tagországok fegyelmi szabályzataiba, súlyos pénzbírságokkal fenyegetve a be nem tartást. Ennek a kontextusnak a hiánya a cikkben egyoldalú képet fest, mivel az olvasó elsősorban a szurkolók aggodalmaival szembesül, anélkül, hogy az MLSZ álláspontját a felmerült konkrét problémákra vonatkozóan megismerhetné.
  • Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk említést tesz az MLSZ új fegyelmi szabályzatáról, mint „jelentős szigorításról”, és utal arra, hogy ez a FIFA és az UEFA előírásaihoz való alkalmazkodás része. Azonban nem tér ki részletesebben arra, hogy milyen konkrét események vagy nemzetközi nyomás vezetett ehhez a szigorításhoz, vagy hogy milyen mértékű volt a rasszista és diszkriminatív megnyilvánulások problémája a magyar stadionokban korábban. A Google keresési eredményekből kiderül, hogy az MLSZ már 2025 júliusában eljárásokat indított több klub ellen rasszista megnyilvánulások miatt, ami alátámasztja a probléma létezését. Az „eltúlzott bírságolási gyakorlat” kifejezés a szurkolók véleményeként szerepel, de a cikk nem szolgáltat tényeket vagy statisztikákat ennek alátámasztására, sem az MLSZ erre vonatkozó válaszát.
• A téma társadalmi relevanciája: A labdarúgásban tapasztalható rasszista és diszkriminatív megnyilvánulások elleni fellépés, valamint a szurkolói kultúra és hagyományok megőrzése közötti egyensúly megtalálása kiemelt társadalmi jelentőséggel bír. A „zéró tolerancia” politika célja a sport tisztaságának és befogadó jellegének biztosítása, összhangban a nemzetközi elvárásokkal. Ugyanakkor a szurkolók aggodalmai rávilágítanak arra, hogy a túlzott szigorítás, vagy az átláthatatlan kommunikáció elidegenítheti a közönséget, ami hosszú távon károsíthatja a hazai labdarúgás népszerűségét és a mérkőzések látogatottságát. A téma vitákat generál a szólásszabadság határai, a hagyományos szurkolói rigmusok megítélése, a pirotechnika használatának biztonsági és esztétikai aspektusai, valamint a sportvezetőség és a szurkolók közötti párbeszéd fontossága körül.

(Forrás: demokrata.hu)