OkosHír: A fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) korábbi igazgatója, Kuslits Gábor állítása szerint már tíz évvel ezelőtt tájékoztatta a rendőrséget Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatójának tevékenységéről, akit májusban vettek őrizetbe, majd tartóztattak le. Kuslits szerint a jelzést követően hosszú évekig nem történt érdemi intézkedés.

A korai jelzések és a rendőrségi találkozók

Kuslits Gábor a Válasz Online-nak elmondta, hogy 2015-ben rendőrt hívtak, és a gyermekvédelmi gyámok beszámoltak a gyámoltjukkal történtekről. A rendőr állítólag titoktartási nyilatkozat aláírását kérte, és jelezte, hogy fedett nyomozás folyik Juhász ellen.

A 444 című lap júniusban már beszámolt egy hasonló találkozóról, amelyen több gyermekvédelmi szakember is részt vett. A lap szerint már hónapok óta érkeztek információk arról, hogy Juhász Péter Pál és élettársa a Zirzen Janka Gyermekotthonban élő gyermekek bizalmába férkőzött. Kuslits Gábor az otthon igazgatójának kérésére segített, miután az igazgató arról számolt be, hogy „egy autó beszedte a lányokat és elvitte őket” az otthon elől.

A 444-nek több jelen lévő gyermekvédelmi szakember is megerősítette, hogy a rendőr a találkozón elmondta, az ügy ismert előttük, és Juhász visszaéléseiről tudnak. Egyikük szerint a rendőr azt is közölte, hogy az igazgatót megfigyelés alatt tartják, mert már korábban is érkezett vele kapcsolatban megkeresés.

Ellentétes állítások és jogi lépések

Rétvári Bence államtitkár egy kérdésre válaszolva azt közölte, hogy Kuslits az interjú megjelenéséig nem tett hivatalos panaszt vagy feljelentést, holott jelzőrendszeri tagként ez törvényi kötelessége lett volna. Ennek következtében a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat feljelentést tett Kuslits ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása miatt. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) rágalmazás miatt is feljelentette a volt tegyeszes vezetőt.

Jelenleg két állítás áll egymással szemben: az SZGYF szerint Kuslits nem tett feljelentést, míg Kuslits azt állítja, hogy jelezte az ügyet a rendőrségnek, de intézkedés elmaradt. Kuslits egy titoktartási nyilatkozattal kívánja igazolni állítását, amelyet állítása szerint egy rendőr íratott alá vele.

A titoktartási nyilatkozat körüli bizonytalanságok

Kuslits jogi képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) látja el. Boros Ilona, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának vezetője a Telexnek elmondta, hogy két találkozó is volt rendőrrel: egy 2015-ben (amelyre Kuslits is hivatkozott a Válasz Online-nak), és egy másik 2020-ban. Mindkét alkalommal más-más rendőr volt jelen.

Boros Ilona szerint a titoktartási nyilatkozatot Kuslits 2020-ban írta alá, és tudomásuk szerint csak vele írattak alá ilyen dokumentumot. Ez eltér Kuslits Válasz Online-nak adott nyilatkozatától, ahol többes számban említette a nyilatkozat 2015-ös aláírását. Más jelenlévők állítólag nem emlékeznek arra, hogy titoktartási nyilatkozatot kértek volna tőlük.

Több egykori rendőr, akik fedett nyomozásban vettek részt, elmondta, hogy az ilyen információk nagyon szűk körben ismertek a rendőrségen belül, és rendőr külső személyeknek nem adhatja ki. Együttműködő személyekkel nem „csak” titoktartási nyilatkozatot írnak alá, és az együttműködéseknek évekig nyomuk marad a rendszerben.

Rendőrségi források szerint a titoktartási nyilatkozat egyetlen példányban készül, és a rendőrnél marad, elsősorban a rendőrt védve. Egy ilyen dokumentumon a rendőr aláírásának is szerepelnie kellene, és hivatalos fejlécnek is lennie kellene. Boros Ilona elmondása szerint a Kuslits által aláírt nyilatkozaton szerepeltek Kuslits személyes adatai és aláírása, de az állítólagos rendőr aláírása nem.

Boros Ilona jelezte, hogy a nyilatkozatot nem kívánják nyilvánosságra hozni, de Kuslits átadta a rendőrségnek. A TASZ a rendőrség álláspontját várja a nyilatkozat hitelességével és tartalmával kapcsolatban.

Kuslits a rendőrségi meghallgatásán felmentést kapott a titoktartási kötelezettség alól. Boros Ilona szerint a nyilvánosságban továbbra is beszélhet arról, amivel nem követ el bűncselekményt.

Boros Ilona azt is elmondta, hogy Kuslits egyik esetben sem feljelentést tett, ami utólag nehezítheti annak kiderítését, kik és miért léptek fel rendőrként az ügyben.

A nyomozás és a nyilatkozat jelentősége

A Juhász Péter Pál és élettársa ellen indított büntetőeljárásban a rendőrségi szálat a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vizsgálta, majd a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vette át, ahol külön nyomozó csoport alakult az ügy kivizsgálására.

A titoktartási nyilatkozat hitelessége kulcsfontosságú. Ha hiteles, igazolná, hogy a nyomozó hatóság évek óta tudott Juhász ügyeiről, de érdemi lépéseket csak idén tavasszal tettek, ami ellentmondana Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter állításának, miszerint a konkrét Szőlő utcai ügyet nem vizsgálja tíz éve a rendőrség. A nyilatkozat hitelessége Kuslits jelzési kötelezettségének teljesítését is alátámasztaná. Ha viszont a papír nem hiteles, akkor is számos megválaszolatlan kérdés marad az állítólagos rendőr kilétét illetően.

Boros Ilona szerint nem kaptak értesítést arról, hogy ügyfelüket feljelentették volna jelzési kötelezettség elmulasztása miatt. A TASZ minden rendelkezésre álló bizonyítékkal érvényesíteni fogja, hogy Kuslits minden jelzést megtett.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk az állítólagos gyermekbántalmazási ügy korai jelzései és az állami szervek feltételezett tétlensége körüli narratívát igyekszik felépíteni. Célja, hogy bemutassa a Kuslits Gábor, a gyermekvédelmi szervek és a kormányzati tisztségviselők közötti ellentmondásos állításokat, különös hangsúlyt fektetve a „titoktartási nyilatkozat” hitelességére és jelentőségére. A cikk implicit módon arra utal, hogy a hatóságok hosszú ideig nem tettek érdemi lépéseket a kritikus információk ellenére, és kérdéseket vet fel a gyermekvédelem és a bűnüldözés rendszerének hatékonyságával és elszámoltathatóságával kapcsolatban.
• Főbb elemzési pontok:
  • Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk nyitómondata egy közvetlen, érzelmileg telített idézet Kuslits Gábortól („Rendőrt hívtunk… Aztán nem történt semmi.”), amely azonnal a beteljesületlen elvárások és a hatósági tehetetlenség hangulatát teremti meg. Bár az idézet forrása megjelölt, az elhelyezése a szöveg elején befolyásolhatja az olvasó kezdeti benyomását. A „viselt dolgairól” kifejezés, bár szakmai terminológia, kissé negatív felhangot hordoz, és nem csupán semleges „tevékenységre” utal. A narrátor saját véleményét tükröző megfogalmazások, mint például „a titoktartási nyilatkozat születésének körülményei legalábbis furcsák” és „nincs minden rendben” a nyilatkozat hitelességét illetően, közvetlenül befolyásolják az olvasó értékelését anélkül, hogy konkrét bizonyítékot mutatnának be. A „pattog a labda” kifejezés a nyomozás átadására vonatkozóan informális, és enyhe bürokratikus tehetetlenségre utalhat.
  • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk igyekszik kiegyensúlyozott képet festeni azáltal, hogy Kuslits Gábor és Boros Ilona (TASZ) nyilatkozatait Rétvári Bence és az SZGYF hivatalos álláspontjával, valamint más médiaorgánumok (444) információival és egykori rendőrök szakértői véleményével egészíti ki. Ugyanakkor az eredeti cikk erőteljesen megkérdőjelezi Kuslits állításait és a titoktartási nyilatkozatot. Részletesen bemutatja az ellentmondásokat Kuslits visszaemlékezéseiben (2015 vs. 2020, egyes szám vs. többes szám az aláírásnál) és felhasználja Boros Ilona, valamint meg nem nevezett „rendőrségi források” információit a dokumentum hitelességének kétségbe vonására (pl. a rendőr aláírásának hiánya, hivatalos fejléc hiánya). Bár a kritikus forrásvizsgálat újságírói feladat, ezen kihívások összessége jelentős mértékben megkérdőjelezi Kuslits narratíváját magában a cikkben. Az „egykori rendőrök” anonim idézése szakértői véleményt ad, de a források konkrét megnevezésének hiánya korlátozza az elszámoltathatóságot.
  • Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk egyik jelentős hiányossága a „titoktartási nyilatkozat” pontos tartalmának és jogi státuszának bemutatásának elmaradása. Bár Boros Ilona leírja annak fizikai jellemzőit, a teljes szöveg vagy részletes összefoglalás hiánya megnehezíti az olvasó számára, hogy önállóan értékelje annak jelentőségét. Emellett nem tér ki részletesen arra, hogy Kuslits Gábor miért nem tett hivatalos „feljelentést” sem 2015-ben, sem 2020-ban, ami kulcsfontosságú jogi különbség. Az állítólagos rendőrök személyazonosságának ismeretlensége a 2015-ös és 2020-as találkozókon szintén jelentős ténybeli hiányosság, amely akadályozza az események és Kuslits állításainak ellenőrizhetőségét.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt téma – a gyermekbántalmazás állami intézményen belüli gyanúja, valamint a gyermekvédelmi szolgálatok és a bűnüldöző szervek állítólagos reakciója vagy késlekedése e jelentések kezelésében – rendkívüli társadalmi jelentőséggel bír. Érinti az állam alapvető felelősségét a sérülékeny gyermekek védelmében, valamint a közbizalmat az intézményi elszámoltathatóság iránt. A tudás idővonalával, az állítólagos tétlenséggel és a volt gyermekvédelmi igazgató, valamint a kormányzati tisztviselők közötti ellentmondásos beszámolókkal kapcsolatos vita táplálja a nyilvános vitát a magyar gyermekvédelmi rendszer hatékonyságáról és átláthatóságáról, valamint a nyomozó szervek integritásáról. A Juhász Péter Pál-ügy, amely egy volt intézményvezető letartóztatását és őrizetbe vételét is magában foglalja, aláhúzza a vádak súlyosságát és a társadalmi igényt az igazságszolgáltatásra és a rendszerszintű reformokra a hasonló esetek megelőzése érdekében.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Szakáts Réka/Okoshír