Kormányhivatali eljárás indult Iványi Gábor Hajléktalanellátó Intézményei ellen

OkosHír: A Fővárosi Kormányhivatal eljárást indított a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) Dankó utcai hajléktalanellátó intézményei ellen, melynek során a működési engedély visszavonása és a nyilvántartásból való törlés is felmerülhet. A határozatot a MET a mai napon, 2025. szeptember 23-án kapta kézhez.

A Iványi Gábor vezette MET által fenntartott „Fűtött Utca” és „Oltalom Hajléktalanok Központja” több mint harminc éve működik Józsefvárosban. Az intézmények a legrosszabb állapotban lévő hajléktalanok, köztük krónikus betegségekkel élők, végtaghiányosak és önellátásra képtelenek számára biztosítanak 24 órás ellátást, orvosi felügyeletet, ingyenes étkezést és tisztálkodási lehetőséget. A cikk szerint a mentők gyakran ide szállítják azokat az utcán élőket, akiket más intézmények nem fogadnának.

A kormányhivatali határozat szerint 60 napon belül visszavonhatják az intézmény engedélyét, és törölhetik a nyilvántartásból. Amennyiben ez megtörténik, a „Fűtött Utca” bezárhat, és a kapcsolódó tevékenységek is megszűnhetnek még a téli időszak előtt. A MET aggodalmát fejezte ki, hogy ebben az esetben több száz ember maradhat ellátás nélkül Budapesten, mivel a többi intézmény kapacitása nem elegendő ennyi, különösen rossz állapotban lévő személy befogadására.

A MET közleménye szerint a Kormányhivatal infrastrukturális hiányosságokra, például új festésre és ágymatracokra hivatkozva kívánja bezárni az intézményeket. Az egyház állítása szerint a fejlesztések folyamatosan zajlanak, de korlátozottan, lehetőségeikhez mérten tudnak új matracokat beszerezni vagy felújításokat végezni.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség közleményében „egyházüldözéssel” vádolta a Kormányhivatalt, és párhuzamot vont a hajléktalanellátó intézmény esetével a korábban bezáratott iskoláik ügyével. A MET szerint a Kormányhivatal tavalyi tanévkezdés előtt néhány nappal zárta be az egyház rászoruló és sajátos nevelési igényű gyermekeket fogadó iskoláit. Bár a MET később jogerősen pert nyert az iskolaügyben a Kormányhivatal ellen, az iskolaépületeket a kért felújítások ellenére sem ítélték megfelelőnek. A gyermekek azóta más intézményekbe kerültek, a kormányhivatal távoli iskolákat is javasolt számukra.

A cikk szerint az elmúlt tíz évben a kormányzat módszeresen nehezítette az Orbán-kormánnyal szemben kritikus Iványi Gáborhoz köthető MET és az Oltalom munkáját. Korábban elvették az egyházi státuszukat, ami kizárta intézményeiket az állami támogatások és az 1 százalékos felajánlások köréből. Az Alkotmánybíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek találta ezt az intézkedést, így 2021-ben visszakapták státuszukat. Ennek ellenére a kormány nem kötött velük közfeladat-ellátási szerződést. Ennek hiányában a MET nem jut hozzá a hasonló karitatív szervezeteknek járó kiegészítő támogatásokhoz, ami akadályozta az adók és közterhek befizetését. A NAV és a Magyar Államkincstár emiatt több mint 2,5 milliárd forintot inkasszált a MET-től. Ugyanakkor az 1 százalékos felajánlásokból idén 113 ezren támogatták a MET-et, ezzel az egyházak közül csak a katolikusok és a reformátusok előzik meg őket.

A MET közleményében hangsúlyozta, hogy folyamatosan és szakszerűen látják el az államtól átvállalt feladataikat, és az integrált intézmény a jogszabályoknak megfelelően működik. Állításuk szerint az állam ezzel a lépéssel azt próbálja megakadályozni, hogy a MET teljesíthesse vallási szolgálatát, amely a kiszolgáltatottak ellátását és felemelését célozza. A szervezet közölte, hogy a 60 napos eljárás során minden együttműködési és jogi eszközzel élni fognak a működési engedélyek megtartása érdekében.

Iványi Gábor a 444-nek nyilatkozva elmondta, hogy minden áron megpróbálják elkerülni a bezárást, ami szerinte 300, télen akár 400 embert is érintene. Kiemelte, hogy a hajléktalanellátó rendszer nem tudná felszívni ennyi embert. Hozzátette, ha a Kormányhivatal valóban aggódna az ellátottak sorsáért, akkor megoldást keresne, nem pedig azzal fenyegetne, hogy a tél közepén több száz, máshol ellátást nem kapó hajléktalant tesz utcára. Iványi Gábor a kormányhivatali határozatot „teljesen értelmetlennek” és „nyilvánvalóan a szórakozás szándékával” tett lépésnek nevezte, és „felperzselt föld taktikaként” jellemezte. A MET közleménye szerint az intézményeik működtetéséért, a rászorulókért és a kollégáikért a végsőkig küzdenek, amíg ilyen nagy az igény a munkájukra.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egyértelműen a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és Iványi Gábor melletti álláspontot képviseli. A narratíva szerint a Fővárosi Kormányhivatal indokolatlanul, vélhetően politikai motivációból, „egyházüldözést” folytat a MET ellen, amelynek következtében a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok (hajléktalanok, hátrányos helyzetű gyerekek) szenvednek kárt. A cikk célja, hogy felhívja a figyelmet a MET nehéz helyzetére, szolidaritást ébresszen irántuk, és kritizálja a kormányhivatali eljárást, bemutatva azt egy szélesebb körű, szisztematikus „ellehetetlenítési” folyamat részeként.
• Főbb elemzési pontok:
  • Nyelvi és retorikai eszközök: A cikk narrátora már a címben és a bevezetőben is érzelmileg töltött nyelvezetet használ, például a „Be akarja záratni Iványiék hajléktalanellátóját a kormányhivatal, 300 ember kerülhet az utcára még a tél előtt” címben, ami egyfajta fenyegető, drámai hangvételt sugall. Az „évek óta szorongatott kisegyház” kifejezés szintén a narrátor részéről származó, a MET-tel szembeni empátiát sugalló, nem semleges megfogalmazás. Iványi Gábor idézett kijelentései, mint például „Teljesen értelmetlenül, és nyilvánvalóan a szórakozás szándékával csinálják. Ez nem más, mint a felperzselt föld taktika: amíg megtehetik, mindent el akarnak pusztítani”, rendkívül erősek és manipulatívak, a kormányhivatali lépést rosszhiszeműnek, pusztítónak és kegyetlennek állítják be. Ezek az idézetek, bár forráshoz kötöttek, az egész cikk hangulatát és üzenetét jelentősen befolyásolják.
  • Forráskezelés és egyensúly: Az eredeti cikk forráskezelése egyoldalú. Szinte kizárólag a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, illetve Iványi Gábor álláspontját és közleményeit ismerteti. Bár említi, hogy a Kormányhivatal „infrastrukturális körülményekre hivatkozva” indította az eljárást, nem ad teret a Kormányhivatal részletes indoklásának, vagy egy független szakértő véleményének arról, hogy a hiányosságok mennyire súlyosak, és valós veszélyt jelentenek-e. Az „egyensúly hiánya” itt a szerkesztői döntésből fakad, amely a MET perspektíváját helyezi előtérbe, és nem mutat be ellenkező vagy árnyaltabb nézőpontot a kormányhivatali intézkedések okairól és szükségességéről. A cikk az Iványiék korábbi iskolabezárásáról szóló bírósági döntéseket említi, de a Kormányhivatal azon álláspontjára nem tér ki, miszerint a bezárás indokai továbbra is fennállnak, és a tanulók elhelyezkedtek más intézményekben.
  • Hiányzó kontextus és tények: A cikk nem részletezi a Kormányhivatal által kifogásolt „infrastrukturális körülményeket” (pl. „új festés és ágymatracok”) konkrétan milyen jogszabályi előírásoknak vagy egészségügyi/biztonsági sztenderdeknek nem felelnek meg. A MET válaszát (folyamatos fejlesztések, korlátozott lehetőségek) bemutatja, de nem adja meg a kormányhivatali elvárások pontos részleteit, amelyek alapján az olvasó objektíven megítélhetné a helyzet súlyosságát. Emellett a cikk megemlíti a NAV és az Államkincstár általi inkasszálásokat, de a MET adósságainak pontos okait és a jogi viták részleteit (pl. miért nem kapták meg a normatív támogatásokat a státuszuk visszaállítása után) csak a MET szemszögéből világítja meg, anélkül, hogy a kormányzati szervek indoklását vagy a jogi háttér komplexitását bemutatná.
• A téma társadalmi relevanciája: A hajléktalanellátás, különösen a leginkább rászoruló rétegek számára, kiemelten fontos társadalmi kérdés. Az intézmények bezárása közvetlenül érintheti a legvédtelenebb embereket, különösen a téli időszak közeledtével. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és Iványi Gábor tevékenysége régóta vita tárgya a magyar közéletben, különösen az egyházi státuszuk körüli jogi küzdelmek és a kormányzattal való konfliktusaik miatt. Az eset rávilágít az állami és civil szervezetek közötti feszültségekre a szociális ellátás területén, és felveti a kérdést, hogy a hatósági intézkedések mennyiben szolgálják a közérdeket, és mennyiben befolyásolják azokat politikai megfontolások. Az ügy a civil társadalom mozgásterének és az alapvető emberi jogok érvényesülésének szempontjából is jelentős.

(Forrás: 444.hu)

(Kép: Iványi Gábor – facebook)