A Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség második alkalommal mérte fel a hazai élelmiszer-üzletláncok hulladékcsökkentési tevékenységét. A vizsgálat az egyszer használatos műanyagok visszaszorítására, a csomagolásmentes kínálatra és az újrahasznosítási stratégiákra fókuszált. Az eredmények alapján a Spar megőrizte vezető pozícióját, míg a rangsor végén a Reál foglalt helyet.

A kutatás módszertana két pilléren nyugodott: a szervezetek aktivistái 39 üzletben végeztek helyszíni szemlét 2025 tavaszán. Ezzel párhuzamosan kérdőíves megkereséssel fordultak a láncokhoz, amelyre hat vállalat válaszolt érdemben. A CBA, a Coop és a Reál nem töltötte ki a kérdőívet, így őket kizárólag a bolti tapasztalatok alapján értékelték. A jelentés készítői megjegyezték, hogy a 2024-ben bevezetett kötelező visszaváltási rendszer (MOHU) jelentősen átalakította a piaci környezetet.

A rangsor eleje: Spar és Auchan

A Spar hét kategóriából hatban az élmezőnyben végzett, különösen az átláthatóság és az egyszer használatos zacskók kivezetése terén. A vállalatnál továbbra is elérhetőek az újratölthető italcsomagolások, és bővült a csomagolásmentes zöldségkínálat. Az Auchan megőrizte második helyét, bár az újratöltési lehetőségek terén visszalépést mutattak a korábbi mérésekhez képest. Mindkét lánc díjkötelessé tette a biológiailag lebomló zacskókat is, ösztönözve a vásárlókat a saját táskák használatára.

Vegyes teljesítmény a középmezőnyben

A Tesco a harmadik helyet szerezte meg, de a csomagolásmentes zöldségek kategóriájában az „erősen fejlesztendő” besorolást kapta. A Lidl a negyedik helyen zárt; náluk az újrahasznosítási gyakorlat javult, viszont a többutas italcsomagolásokat kivezették a kínálatból. A Coop és a CBA az ötödik és hatodik helyre került, elsősorban a csomagolásmentes frissáruk széles választékának köszönhetően. Ezek a láncok nem vettek részt az adatszolgáltatásban, ami rontotta az összesített pontszámukat.

A lista vége és a szabályozási környezet

Az Aldi és a Penny holtversenyben a hetedik helyen végzett, míg a sort a Reál zárta. Az Aldi esetében a stratégiai adatok hiánya és az újratölthető termékek hiánya okozott pontvesztést. A Reál üzleteiben az aktivisták továbbra is ingyenes műanyag zacskókkal találkoztak, és a lánc nem mutatott fel központi stratégiát a hulladékcsökkentésre. A Greenpeace kritikával illette az Energiaügyi Minisztériumot is, mivel szerintük az állami szabályozás nem ösztönzi eléggé az újrahasználható megoldásokat.

(Forrás: telex.hu)

A Balaton-régió jövőbeli fejlesztési irányairól tartott tájékoztatót Navracsics Tibor, ahol a térség hármas tagoltságát vázolta fel. A miniszter kijelentette, hogy a tó környéke egyszerre ökológiai rendszer, gazdasági vagyontárgy és lakóhely. Meglátása szerint a jelenlegi folyamatok fenntarthatatlanok, mivel az egyes funkciók közötti egyensúly megbomlott.

A politikus hangsúlyozta, hogy a térség természeti környezete rendkívül sérülékeny, amit a fejlesztési terveknek tiszteletben kell tartaniuk. Kiemelte, hogy a Balaton vagyontárgyként tekintve jelenleg túlértékelt, ami az ingatlanpiaci spekulációkra és a túlzott beépítésekre utalhat.

Az ingatlanpiaci nyomás és a lakhatási válság

A helyi lakosok életminősége központi eleme volt a felszólalásnak. Navracsics Tibor szerint fontos, hogy az itt élők ne érezzék magukat hátrányban a turistákkal szemben. A régió lakóhelyként számos nehézséggel küzd, amelyek megoldása nem tűr halasztást.

A megoldást a mértéktartó fejlesztésekben látja a kormányzat. Ezeknek az új irányelveknek összhangban kell állniuk a tó ökológiai egyensúlyával és a települések valódi lakófunkciójával. A miniszter szerint a turisztikai vonzerő növelése nem történhet a helyi közösségek kárára.

A nyilatkozat egyértelmű üzenetet küld a beruházóknak és az önkormányzatoknak a jövőbeli építési szabályozások szigorodásáról. A cél egy olyan hosszú távú stratégia kialakítása, amely megőrzi a Balaton természeti értékeit az utókor számára.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Navracsics Tibor/Facebook