OkosHír: Egyesült Államokbeli McLaughlin & Associate nevű cég, melynek alapítója, John McLaughlin a korábbi amerikai elnök, Donald Trump kampányában is részt vett, a Fidesz kampányát segíti. A cég megállapodott az Index online lappal, hogy a választásokig havonta közli majd az általa készített felmérések adatait. Az első ilyen felmérés eredményét az Index már nyilvánosságra hozta, amely szerint egy hipotetikus vasárnapi parlamenti választáson a Fidesz–KDNP 43 százalékon, míg a Tisza Párt 37 százalékon áll.
Az Index cikkéből nem derült ki a felmérés pontos módszertana. A közzétett információk szerint a kutatás 1000 fős mintán, telefonos megkereséssel zajlott szeptember 10–14. között. Nem tisztázott, hogy a minta reprezentatív-e, és a pártpreferencia-mérésnél a hibahatár sem került feltüntetésre.
A Tisza Párt megjelenése óta a magyarországi közvélemény-kutató cégek eltérő eredményeket publikálnak a pártok támogatottságáról. Független közvélemény-kutatók többsége a Tisza Párt előnyét méri, míg a kormányzathoz kötődő intézetek, mint például a Nézőpont Intézet, ellentétes eredményeket mutatnak. A Fidesz álláspontja szerint azok a hazai cégek, amelyek a Tisza Párt előnyét mérik, manipulálják az adataikat a szavazók befolyásolása céljából. Az érintett cégek ezt tagadják, és egyes esetekben azt állítják, hogy éppen a Fidesz-közeli intézetek manipulálnak. A Telex online lap folyamatosan közzéteszi a különböző felmérések eredményeit, amelyekből az eltérések jól láthatóak.
A McLaughlin & Associate bevonása a Fidesz kampányába új szereplőként jelenik meg a kormányzathoz kötődő felmérések között, amelyek korábban elsősorban a Nézőpont Intézet és a Századvég adataira támaszkodtak. Az amerikai cég Fideszre nézve kedvező felmérését az Index havonta publikálja.
Az Index az elmúlt években fokozatosan a Fidesz politikai érdekeinek szolgálatába került. A McLaughlin & Associate tevékenysége túlmutat a puszta felmérések készítésén, mivel a cég politikai narratívák és kampánystratégiák kialakításában is kulcsszerepet játszik. John McLaughlin és munkatársai évek óta adnak tanácsokat a Fidesznek, amit McLaughlin az Indexnek adott interjújában nem említett.
John McLaughlin az 1980-as években kezdte politikai tanácsadói pályafutását Arthur J. Finkelstein amerikai kampányszakember mellett. Finkelstein, aki 2017-ben hunyt el, jelentősen hozzájárult a Fidesz politikájához és módszereihez. Nevéhez fűződnek olyan kampányok, amelyek az emberek félelmeire és megosztásra épülnek, valamint a Soros Györgyre épülő negatív kampányok.
A McLaughlin & Associate élén John és Jim McLaughlin testvérpár áll. Őket politikai stratégaként és „pollsterként” tartják számon, akik közvélemény-kutatásokat végeznek és választási eredményeket próbálnak előre jelezni. A szakmában az számít jó elemzőnek, aki az adatokból képes releváns információkat kinyerni ügyfelei számára. Finkelsteint ebben a tekintetben zseniálisnak tartották.
Rényi Dániel a 444-en megjelent írásában megjegyezte, hogy bár McLaughlin 2016-ban megbízást kapott Donald Trumptól, szakmai hírneve nem éri el Finkelsteinét. A cikk több példát is felsorolt McLaughlin & Associate pontatlan előrejelzéseire. Fred Thompson szenátor 2008-as elnökjelölti kampánya, amely mindössze négy hónapig tartott, az egyik legfontosabb ügyfelük volt. A 444 cikkében említik továbbá Linda McMahon (connecticuti) és Tom Smith (pennsylvaniai) szenátorjelölteket 2012-ből, akiket győztesnek mértek, mégis vesztettek, valamint Mitt Romney 2012-es elnökjelölti esélyeinek rossz becslését.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaAz amerikai cég az Egyesült Államokban inkább arról ismert, hogy a megrendelők igényeihez igazodó eredményeket prezentál. Bár McLaughlin cége Donald Trump 2019-es elnökválasztási kampányában is részt vett, Trump elvesztette azt a választást Joe Bidennel szemben. A cég legnagyobb tévedését a New York Magazine írta le, Eric Cantor virginiai republikánus képviselő 2014-es előválasztási kampányával kapcsolatban. McLaughlinék belső felmérése 34 pontos vezetést jósolt Cantornak David Brat ellen, de Cantor végül vesztett. A New York Magazine ezt az esetet a cég „rózsaszín felméréseinek” bizonyítékaként említette, amelyek PR célokat szolgáltak a valóságtartalom helyett. Donald Trump azonban a Cantor-féle eset után is megbízhatónak tartotta a cég méréseit.
McLaughlin az Indexben megjelent interjúban „pr-kutatásnak” minősítette azokat a közvélemény-kutatásokat, amelyek a Tisza Párt előnyét mutatják. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője, aki korábban a Momentumnak, legutóbb pedig a Tisza Pártnak készített felméréseket, véleményt nyilvánított az amerikai cég felbukkanásáról. A 21 Kutatóközpont 2024-es EP-választás napján publikált kutatása a legpontosabbak közé tartozott: a Fideszt 44 százalékra, a Tiszát 32 százalékra mérte, míg a tényleges eredmények Fidesz 44,82 százalék, Tisza 29,60 százalék voltak.
Róna Dániel szerint az amerikai cég nevének bedobása a Fidesz előnyét mutató mérések hitelesítését szolgálja. Elmondása szerint az Index korábban több, a Fidesznek kedvező, de ismeretlen módszertanú és készítőjű kutatási eredményt is publikált, ami a választók egy részének furcsának tűnhetett, ezért volt szükség egy nevesített cégre az adatok mögé. Az Index korábban hat egyéni választókerület mérési adatait is közölte, amelyek Orbán Viktor tusványosi beszédében említett fideszes mérésből származtak, és amelyek többsége a Fidesznek kedvezett.
Róna Dániel a McLaughlin & Associate kutatásában a Magyar Péterre vonatkozó kérdéseket „push poll” típusúnak, azaz sugalmazónak minősítette, amelyek célja Magyar Péter negatív színben való feltüntetése. Példaként említette a „Magyar Péter jobban szereti magát, mint a magyar embereket” kérdést. Egy másik kérdés, amely szerint „Magyar túl forrófejű, túl baloldali, és túl kockázatos”, három állítást tartalmaz, ami megnehezíti a válaszadást azok számára, akik csak az egyikkel értenek egyet.
A közvélemény-kutatók általában közzéteszik az összetartozó kérdéseket, például a teljes népességre és a biztos választókra vonatkozó pártpreferenciákat is. Az Index által ismertetett kutatásban azonban csak „a választáson vélhetően résztvevők” kategóriája szerepel, anélkül, hogy tisztázódna, milyen szakmai szempontok alapján határozták meg ezt a csoportot. Ezért Róna Dániel szerint a kutatás kommunikációs céllal készült, hogy a Fidesz aktivistái és szavazói higgyenek a győzelemben.
Róna Dániel becslése szerint az Indexnek készült kutatás költsége a nyilvánosságra hozott kérdések alapján, egy legalább 10 perces kérdőívvel, nettó 2 millió forintba, de inkább többe kerülhetett. A cég elvileg havi rendszerességgel készít majd hasonló felméréseket az Indexnek.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy oknyomozó hangvételű beszámoló, amelynek célja a Fidesz kampányát segítő McLaughlin & Associate nevű amerikai közvélemény-kutató cég tevékenységének, módszertanának és múltbeli megbízhatóságának kritikai vizsgálata. A cikk arra törekszik, hogy megkérdőjelezze az Index által publikált, Fideszre nézve kedvező felmérések hitelességét, bemutatva a cég vitatott szakmai múltját és a felmérések esetleges manipulatív jellegét. Ezen keresztül a cikk az Index politikai elkötelezettségére és a magyarországi közvélemény-kutatások körüli vitákra is rávilágít, az olvasóban a bemutatott adatok objektivitásával kapcsolatos kételyeket keltve.
- Főbb manipulatív eszközök:
- Keretezés és asszociáció: A cikk már az első mondatban a McLaughlin & Associate céget „Donald Trumphoz több szálon kötődő” cégként említi. Bár ez ténybeli állítás, Trump megosztó személyisége révén már a kezdetektől egy bizonyos politikai kontextusba helyezi a céget, ami befolyásolhatja az olvasó előzetes attitűdjét.
- Szuggesztív nyelvezet és implikáció: Az Indexről szólva a cikk kijelenti, hogy „az Indexet az elmúlt években fokozatosan állították a Fidesz politikai érdekeinek szolgálatába”. Ez a megfogalmazás nem csupán tényt közöl, hanem egy szándékos, negatív folyamatot sugall, anélkül, hogy ennek részleteit vagy bizonyítékait kifejtené. Hasonlóan, Finkelstein kampányainak leírása, miszerint azok „az emberek félelmeire, a megosztásra építenek”, egyértelműen negatív értékítéletet közvetít.
- Szelektív információközlés és hangsúlyozás: A cikk részletesen bemutatja McLaughlin & Associate korábbi, pontatlan előrejelzéseit és szakmai tévedéseit (pl. Eric Cantor esete, Mitt Romney esélyeinek rossz becslése), ezzel aláásva a cég jelenlegi felméréseinek hitelességét. Ezzel szemben a cég vagy az Index részéről érkező esetleges magyarázatok vagy ellenérvek (McLaughlin „pr-kutatásnak” minősítette a Tisza előnyét mutató méréseket) csak röviden szerepelnek, és azonnal cáfolat vagy ellenérv követi azokat.
- Szakértői vélemény felhasználása a narratíva megerősítésére: A cikk jelentős mértékben támaszkodik Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetőjének véleményére, aki megerősíti a cikkben felvázolt kritikus álláspontot a McLaughlin & Associate módszertanával és céljaival kapcsolatban (pl. „kommunikációs céllal készült”, „hitelesítsék a Fidesz előnyét mutató méréseket”). Ez a szakértői megszólalás hitelesíti a cikk kritikus narratíváját.
- Hiányzó kontextus és tényszerűség:
- Az eredeti cikk említi, hogy McLaughlin cége Donald Trump 2019-es elnökválasztási kampányában is dolgozott, de Trump elvesztette azt a választást Joe Bidennel szemben. Bár ez történelmileg pontos a 2020-as választásra vonatkozóan, a felhasználói promptban szereplő kontextus („Donald Trump az Egyesült Államok elnöke a 2024-es választások után”) némi zavart okozhat az időbeli elhelyezésben, ha az olvasó nem ismeri a korábbi választási eredményeket.
- A cikk nem tér ki arra, hogy az Index vagy a McLaughlin & Associate miként reagálna a felméréseik módszertanával és a „push poll” kérdésekkel kapcsolatos konkrét kritikákra, ami árnyaltabbá tenné a képet.
- A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt téma rendkívül fontos a magyar közéletben, különösen a Fidesz és az ellenzéki Tisza Párt közötti aktuális politikai verseny kontextusában. A közvélemény-kutatások eredményei jelentős mértékben befolyásolhatják a választói hangulatot, a pártok megítélését és a kampánystratégiákat. A különböző kutatóintézetek eltérő eredményei, valamint a felmérések módszertanával és objektivitásával kapcsolatos viták alapvető kérdéseket vetnek fel a média függetlenségével, az újságírói etikával és az átlátható tájékoztatással kapcsolatban. A külföldi politikai tanácsadók bevonása és a médiatermékek politikai befolyásoltságának gyanúja tovább erősíti a téma társadalmi jelentőségét, és hozzájárul a közbizalom alakulásához.
