OkosHír: Az Európai Unióban 2025 októberétől megszűnik a fizetett politikai hirdetések közzétételének lehetősége a legnagyobb közösségi felületeken, mint a Facebookon, az Instagramon, a Google-on és a YouTube-on. Ez a változás új helyzetet teremt a politikai szervezetek számára, amelyek eddig nagyrészt ezen a módon érték el a bizonytalan választókat.

A politikai hirdetések átláthatóságáról és célzott megjelenítéséről szóló rendelet (Transparency and Targeting of Political Advertising – TTPA) az Európai Bizottság kezdeményezése, amely az online politikai hirdetéseket célozza. A rendelet célja, hogy a választók pontos információt kapjanak arról, ki a hirdetésért felelős személy vagy szervezet, mi a hirdetés célja, mekkora összeget fordítottak rá, valamint milyen módszerrel határozták meg a célcsoportot. A politikai tartalmak posztolása továbbra sem lesz tiltott, a változás kizárólag a terjesztésüket érinti, konkrétan az algoritmikus felerősítést tiltja. Bár a Meta (Facebook, Instagram) és a Google (beleértve a YouTube-ot) korábban is vezetett be monitorozó eszközöket, mint például a Facebook Ads Library vagy a Google Transparency Report, ezek nem biztosítottak teljes körű átláthatóságot, és nem voltak jogilag kötelező érvényűek. A TTPA értelmében viszont a platformoknak jogi következményekkel kell számolniuk, ha a felületeiken megjelent hirdetésekkel kapcsolatos adatok nem pontosak. Nemcsak a hirdető, hanem a platform is szankcionálható, ha egy politikai hirdetés mögött nem az szerepel, aki valójában fizette.

Októbertől a hirdetőknek – ahogy eddig is – hitelt érdemlően kell igazolniuk az állampolgárságukat, céges hirdetés esetén pedig az adott országon belüli számlázást. Ez a követelmény eddig is érvényben volt, de a szabályok megsértése korábban nem járt szankciókkal. A Meta és a Google álláspontja szerint a rendelet betartása jelentős költségekkel és jogi kockázattal, beleértve a peres eljárások lehetőségét is, járna, ezért mindkét vállalat úgy döntött, hogy kivonul a politikai hirdetések piacáról az EU-ban.

Dukász Magor, a Digitális Szuverenitás Központ vezetője szerint nem célszerű kritikátlanul elfogadni a nagy techvállalatok álláspontját. A szakértő úgy véli, érdemes felvetni a kérdést, milyen szándék vezérelhette a jogalkotót, mivel a vonatkozó szabályozás túlmutat a technikai és jogi kereteken. A Digitális Szuverenitás Központ a jobboldali digitális kampánystratégiák kidolgozásával foglalkozik, és közvetlen tapasztalattal rendelkezik a fizetett hirdetések hatékonyságáról, valamint a közösségi oldalak algoritmikus működéséről.

Dukász Magor kifejti, hogy amikor egy jobboldali kormány választást nyer, gyakran megjelennek az úgynevezett tényellenőrök, akik szerinte leginkább baloldali újságírói körökhöz köthetők, és azt magyarázzák, hogyan használta ki a jobboldal a közösségi médiát álhírek terjesztésére. Nézőpontja szerint minden olyan hír, amely nem illeszkedik a klasszikus baloldali értelmiségi világképbe, könnyen a fake news kategóriába kerül, mint ahogy azt Donald Trump győzelme vagy Orbán Viktor választási sikerei után is tapasztalható volt. A szakértő szerint a baloldal következtetése mindig az volt, hogy a szabad véleménynyilvánítást korlátozni kell, mert az a jobboldalnak kedvez. Dukász Magor úgy látja, hogy a politikai hirdetések uniós tiltásában is hasonló politikai motiváció sejthető.

A Political Capital elemzése szerint, amelyet a Meta hirdetéstárának nyilvános adataiból készítettek, 2025 augusztusának utolsó hetében a magyarországi politikai szereplők összesen 137 millió forintot fordítottak Facebook- és Instagram-hirdetésekre. Ebből az összegből 126 millió forint a kormánypártiakhoz volt köthető. Az egész év során a politikai célú hirdetésekre fordított összeg elérte a 2,2 milliárd forintot, amelynek nyolcvanöt százalékát kormányközeli szereplők állták. Az ellenzéki pártok kampányhirdetési kiadásai a következőképpen alakultak: a Demokratikus Koalíció 49 millió, a Tisza Párt 45 millió, a Jobbik 33 millió, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 26 millió forintot fordított hirdetésekre.

Magyar Péter többször is utalt arra, hogy a Fideszt és a kormánypárti közösségi felületeket komoly kihívások érhetik a TTPA hatálybalépését követően. Kijelentése szerint „ősztől a propagandisták kereshetnek más munkát”. Az ellenzéki sajtót is izgalomban tartja, hogy a hirdetési tilalom bevezetése után milyen módon juthatnak el a kormánypárti üzenetek a választókhoz. Dukász Magor szerint a válasz nem technikai, hanem tartalmi természetű. A 2022-es választások során a két politikai oldal hasonló összegeket fordított hirdetésre, ami szerinte felveti a kérdést, hogy ennek ellenére miért a jobboldal került ki győztesen a megméretésből. Vagyis álláspontja szerint nem a technikai eszközök miatt, hanem azért, mert tartalmilag meggyőzőbb ajánlatot kínált, és Orbán Viktor pontosabban artikulálta a magyar emberek akaratát, mint ellenfelei. Ugyanakkor technikai tényezők is szerepet játszottak, például a jobboldal sokkal korábban felismerte, hogy az audiovizuális tartalmak kezdenek teret nyerni a közösségi médiában, míg a baloldal jelentős összegeket költött link típusú tartalmakra, amelyeket a Facebook algoritmusai már akkor is háttérbe szorítottak.

A Facebook 2022-ben bejelentette, hogy csökkentik a politikai bejegyzések arányát, ám 2025 elején, Donald Trump újabb győzelmét követően, a Meta jelentős változtatásokat vezetett be, amelyek között szerepelt a tényellenőrzés csökkentése és a politikai tartalmak nagyobb mértékű megjelenése a hírfolyamokban, egy személyre szabottabb megközelítéssel. Dukász Magor szerint azok sikeresek, akik pontosan megfogalmazzák a politikai lényeget, és azt megfelelően öntik formába. A technika tehát önmagában nem döntő, hanem a tartalom és forma egysége határozza meg, hogy egy politikai üzenet képes-e pozitív hatást gyakorolni.

Dukász Magor szerint az a tény, hogy Magyar Péter előre örül annak, hogy egyes jobboldali műhelyek a politikai hirdetések megszűnése miatt gyengébben fognak teljesíteni, a helyzet teljes félreértése. A szakértő hangsúlyozza, hogy a fizetett hirdetések természetesen segítették mind a jobboldalt, mind a baloldalt, de ma már minden politikai műhely alapvetően az organikus működésre épül. A jobboldal már jóval azelőtt elkezdett ezen a tematikán gondolkodni és cselekedni, hogy a Google vagy a Facebook meghozta volna a politikai hirdetésekre vonatkozó döntéseit. A Megafon tartalmai, a jobboldali médiumok anyagai vagy a jobboldali politikusok posztjai szerinte kompetens tartalomkészítést mutatnak, jól szerkesztett, izgalmas, tömör és figyelemfelkeltő anyagokkal. A szponzorált tartalmak leginkább abban segítettek, hogy a különböző véleménybuborékokat át lehessen törni, ez volt a fő technikai előnyük.

A politikai buborék azt jelenti, hogy az emberek csak olyan tartalmakat látnak, amelyek megerősítik a saját nézeteiket, és ritkán találkoznak eltérő véleményekkel. Ez abból fakad, hogy a közösségi média algoritmusai azokat a tartalmakat jelenítik meg, amelyeket az adott felhasználó érdekesnek vagy relevánsnak tart. A fizetett politikai hirdetések lehetővé tették, hogy egy politikai szereplő célzottan juttassa el az üzenetét olyanokhoz is, akik nem követik őt, akik teljesen eltérő politikai nézeteket vallanak vagy bizonytalanok. A tilalom bevezetésével a pártoknak nehezebb lesz eljutniuk ehhez a célcsoporthoz, ezért nő az organikus elérés szerepe, vagyis az, hogy mennyire tud egy tartalom magától terjedni. Dukász Magor szerint a Tisza Párt stratégiája eltér a jobboldalétól, mert álprofilokat alkalmaznak a videómegtekintések számának növelésénél és a kommentmezőkben is, míg a jobboldal kampánystratégiája valódi emberek mozgósítására épül, amire jó példa a Harcosok Klubja és a digitális polgári körök szerveződései.

A szakértő értékelése szerint a választási eredmény nem azon múlik, hogy ki hirdet hatékonyabban, hanem azon, hogy kinek van erősebb jelöltje és meggyőzőbb ajánlata Magyarország számára. A digitális térben való jártasság, a politikai üzenetek célba juttatásának módja taktikai kérdés, amelyhez minden politikai szereplőnek alkalmazkodnia kell. Ma már nem lehet csak hirdetésekkel áttörni a választói buborékokat. A jó hír viszont az, hogy a jobboldal régóta nem a hirdetési mennyiségre épít, hanem a tartalmi minőségre, hogy legyenek olyan politikusai, véleményvezérei, akik képesek világosan és hatásosan artikulálni érveket. Ez az, ami szerinte igazán működik és ami organikusan terjed a közösségi oldalakon.

A publicisztika egy további fontos szempontot is kiemel, ami miatt a fizetett politikai hirdetések visszaszorulása kedvező lehet a jobboldalnak. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a választók kevésbé tartják hitelesnek a reklámokat, és inkább megbíznak azokban a videókban vagy posztokban, amelyeket ismerőseik osztanak meg. Nemcsak a tartalom forrását veszik figyelembe, hanem azt is, melyik ismerősük reagált rá. Az álprofiloknak nincsenek ismerőseik, valódi kapcsolataik, ezért kevésbé képesek hiteles információterjesztésre. A digitális térben is azok a politikai csoportok lehetnek sikeresebbek, amelyek mögött aktív közösség áll, mint a Fidesz–KDNP mögött.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja, hogy tájékoztasson az Európai Unió új politikai hirdetési rendeletéről, de gyorsan átvált egy kritikus, jobboldali szemszögből történő elemzésre. A narratíva azt sugallja, hogy a szabályozás politikai indíttatású, és célja a jobboldali kommunikáció korlátozása. Ugyanakkor az írás igyekszik megnyugtatni a jobboldali közönséget, hogy a fizetett hirdetések tilalma ellenére a jobboldal képes lesz alkalmazkodni és sikeres maradni a digitális térben, a tartalmi minőségre és az organikus elérésre alapozva. A cikk implicit módon kritizálja az ellenzéki (baloldali) kampánystratégiákat, különösen az „álprofilok” használatát.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Keretezés és feltételezés: A cikk a TTPA rendeletet, amely hivatalosan az átláthatóságot célozza, politikai motivációval ruházza fel. Dukász Magor állításai szerint „nem téved nagyot, aki a politikai hirdetések uniós tiltásában is hasonló politikai motivációt sejt”, ami közvetlen bizonyíték nélkül sugall rejtett, pártos szándékot.
  • Szalmabáb érvelés és általánosítás: A cikk azt állítja, hogy „Minden olyan hír, amelyik nem illeszkedik a klasszikus baloldali értelmiségi világképbe, könnyen a fake news kategóriába kerül.” Ez egy leegyszerűsített és torzított kép a tényellenőrzésről és a baloldali álláspontról, sugallva, hogy a kritikát kizárólag ideológiai alapon fogalmazzák meg. Hasonlóképpen, az „A baloldal következtetése mindig az volt, hogy a szabad véleménynyilvánítást korlátozni kell, mert az a jobboldal malmára hajtja a vizet” kijelentés szintén egy szalmabáb érvelés, amely félrevezeti a baloldal álláspontját.
  • Ad hominem és asszociációs hiba: A „szinte azonnal megjelennek az úgynevezett tényellenőrök, akik leginkább baloldali újságírói körökhöz köthetők” mondat diszkreditálja a tényellenőrzőket azáltal, hogy politikai ideológiával köti össze őket, ahelyett, hogy érveiket vagy módszereiket vizsgálná.
  • Szelektív információfelhasználás: Bár a cikk idézi a Political Capital elemzését a hirdetési kiadásokról, az adatok értelmezése a jobboldali kampányok hatékonyságát hangsúlyozza (pl. a 2022-es választási győzelem a hasonló hirdetési költségek ellenére), ahelyett, hogy a kormánypárti és ellenzéki kiadások közötti jelentős aránytalanságra fókuszálna.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség:
  • A cikk erősen támaszkodik egyetlen szakértőre (Dukász Magor, a Digitális Szuverenitás Központ vezetője), aki egy jobboldali stratégiai központból származik. Bár véleményét hitelesen bemutatja, a más nézőpontok vagy független médiaelemzők hiánya egyoldalú képet fest a helyzetről. A rendelet szélesebb körű céljait (pl. külföldi beavatkozás, dezinformáció elleni küzdelem) háttérbe szorítja, és kizárólag a „baloldal vs. jobboldal” narratíván keresztül értelmezi.
  • A Meta 2025 eleji politikaváltásáról szóló rész, miszerint „újra tárgyalóasztalhoz ültek az amerikai kormányzattal és megállapodtak abban, hogy nagyobb teret adnak a véleménynyilvánításnak”, kissé leegyszerűsíti a valóságot. Bár Mark Zuckerberg valóban bejelentette a tényellenőrzés csökkentését és a politikai tartalmak nagyobb terét a Trump győzelme utáni időszakban, a „megállapodás” jellege és a kormányzattal való közvetlen tárgyalások részletei kevésbé tisztázottak a cikkben, mint egy konkrét egyezség.
• A téma társadalmi relevanciája: A politikai hirdetések szabályozása az Európai Unióban kiemelten fontos társadalmi téma, mivel közvetlenül érinti a demokratikus folyamatokat, a választások tisztaságát és a közéleti diskurzust a digitális térben. A rendelet célja az átláthatóság növelése és a manipuláció csökkentése, ami alapvető fontosságú a polgárok informált döntéshozatalához. A nagy technológiai vállalatok reakciója, miszerint kivonulnak a politikai hirdetések piacáról, rávilágít a szabályozók és a platformok közötti feszültségre, valamint felveti a kérdést, hogy kié a felelősség a dezinformáció elleni küzdelemben és a digitális tér demokratikus integritásának fenntartásában. A vita a politikai kampányok jövőbeli stratégiáiról, az organikus elérés fontosságáról és a közösségi média algoritmusainak szerepéről is kulcsfontosságú a modern társadalmak számára.

(Forrás: demokrata.hu)

(Kép: Illusztráció, pexels.com)