OkosHír: Egy friss kutatás eredményei arra utalnak, hogy az emberi evolúciós fejlődés szerepet játszhat az autizmus kialakulásában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte minden századik gyermek autizmus spektrumzavarral születik.

Sok kutató az autizmust és a skizofréniát evolúciós szempontból emberi rendellenességnek tekinti. Más főemlősöknél az ilyen rendellenességekhez köthető viselkedésminták rendkívül ritkák, és főként olyan kognitív képességeket érintenek, mint például a beszéd, amelyek más állatoknál kevésbé fejlettek, mint az embernél.

A tudomány fejlődése az elmúlt években feltárta, hogy az agyban számos idegsejt-típus található. Az emberi agy és más emlősök agyának összehasonlítása azt mutatja, hogy sok genetikai változás kizárólag az embereknél jelent meg.

A mostani vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az L2/3 IT idegsejt, amely a leggyakoribb az agy külső rétegében, sokkal gyorsabban fejlődött ki az embereknél, mint más főemlősöknél. Ez a felgyorsult evolúció jelentős változásokat eredményezett az autizmushoz köthető génekben, ami valószínűleg összefüggésbe hozható a természetes kiválasztódással. A kutatók azonban egyelőre nem tudták egyértelműen meghatározni, hogy ezek a gének pontosan milyen előnnyel jártak.

Bár a kérdés megválaszolása összetett, a kutatók elmélete szerint több gén az egyedfejlődés lelassulásával kapcsolatos, ami lassabb gyermekkori fejlődést vonhatott maga után. Ez elsőre nem tűnik előnyösnek, de a lassabb fejlődés révén az emberi agy komplexebb gondolkodásra képes, mint például a csimpánzoké. A kutatók feltételezése szerint az autizmushoz köthető gének növelhették az emberi nyelvi kapacitást.

Alexander L. Starr, a tanulmány vezető szerzője szerint az eredményeik azt sugallják, hogy „néhány genetikai változásunk, amitől az emberi agy egyedi lett, neurodiverzebbé tette az embereket”.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja egy tudományos elmélet bemutatása az autizmus lehetséges evolúciós eredetéről. Az írás a kutatási eredményekre és egy vezető szerző idézetére támaszkodva kívánja tájékoztatni az olvasót arról, hogy az autizmus nem csupán rendellenességként, hanem az emberi agy egyedi fejlődésének lehetséges melléktermékeként is értelmezhető. A narratíva arra épül, hogy a tudományos haladás új megvilágításba helyezi a neurodiverzitást.
• A téma társadalmi relevanciája: Az autizmus spektrumzavar globálisan jelentős egészségügyi és társadalmi kihívást jelent, számos családot érintve. Az evolúciós gyökerek feltárása hozzájárulhat az emberi neurodiverzitás szélesebb körű megértéséhez, és potenciálisan segíthet elmozdulni egy tisztán patologikus szemlélettől egy elfogadóbb, tájékozottabb társadalmi diskurzus felé. Ez az aspektus különösen fontos a stigmatizáció csökkentése és a támogatási rendszerek fejlesztése szempontjából.

(Forrás: telex.hu)