A Sándor-palotából távozott Szántó Georgina, a köztársasági elnök kommunikációs vezetője

OkosHír: Szántó Georgina, a köztársasági elnök korábbi kommunikációs igazgatója, közös megegyezéssel távozott a Sándor-palotából. Közérdekű adatigénylésre kapott információk szerint Szántó szeptember 3-án hagyta el a köztársasági elnök hivatalát, és felmentést kapott a munkavégzés alól a felmondási idejére. Korábban évekig az Alkotmánybíróság kommunikációs igazgatójaként dolgozott, majd Sulyok Tamás köztársasági elnökké választása után követte őt a Sándor-palotába. Az államfő tavaly márciusi hivatalba lépésétől idén februárig sajtófőnökként vezette a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatóságát, majd június 18-ig sajtófőnökként az Elnöki Kabinet tagja volt.

Június 19-től szeptember 3-ig főigazgató-helyettesként a Programmegvalósításért Felelős Kabinet vezetőjeként tevékenykedett. A Sándor-palota szervezeti és működési szabályzata értelmében hozzá tartozott a köztársasági elnök bel- és külföldi programjainak előkészítése és megvalósítása, valamint ő irányította a Kommunikációs Igazgatóság és a Protokoll Igazgatóság vezetőinek munkáját is.

Főigazgató-helyettesként a kommunikációs terület az ő felügyelete alá tartozott abban az időszakban, amikor Sulyok Tamás Facebook-posztjából eltávolították az „orosz” szót egy munkácsi rakétatámadásról szóló bejegyzésből. A Sándor-palota vizsgálatot indított a módosítás miatt, majd közleményükben arról tájékoztattak, hogy „olyan biztonsági garanciákat hozott létre, amelyek nemcsak minimalizálják, de a jövőben ki is zárják a hibalehetőségeket”.

Nem áll rendelkezésre információ arról, hogy összefüggés van-e a köztársasági elnök Facebook-bejegyzésének módosítása és a főigazgató-helyettes távozása között. A két esemény között két hét telt el. A Sándor-palota nem válaszolt az ügy okairól és a munkaviszony megszüntetésének kezdeményezőjéről szóló megkeresésekre. Szántó Georgina nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Szántó Georgina nevét szélesebb körben idén márciusban ismerhették meg, amikor egy poloskát és egy lehallgató készüléket ábrázoló fotóval illusztrált Facebook-bejegyzésben „Telex-selejtnek” nevezett egy médiumot, és hazugsággal vádolta meg. A bejegyzésben a következő állítások szerepeltek: „A Telexnek az sem drága, hogy össze-vissza hazudozzon a köztársasági elnökkel (!) kapcsolatban, hangzatos címeket gyártva provokáljon, és ferdítsen. Hazudozni az megy. Szégyellje magát az összes ilyen. De tényleg.”

A bejegyzés előzménye az volt, hogy egy sajtóorgánum a Sándor-palota válasza alapján arról írt, Sulyok Tamás szerint Orbán Viktor március 15-i beszéde, amelyben „áttelelt poloskának” nevezett magyar állampolgárokat, nem a nemzet megosztásáról szólt. A Sándor-palota akkor azt válaszolta, hogy „Az államfő politikusi beszédeket nem kommentál, csak akkor, ha az a társadalmi béke megbontására, és a nemzet megosztására szólítja fel az embereket. Itt ilyen nem történt”.

A cikk megjelenése és Szántó Facebook-posztja után a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatóságától egy levél érkezett, amelyben azt állították, hogy az olvasókat megtévesztő módon adtak mondatokat, állításokat a köztársasági elnök szájába, mivel a köztársasági elnöknek címzett kérdésekre küldött válaszban nem utaltak arra, hogy a köztársasági elnök véleményét közölték.

Az Ugytudjuk.hu információi szerint Szántó Georgina karrierje a Szombathelyi Televízióban kezdődött, majd a köztévé és a Karc FM műsorvezetője volt, mielőtt az Alkotmánybíróságra, majd a Sándor-palotába került kommunikációs vezetőnek. Több mint kilenc évet dolgozott Sulyok Tamás mellett.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja Szántó Georgina, a köztársasági elnök kommunikációs vezetőjének távozásáról szóló hír közlése, és ennek kontextusba helyezése korábbi, a cikkíró médiummal kapcsolatos vitatott megnyilvánulásaival, valamint a Sándor-palota kommunikációs tevékenységével. A narratíva egy oknyomozó hangvételt igyekszik felvenni, bemutatva a távozás körülményeit és a kapcsolódó eseményeket, különös tekintettel a „Telex-selejt” bejegyzésre és a Sulyok Tamás Facebook-posztjának módosítására. A cikk arra törekszik, hogy rávilágítson a Sándor-palota kommunikációs gyakorlatára és a sajtóval való kapcsolatára.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmileg túlfűtött kifejezések és sugalmazás: A cikk olyan kifejezéseket használ, mint „nagy vihart kavart átírása” vagy „egészen abszurd levelet kaptunk”, amelyek érzelmi töltést adnak a leírt eseményeknek, és az olvasóban negatív asszociációkat kelthetnek a Sándor-palota kommunikációjával kapcsolatban.
  • Kérdésekkel való implikáció: Bár a cikk kimondja, hogy „Azt nem tudni, hogy a kettő között van-e bármilyen összefüggés”, mégis közvetlenül összekapcsolja Szántó távozását Sulyok Tamás Facebook-posztjának módosításával az időbeli közelség miatt („mindössze két hét telt el…”). Ez sugalmazza az összefüggést anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatna rá, ezzel az olvasóra hagyva a következtetés levonását.
  • Az eredeti médiumra való folyamatos hivatkozás: Az eredeti cikk többször is hivatkozik saját magára („lapunkat”, „cikkünk megjelenéséig”), ami egyrészt növeli az „én-központúságot”, másrészt az olvasó számára megerősíti a narratívát, hogy a médium maga is érintett az eseményekben, és egyfajta „igazságosztó” szerepet tölt be.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: A cikk megjegyzi, hogy a Sándor-palota nem válaszolt a távozás okairól szóló kérdésekre, és Szántó Georgina sem kívánt nyilatkozni. Ez a tény bemutatja az információhiányt, azonban az elemzés szempontjából fontos megjegyezni, hogy a Sándor-palota vagy Szántó Georgina álláspontjának hiánya befolyásolja a teljes kép megértését. Az olvasó nem kap betekintést a távozás mögötti motivációkba a másik fél szemszögéből, ami egyoldalúvá teheti az események értelmezését.
• A téma társadalmi relevanciája: A köztársasági elnöki hivatal kommunikációs vezetőjének távozása, különösen, ha az korábbi, a sajtóval kapcsolatos vitatott megnyilvánulásokkal és kommunikációs hibákkal függ össze, jelentős társadalmi relevanciával bír. Az ügy rávilágít a hatalmi intézmények és a média közötti feszült viszonyra, a hivatalos kommunikáció átláthatóságának kérdésére, valamint a közösségi média szerepére a politikai kommunikációban. A „poloskás beszéd” és a Facebook-poszt módosítása körüli viták a szólásszabadság, a sajtó függetlenségének és a politikai narratíva alakításának szélesebb körű kérdéseit is felvetik a magyar közéletben.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Sulyok Tamás/Facebook