OkosHír: A Miniszterelnöki Kabinetiroda megrendelt egy videót a Lounge Design nevű cégtől, amely mesterséges intelligenciát is felhasznált, és magyar zászlót lengető, vérző fejű katonákat is ábrázolt.
A videót Orbán Viktor miniszterelnök az ukrán EU-csatlakozás elleni kampányában használta fel, azzal érvelve, hogy „ez történne, ha Magyarország belesodródna a háborúba”. A 35 másodperces anyag a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazáshoz kapcsolódott, amelyben a kormány Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról kérdezte az embereket. A Lakmusz tájékoztatása szerint a Lounge Design négy nap alatt teljesítette a munkát, nettó 21 millió forintért.
A kormány azóta több hasonló, mesterséges intelligencia segítségével készült videót is alkalmazott. A Lakmusz egy közérdekű adatigénylés útján derítette ki a háborús tematikájú MI-videó árát és gyártóját. A 21 millió forintos költség a reklám kreatív gyártását és a közösségi médiára szabott verzióit is fedezte. A közösségi médiás változatot a miniszterelnök és Magyarország Kormánya is népszerűsítette, legalább 4,5 millió forint értékben a Facebookon. A videó emellett társadalmi célú reklámként a televízióban is megjelent.
A Lakmusz jelentése szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodán a kommunikációs szerződések iratanyagába való betekintés során az MI-videóról szóló dokumentumokat egy A4-es lappal takarták el. Az adatokat közérdekű adatként hozták nyilvánosságra.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaBalásy Gyula cégei, köztük a Lounge Design, jelentős számú állami megrendelést kapnak.
- A Rogán Antal vezette hivatal 2024 utolsó három hónapjában 41 megbízást adott Balásy cégeinek, nettó 24,2 milliárd, bruttó 30,7 milliárd forint értékben.
- Az Alapjogokért Központ is rendelt ajándéktárgyakat egy szerződés keretében Balásy cégeitől.
- A kormány 2015 és 2023 között több mint 1300 milliárd forintot költött kommunikációra.
- Ezeket a munkákat az utóbbi években központilag, a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül keresett vállalkozók végzik, gyakran Balásy Gyula cégei nyerik el a megbízásokat.
- A Lakmusz beszámolója szerint Balásy Gyula luxusvillával rendelkezik Tihanyban, valamint Ferrarival és floridai luxuslakással is.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy feltárja és kritikusan bemutassa a kormányzati kommunikációs kiadásokat, különös tekintettel egy mesterséges intelligencia által generált videóra és az azt gyártó cégre. A narratíva arra épül, hogy a közpénzeket jelentős mértékben költik el politikai célú tartalmakra, és ezek a megrendelések gyakran egy szűk körhöz, konkrétan Balásy Gyula cégeihez kerülnek. A cikk célja az olvasókban a közpénzek felhasználásával kapcsolatos aggodalom és a transzparencia hiánya miatti elégedetlenség felkeltése, valamint a kormányzati kommunikációs gyakorlatok kritizálása.
- Főbb manipulatív eszközök:
- Érzelmi szavak és túlzások: Bár a „vérző fejű, magyar zászlót lengető katonák” leírás tény, az „elképesztő mennyiségű állami megrendelést kapnak” kifejezés szubjektív túlzás, amely a tények objektív bemutatása helyett érzelmi reakciót kíván kiváltani.
- Implikáció és sugallat: A „Nem csoda, hogy Balásynak nemcsak Tihanyban van luxusvillája, de Ferrarira és floridai luxuslakásra is telik neki” mondat közvetlenül összekapcsolja Balásy Gyula vagyonát az állami megrendelésekkel. Ez a megfogalmazás, anélkül, hogy konkrétan állítaná az összefüggés illegális vagy etikátlan voltát, erősen sugallja azt, és az olvasóban negatív asszociációkat ébreszt.
- Szelektív részletezés: Az Alapjogokért Központ által rendelt „titokzoknikat, naptejet, úszógumit, üveggyertyát és egyéb ajándéktárgyakat” felsorolása, bár tényszerű, a kevésbé jelentősnek tűnő elemek kiemelésével célja lehet a központ tevékenységének vagy a kiadásoknak a bagatellizálása, esetleg nevetségessé tétele.
- Hiányzó kontextus és tényszerűség: A cikk megemlíti, hogy a Lakmusz jelentése szerint az MI-videóról szóló dokumentumokat egy A4-es lappal takarták el a Miniszterelnöki Kabinetirodán, ami a transzparencia hiányát sugallja. Azonban nem tér ki arra, hogy ez az eljárás bevett gyakorlat-e, vagy milyen jogi magyarázata lehetett. Ezenfelül, bár a cikk részletesen bemutatja a költségeket, hiányzik az összehasonlító kontextus arról, hogy az ilyen típusú videók gyártási költségei mennyire illeszkednek a piaci árakba, vagy hogy más országok kormányai milyen összegeket költenek hasonló kommunikációs projektekre.
- A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt események széles körű társadalmi relevanciával bírnak, mivel a közpénzek felhasználásának átláthatóságával és elszámoltathatóságával kapcsolatos aggodalmakat vetnek fel. A kormányzati kommunikáció etikai határairól, különösen az érzelmileg megterhelő vagy vitatott képi elemek politikai célú felhasználásáról szóló vita fontos a demokratikus társadalmakban. Emellett a médiavállalkozások és a kormány közötti kapcsolatok, valamint az állami megrendelések elosztásának rendszere gyakran felveti a közbeszerzési eljárások és a piaci verseny tisztaságával kapcsolatos kérdéseket. A mesterséges intelligencia alkalmazása a politikai kommunikációban egy újabb dimenziót ad a témának, felvetve a hitelesség és a manipuláció lehetőségének kérdéseit.
Kép: Tranzit/Facebook
