A Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ felmentéssel szüntette meg egy drámatanár jogviszonyát a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban

OkosHír: A Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ felmentéssel megszüntette Pásztor Anikó dráma- és tánctanár köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban. Az elbocsátásra a 2025/2026-os tanév első tanítási napján került sor. A tankerület tájékoztatása szerint a tanárnő azért került felmentésre, mert nem fogadta el a Lajtha László Zeneiskolában felkínált órákat.

Pásztor Anikó elmondása szerint az idei tanév előtt az iskola igazgatója jelezte, hogy hat órát a Horváth Mihály Gimnáziumban, a többit pedig a Lajtha Zeneiskolában tarthatná meg. A zeneiskola igazgatója azonban nem tudott az óraajánlatról. Pásztor Anikó szerint nem volt egyértelmű ajánlat, és a Horváth Mihály Gimnáziumban sem kapott tantárgyfelosztást, az órarendjét a tanévkezdés napján, a diákokkal egy időben kapta meg. A felmondólevélből az derült ki, hogy a zeneiskola a beígért 18 órát nem tudta volna biztosítani. A tanárnő helyett új pedagógust vettek fel a gimnáziumba.

A felmentés másnapján Pásztor Anikó bement az osztályához, ahol sem helyettesítést, sem tájékoztatást nem kaptak az iskolavezetéstől. A diákok a tanárnőtől, a szülők a diákoktól értesültek az esetről. Ezt követően az igazgatónő felszólította Pásztor Anikót, hogy hagyja el az épületet.

A diákok csendes tiltakozásba kezdtek, ülősztrájkkal demonstrálva az igazgatói iroda előtt. A diákok szerint Pásztor Anikót azért lehetetlenítették el, mert „hangos és ellenálló tanár volt”. A tankerület a megkeresésre azt válaszolta, hogy „a tanév rendben elindult. (…) A nevezett kolléganő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya felmentéssel megszűnt”. A tankerület vezetője, Miklós Anikó később úgy nyilatkozott, hogy az érintett pedagógust a tankerületi központ szerette volna a továbbiakban is foglalkoztatni, és a felmentésben foglaltak alapján tájékoztatták a Pedagógusok Szakszervezetének képviselőit.

A drámatagozat története és a közelmúlt eseményei

A szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozata 1978-ban indult Várkonyi Zoltán kezdeményezésére. A tagozat az évek során számos ismert művészt adott az országnak, köztük Alföldi Róbertet, Nyáry Krisztiánt, Fesztbaum Bélát és Börcsök Enikőt. Az iskola pedagógiai céljai között szerepel a személyiségfejlesztés, kreatív, önálló és nyitott fiatalok nevelése, akik közéleti érdeklődéssel és jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek.

Az elmúlt években, különösen Sipos Kitti Lídia 2022-es igazgatói kinevezése óta, a drámatagozat körül feszültségek tapasztalhatók. Sipos Kitti Lídia 2019-ben önkormányzati képviselőnek is indult Szentesen a Fidesz-KDNP színeiben, és a 2024-es választáson kompenzációs listáról bejutott a testületbe. A szülők és a tanárok összeférhetetlenséget érzékeltek, de a tankerület szerint az igazgatói és önkormányzati képviselői tevékenység nem összeférhetetlen, és panasz nem érkezett hozzájuk.

A diákok és tanárok beszámolói szerint Sipos Kitti igazgatósága alatt megkezdődött a drámatagozat szisztematikus átalakítása. Elvették a tagozatosoktól a dísztermet és a diákszínpadot, valamint eltörölték a drámatagozatos felvételit, ami az 1980-as évek óta a képzés fontos eleme volt. Idéntől az emelt drámaóra is megszűnt.

A drámatagozat nappali képzését 25 éven át a Horváth Mihály Gimnázium, a délutániakat pedig a Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola (KIMI) biztosította, többnyire ugyanazokkal a tanárokkal. Tavaly az igazgatóság felbontotta a szerződést a KIMI-vel, és a Lajtha László Zeneiskolával kötött szerződést helyette. A szülők egy részét megdöbbentette a döntés, és egy szülői értekezleten az igazgatónő azt mondta, hogy „ez úgy lesz, ahogy eldöntötte”. A szülők szerint a Lajtha melletti egyetlen érv az lehetett, hogy az a tankerület alá tartozik, míg a KIMI nem.

Az átalakítás ellen a gimnázium volt diákjai, köztük Alföldi Róbert és Nyáry Krisztián, petíciót indítottak. A KIMI végül úgy tudott tovább működni, hogy a szülők oda íratták be gyermekeiket. Mivel az iskola épülete önkormányzati tulajdonban van, az önkormányzat két használaton kívüli helyiséget ajánlott fel a KIMI-nek. Válaszul a tankerület zárat cserélt az épületen, és berácsozta a KIMI gimnáziumra néző ablakait.

A Horváth Mihály Gimnázium több kulcsfontosságú tanára is elhagyta az iskolát az elmúlt években. Matos Ibolya tavaly 25 év után, a státusztörvény miatt mondott fel. Szebeni Zoltán 16 év után, közel öt éve távozott. Békési Eszter, az egyik első drámatanár, az új igazgatónő kinevezése után nem sokkal ment el.

A szülők és volt tanárok szerint a történtek nem politikai, hanem pedagógiai és szakmai kérdést jelentenek. Aggodalmukat fejezték ki a kommunikáció hiánya és a diákok érdekeinek esetleges figyelmen kívül hagyása miatt.

A drámatagozaton idén már csak fél osztály indult, szemben a korábbi évtizedek túljelentkezésével.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja:
  Az eredeti cikk egyértelműen a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatának „leépítését” és az ezzel járó konfliktust mutatja be egy erősen kritikus, elítélő narratívával. A célja, hogy felháborodást keltsen az olvasóban az iskolavezetés és a tankerület döntései miatt, és együttérzést váltson ki a tanárok, diákok és szülők felé. A cikk a drámatagozatot a szabadság, a kritikus gondolkodás és a művészeti kiválóság szimbólumaként állítja be, amelyet a „hatalom” szisztematikusan próbál ellehetetleníteni. A szöveg hangsúlyozza a tagozat történelmi jelentőségét és az általa nevelt neves művészeket, ezzel is súlyosbítva a „pusztítás” érzetét.
• Főbb manipulatív eszközök:
  A cikk számos nyelvi és retorikai manipulációs eszközt alkalmaz az olvasó érzelmeinek befolyásolására és a kívánt narratíva megerősítésére:
  • Érzelmi töltetű szavak és kifejezések: Gyakran használ erős érzelmi töltetű szavakat, amelyek célja a felháborodás és együttérzés kiváltása. Példák: „Éveket loptak el a gyerekeinktől, a legszebb diákéveiket. Ezt senki soha nem adhatja vissza, és ez borzasztóan fáj” (szülői idézet), „mélyrepülés”, „süllyedő hajó”, „gyomorgörccsel iskolába járó diákok”, „félelem és suttogás”, „kiherélte a hatalom”, „rossz valóságshow”, „értelmetlen pusztítás”, „pedagógiai, szakmai bűn”, „gyalulásról szólt”.
  • Kontextusból kiragadott idézetek és vélemények tényként való bemutatása: Bár az idézetek forrása (szülő, diák, volt tanár) meg van jelölve, a szöveg gyakran ezeket a szubjektív véleményeket és feltételezéseket (pl. „azt éreztük, hogy az igazgatónő el akarja törölni az egész drámaszakot”) tényként kezeli, anélkül, hogy azokat más forrásból származó objektív információkkal ellenpontozná.
  • Sugalmazás és implikáció: A cikk gyakran nem állít ki nyíltan bizonyos dolgokat, hanem sugalmazza azokat. Például, a tankerület zárcseréje és rácsozása a KIMI ablakainál, valamint a zongora „eltűnése” a „tankerület pénzt, paripát, fegyvert áldoz arra, hogy kifizesse a zárcserét, a végkielégítéseket, a rácsokat, szerezzen egy drámatanárt a Lajthába. Mindezt csak azért, hogy ellehetetlenítsenek” (volt tanárok) kijelentéssel együtt a szándékos ellehetetlenítés, bosszú képét festi le, hivatalos indoklás nélkül.
  • Címválasztás és bevezető: Az eredeti cikk címe és első bekezdése azonnal egy szülő érzelmes idézetével kezdődik, ami erős érzelmi alaphangot ad meg, és már az elején egyértelművé teszi a szerző álláspontját.
  • Dramatizálás: Az események bemutatása gyakran dramatizált formában történik, például a tanévnyitó napján történő kirúgás, a diákok ülősztrájkja, vagy Pásztor Anikó „rossz valóságshow”-hoz hasonlító távozása.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség:
  A cikk jelentős mértékben hiányos az események hivatalos indoklásait és a tankerület, illetve az iskolavezetés álláspontjának részletes bemutatását illetően. Bár megemlíti, hogy keresték az iskolát és a tankerületet, és a tankerület írásban válaszolt is, a válasz tartalmát csak részben, és gyakran a cikk narratívájába illesztve közli. Hiányzik például a tankerület vagy az igazgatónő részletes magyarázata a KIMI-vel kötött szerződés felbontására, a Lajtha Zeneiskolával való együttműködés szakmai indokaira, vagy Pásztor Anikó felmentésének pontos okaira, a felajánlott órák részleteire. A cikk idézi Fazekas Sándor „liberális tűzfészek” kijelentését, de nem ad kontextust arról, hogy ez mikor és milyen körülmények között hangzott el, vagy milyen szerepe volt az eseményekben. Az igazgatónő Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselői tevékenységét említi, de csak a szülők és tanárok „összeférhetetlenség” érzetét emeli ki, a tankerület hivatalos álláspontját („nem összeférhetetlen”) csak röviden említi, és nem részletezi, hogy miért nem látnak összeférhetetlenséget.
• A téma társadalmi relevanciája:
  A szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatának helyzete kiemelt társadalmi relevanciával bír, mivel egy országosan elismert, hosszú múltra visszatekintő művészeti képzésről van szó. Az ügy rávilágít a magyar oktatási rendszerben zajló változásokra, a tankerületi irányítás és az iskolai autonómia közötti feszültségekre, valamint a pedagógusok jogainak és munkahelyi biztonságának kérdéseire. Emellett a művészeti oktatás szerepéről, a kritikus gondolkodás és a szabadság értékeiről szóló szélesebb körű társadalmi vitákra is rámutat. Az eset a helyi közösség, a volt diákok és a szélesebb szakmai közönség körében is jelentős aggodalmat váltott ki, rávilágítva a kulturális intézmények és az oktatás jövőjével kapcsolatos félelmekre.

(Forrás: telex.hu)

(Készítette: Globetrotter19 – A feltöltő saját munkája, wikipédia)