A Pezsgőkonferencia értékelte a magyar pezsgők nemzetközi pozícióját és piaci lehetőségeit

OkosHír: Az etyeki Rókusfalvy Birtokon megrendezett Pezsgőkonferencián, amelynek fővédnöke Nagy István agrárminiszter volt, megállapították, hogy a magyar pezsgők minősége nemzetközi szinten is megállja a helyét, és folyamatosan fejlődik, ugyanakkor a piaci pozíciók erősítése szükséges.

A magyar pezsgőkészítés története 200 évre nyúlik vissza; az első pezsgőpincészetet Schönbauer József alapította Pozsonyban 1825-ben. A konferencia célja volt a hagyományok megőrzése mellett a jövőbeli fejlődési irányok feltérképezése, figyelembe véve a lehetséges nehézségeket.

Frittmann János, kunsági borosgazda és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke nyitóbeszédében kiemelte, hogy az aszály egyre jelentősebb kihívást jelent a szőlő- és borágazat számára. Az elnök álláspontja szerint a borok fogyasztói árának korrekciója elengedhetetlen a gazdaságosság és a jövedelmezőség fenntartásához.

Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a diverzifikáció és a termékfejlesztés fontosságát hangsúlyozta. Az államtitkár megjegyezte, hogy a magyar pezsgők, amelyek a hazai bortermelés 8 százalékát teszik ki, rendszeresen sikeresen szerepelnek nemzetközi versenyeken; példaként említette a Kárásztelki Pezsgőpincészet tavalyi kiemelkedő teljesítményét. Az aranyszínű sárgaság nevű baktériumfertőzéssel kapcsolatban, amely komoly veszélyt jelent a szőlőültetvényekre, Hubai Imre tájékoztatása szerint magyar kezdeményezésre az Európai Unió jóváhagyta, hogy a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni védekezés költségeit teljes mértékben közösségi forrásokból finanszírozzák.

Rókusfalvy Pál, etyeki borosgazda és a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos, a konferencia házigazdája, úgy fogalmazott, hogy a magyar bor megítélését itthon és külföldön egyaránt újra kell gondolni, különös tekintettel a fiatalabb korosztály megszólítására. A kormánybiztos álláspontja szerint szükséges fellépni azokkal a lobbikkal szemben, amelyek az alkoholos italokban az alkoholizmust vizionálják, ehelyett a bor és a pezsgő kulturális és az egészséges étkezésben betöltött szerepét kell hangsúlyozni. Ehhez a kormánybiztos szerint innovációra és megújult arculatra van szükség. Rókusfalvy Pál röviden bemutatta a Nemzeti Bormarketing Ügynökség hazai és nemzetközi tevékenységét.

Müller Kornél, a Törley Pezsgőpincészet ügyvezető igazgatójának előadásából kiderült, hogy a balti országokban a legmagasabb az egy főre jutó pezsgőfogyasztás. Romániában volt a legdinamikusabb, 15 százalékos növekedés. Az ügyvezető igazgató rámutatott, hogy a közép-európai régióban a buborékos italok piaca dinamikus növekedést mutat. Megjegyezte, hogy a hazai piacon a magyar pezsgők aránya megközelíti a 80 százalékot.

Hollósi Dávid, az MBH Bank agrárüzletágának ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott, hogy a globális borfogyasztás csökkenő tendenciát mutat, ami indokolttá teszi a közép-európai bortermelők együttműködését a szűkülő piacon. Az ügyvezető igazgató elmondása szerint a régióban Magyarország az egyetlen ország, ahol a pezsgőkivitel meghaladja a behozatalt, azonban regionális összehasonlításban a kiviteli átlagár itt a legalacsonyabb. A legnagyobb értékű pezsgőimportot a francia termékek képviselik, amelyek 2020 és 2024 közötti átlagban 39 millió eurót tettek ki. Az olasz pezsgők importértéke ugyanezen időszakban megközelítőleg 5 millió euró volt.

Petr Cerny, a Bohemia Sekt kereskedelmi és marketingigazgatója (amely a csehországi szőlőterület mintegy 30 százalékát birtokolja, és a német Dr. Oetker tulajdonában van), Samuel Waldner, a Chateau Topolcianky értékesítési igazgatója, valamint Wojciech Bonkowski, lengyel borakadémikus (master of wine) ismertették országaik pezsgőpiacainak helyzetét. Előadásaikból kiderült, hogy a gyöngyöző- és habzóborok, valamint a pezsgők fogyasztása dinamikusan növekszik. A szlovák fogyasztók körében továbbra is népszerűek az édesített pezsgők. Lengyelország a közép-európai pezsgőfogyasztás 40 százalékát adja, és ez a piac folyamatosan, stabilan bővül. A magyar pezsgők jelenléte a lengyel piacon alacsony, tavaly 16 ezer palack volt a magyar import.

Balla Géza, az Arad-Hegyalja (ménesi borvidék) ismert borásza az erdélyi és romániai tradicionális pezsgők piacát mutatta be, megjegyezve, hogy az erdélyi pezsgők 60 százaléka ma már a palackban erjesztett és érlelt, hagyományos módszerrel készül. A borász szerint az üzleti szféra hatására nő a prémium kategóriájú pezsgők fogyasztása. Balla Géza adataiból kiderült, hogy Erdély és Románia együttes pezsgőfogyasztása 2024-ben mindössze 0,48 liter volt fejenként.

Gyulai Zsolt, a délvidéki Klein Houses Wine Shop tulajdonosa a délvidéki pezsgőpiac fejlődéséről beszélt. Tájékoztatása szerint Jugoszlávia felbomlása után megszűnt a pezsgőkészítés Délvidéken és Szerbiában, majd 2010-ben Oplenacon, 2011-ben pedig a szerémségi Ürögön indult újra. Jelenleg mintegy tucatnyi borászat készít tradicionális pezsgőt, többségük Délvidéken található. A piac Gyulai Zsolt szerint lendületesen bővül, a gasztronómiai fejlődés pedig hozzájárul a borkultúra erősödéséhez.

A konferencia részeként Tüű Péter, kétszeres magyar sommelier-bajnok és Champagne-szakértő eredetvédett etyeki pezsgőket mutatott be. Romeo Dellera, a Berlucci Franciacorta pezsgőház értékesítési igazgatója pedig az olasz pincészet termékeivel, köztük egy tíz évig érlelt, Palazzo Lana márkanevű prémium pezsgővel egészítette ki az elméleti információkat.

A konferencia zárásaként egy Domián Emese nemzetközi borakadémikus által vezetett kerekasztal-beszélgetésre került sor a pezsgőinnováció témájában. Frittmann János a fiatal fogyasztók megszólításának jelentőségét emelte ki. Kamocsay Ákos, a Hilltop Borászat főborásza emlékeztetett arra, hogy az 1990-es években az általuk készített illatos reduktív borok is innovatívnak számítottak. Hasonlóképpen, a bodzaszörppel ízesített és szénsavval dúsított, kis kiszerelésű sauvignon blanc koktélok is népszerűvé váltak a fiatalok körében, ami arra utal, hogy az újdonságokkal meg lehet nyerni őket a borfogyasztásnak. Laczkó Gábor, a Natara Group képviselője is hangsúlyozta az ilyen termékek fontosságát, abban bízva, hogy ezek idővel elvezethetik a fogyasztókat a borok és pezsgők világába.

Ipacs Szabó István, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének főborásza is azon a véleményen volt, hogy a fiatalok számára a kellemes íz a meghatározó, míg a termék háttere kevésbé lényeges. Hozzátette, hogy az ízesített boralapú koktélok belépőként funkcionálhatnak a borok világába.

A Pezsgőkonferencia hazai és külföldi pezsgők kóstolójával fejeződött be, amely megerősítette a magyar pezsgők nemzetközi versenyképességét.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a magyar pezsgőipar jelenlegi helyzetének, kihívásainak és jövőbeli lehetőségeinek bemutatása egy konferencia eseményeinek összefoglalásával. A narratíva alapvetően pozitív és előretekintő, hangsúlyozva a magyar pezsgők minőségét és fejlődési potenciálját, miközben a piaci pozíciók erősítésére és a fiatalabb generációk megszólítására ösztönöz. A cikk arra törekszik, hogy átfogó képet adjon a regionális pezsgőpiacról is.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmileg telített kifejezések: Az eredeti szöveg helyenként erős, érzelmileg telített kifejezéseket alkalmaz, amelyek eltérnek a szigorúan tárgyilagos újságírói stílustól. Például a Kárásztelki Pezsgőpincészet tavalyi teljesítményét „letarolta a versenyeket” (4. bekezdés) megfogalmazással írja le, ami győzedelmes, de túlzó kifejezés. Hasonlóan, a délvidéki piaci fejlődés kapcsán a „gasztroforradalom dúl” (10. bekezdés) kifejezés dramatizálja a helyzetet. A cikk záró mondatában szereplő „jönnek fölfelé, akár a pohárban a buborék” (14. bekezdés) költői hasonlat, amely pozitív, de szubjektív hangvételű, és a tényszerűség helyett inkább az olvasó érzelmeire hat.
  • Sugalmazás és értékelés tényként: Az első bekezdésben a „A magyar pezsgő nemzetközi mércével mérve is jó, sőt, egyre jobb, de a piaci pozíciók bőven javíthatók – derült ki” megfogalmazás egy erősen pozitív értékelést („jó, sőt, egyre jobb”) mutat be „derült ki” formájában, mintha ez egy objektív, mindenki által elfogadott tény lenne, nem pedig egy konferencián megfogalmazott vélemény vagy konszenzus.
  • Szalmabáb érvelés lehetősége: Rókusfalvy Pál megfogalmazásában, miszerint „Szembe kell szállni az alkoholos italokban alkoholizmust vizionáló lobbival” (5. bekezdés), megjelenhet a szalmabáb érvelés. Ez a kijelentés egy lehetséges ellenérvelést (az alkoholfogyasztás kockázatait) egy „lobbi” tevékenységének tulajdonítja, és egyoldalúan, negatív színben tünteti fel azokat, akik az alkoholfogyasztás egészségügyi vonatkozásaival foglalkoznak. Ezzel elkerüli a valós aggodalmak komplexebb megvitatását, és könnyebben támadhatóvá teszi az ellenoldalt.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt pezsgőipar jelentőséggel bír a magyar gazdaság és agrárium szempontjából. A bor- és pezsgőágazat kihívásai, mint az aszály vagy a szőlőbetegségek, rávilágítanak a klímaváltozás hatásaira és az agrárinnováció szükségességére. A fiatalok megszólításának és a bor kulturális szerepének hangsúlyozása tükrözi a modern fogyasztói szokások változását és a marketingstratégiák adaptálásának fontosságát. A globális borfogyasztás csökkenése, valamint a regionális piaci sajátosságok bemutatása rávilágít a nemzetközi kereskedelmi dinamikákra és az együttműködés szükségességére a közép-európai termelők között. A konferencia emellett érinti az alkoholos italokkal kapcsolatos társadalmi vitákat is, különösen a fogyasztás egészségügyi vonatkozásait és a kulturális értékeket.

(Forrás: demokrata.hu)