OkosHír: Egy friss kutatás szerint a várható élettartam növekedésének üteme jelentősen lelassult a korábbi időszakokhoz képest, és ez a tendencia a jövőben is várható. A Science Alert beszámolója alapján a jelenlegi ismeretek szerint az átlagember várhatóan nem éri el a 100 éves kort.

A PNAS szakfolyóiratban publikált tanulmányban kutatók 23 fejlett, alacsony halálozási rátájú ország lakosságának adatait vizsgálták a 20. századból. Az 1939 és 2000 között született személyek adatait hat különböző előrejelzési modellel elemezték. A vizsgálat fő megállapítása, hogy a várható élettartam növekedési üteme már most is lassabb, mint néhány évtizeddel ezelőtt, és ez a lassulás várhatóan folytatódni fog.

A kutatás szerint a jövőbeni növekedés mértéke legfeljebb a korábbi értékek felét érheti el. A modellek alapján, melyek a jelenlegi adatokra és technológiákra támaszkodnak, egyik vizsgált csoportban sem lesz elérhető a 100 éves átlagéletkor, még az 1980-ban születetteknél sem. Az 1900 és 1938 között született generációk esetében a várható élettartam generációnként 5,5 hónappal nőtt, míg az 1939 és 2000 között születetteknél ez az érték 2,5-3,5 hónapra csökkent.

A fejlett országokban jelenleg körülbelül 80 év a várható élettartam. Magyarországon a legfrissebb adatok szerint ez 76,7 év.

A várható élettartam növekedési ütemének csökkenése részben a fiatalok túlélési esélyeinek jelentős javulásával magyarázható az elmúlt évszázadban. A fejlett országokban a gyermekhalálozási arányok nagymértékben javultak az orvostudomány fejlődése és a higiéniai körülmények javulása révén. Emiatt ezeken a területeken már kisebb a további javulás lehetősége.

A kutatók nem zárják ki, hogy a jövőbeli tudományos áttörések ismét jelentősen befolyásolhatják a várható élettartamot.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy kettős narratívát épít fel: kezdetben azt sugallja, hogy az emberiség vágya az örök életre vagy a hosszú életre ütközik a tudományos valósággal, miszerint a várható élettartam növekedése lassul. A cikk célja, hogy bemutassa egy friss kutatás eredményeit, amelyek a várható élettartam növekedésének lassulására mutatnak rá, egyúttal azonban a cikk végén enyhíteni próbálja ezt a „rossz hírt” azzal, hogy a jövőbeli áttörések lehetőségét felvillantja. Ezzel a kontraszttal az olvasóban egyfajta mérsékelt pesszimizmust, majd óvatos optimizmust igyekszik kelteni.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Az „A legtöbb ember szeretne örökké, vagy legalábbis jó sokáig élni” felütés egy általános, érzelmi alapokon nyugvó állítás, amely nem a kutatás tényein alapszik, de bevezeti a témát egy személyes, vágyvezérelt perspektívából. Ez a megfogalmazás („szeretne”) egy feltételezett közös emberi vágyra épít, ami segíthet az olvasó azonosulásában a témával.
  • Az olyan kifejezések, mint a „messze nem tartunk még itt. Sőt, ott sem, hogy az átlagember megérje a 100 éves kort” és a „radikálisan visszaesett a várható élettartam kitolódásának mértéke” dramatizáló hatásúak. Bár a kutatás eredményeire utalnak, a „messze”, „sőt”, „radikálisan” szavak felerősítik a lassulás súlyát, mielőtt a cikk megmagyarázná, hogy ez miért „nem rossz dolog”.
  • A cikk végén az „örök élet” és az „öregedés mozgatórugójának” megtalálásáról szóló részek, bár tudományos konferenciára hivatkoznak, nem kapcsolódnak szorosan a PNAS-tanulmány fő megállapításaihoz, amelyek az átlagos várható élettartam növekedésének lassulásáról szólnak. Ezek az információk kontextus nélkül, afféle „reménysugárként” vannak bemutatva, ami elterelheti a figyelmet a fő üzenetről, és túlzott optimizmust kelthet egy olyan területen, ahol a kutatás még kezdeti fázisban van.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az „örök élet” és az „öregedés mozgatórugója” témakörök bevezetése a cikk végén, anélkül, hogy konkrét kutatási eredményeket vagy széleskörű tudományos konszenzust részletezne, csökkenti a tényszerűséget. Bár utal egy konferenciára, a kijelentések mögötti tudományos alátámasztás mélysége nem kerül kifejtésre, így spekulatívabbnak tűnnek a fő kutatási eredményekhez képest. A 23 vizsgált ország listája nem szerepel, ami bár nem kritikus, de növelhetné a precizitást.

(Forrás: telex.hu)

Kiemelt kép: pexels