OkosHír: A Magyar Nemzet című lap 2025. szeptember 3-án megjelent cikkében a Szegedi Biológiai Kutatóközpont két kutatóját, Pál Csabát és Papp Balázst, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagjait azzal vádolta, hogy „ugyanazok a közös kutatások, publikációk és eredmények szerepelnek mindkettejük életművében”. Az újság állítása szerint az MTA nem szűrte ki, hogy „ugyanazokat az eredményeket kétszer is »elszámolják«”.
A Magyar Tudományos Akadémia erre reagálva szombaton közleményt adott ki, amelyben kiállt a két kutató mellett. A közlemény szerint Pál Csaba és Papp Balázs példaként szolgálhatnak arra, „milyen egy világszínvonalú kutatóműhely, hogyan dolgoznak a sikeres kutatók”. Az MTA szerint a Magyar Nemzet cikke „azt a téves látszatot kelti, hogy a két kutató szoros együttműködése megkérdőjelezi tudományos teljesítményük önállóságát”. Ezzel szemben az Akadémia álláspontja szerint „egy olyan, nemzetközileg is példaértékű modellről van szó, amely a modern tudományos áttörések alapját képezi”. Hozzáteszik, hogy ezt a modellt „az Akadémia, a HUN-REN, valamint a legjelentősebb hazai és nemzetközi kutatástámogatási alapok is a legmagasabb szinten ismernek el”. A közlemény részletesen kifejti, hogy az együttműködés nem „duplikáció”, hanem a korszerű tudomány működési módja, és a kutatók egyéni kiválóságát több, egymástól független fórum igazolja.
Kemenesi Gábor virológus is reagált az ügyre a Facebook-oldalán. Bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „Szomorú nap a hazai újságírás történetében”, és a Magyar Nemzet által célba vett kutatókat „a magyar tudomány vezető és meghatározó alakjainak” nevezte. Kemenesi szerint a cikk „méltatlan és félrevezető”, valamint „óriási károkat okoz a hazai tudomány megítélésében”. A virológus véleménye szerint a cikk szerzője elmulasztotta tanulmányozni a tudomány működését, különös tekintettel arra, hogy a modern tudomány csapatmunka, és nem méltatta a mentor-tanítvány kutatóhelyek kulcsfontosságú szerepét. Kemenesi büszkeségét fejezte ki a kutatók iránt, amiért itthon építik a tudomány jövőjét és segítik a jövő tudósgenerációit.
Az MTA és a kormány közötti viszonyról a cikk megemlíti, hogy az hosszú ideje feszült, és az akadémiai kutatóhálózatok elcsatolása körüli vita a nyilvánosságba is kiszivárgott. Az írás szerint a kormány oldaláról Schmidt Mária a kampány arca, miközben az MTA védekezni kénytelen.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Magyar Nemzetben megjelent, az MTA két kutatóját érintő vádak cáfolata és a kutatók, valamint az Akadémia védelme. A narratíva szerint a modern tudomány csapatmunka, és a kritika a tudomány működésének félreértéséből fakad. A cikk emellett egy tágabb kontextusba is helyezi az esetet, utalva a kormány és az MTA közötti feszült viszonyra, sugallva, hogy a Magyar Nemzet cikke egy szélesebb körű „kampány” része lehet. A cikk felháborodást kíván kelteni az olvasóban a Magyar Nemzet eljárása és a tudományos életet érő vélt támadás miatt, miközben a tudományos közösséggel való szolidaritást erősíti.
- Főbb manipulatív eszközök:
- Érzelmi nyelvezet és felháborodás keltése: A cikk olyan kifejezéseket használ, mint „nekiment az MTA két tagjának”, ami agresszív konfrontációt sugall. Kemenesi Gábor virológus idézése, miszerint „Szomorú nap a hazai újságírás történetében” és a Magyar Nemzet cikkét „méltatlan és félrevezetőnek” nevezi, valamint „óriási károkat okoz a hazai tudomány megítélésében”, erősen érzelmi töltetű kijelentések, amelyek célja az olvasóban hasonló felháborodás kiváltása.
- Tekintélyre hivatkozás és keretezés: Az eredeti cikk azonnal kiemeli a két kutató „világszínvonalú” státuszát és a „sikeres kutatók” példájaként mutatja be őket, valamint Kemenesi Gábor is „a magyar tudomány vezető és meghatározó alakjainak” nevezi őket. Ez a tekintélyre hivatkozás, bár önmagában nem feltétlenül manipulatív, arra szolgál, hogy megerősítse a védelmi álláspontot és elrettentse a további kritikát. A Magyar Nemzet cikkét „hecckampányként” keretezi, és közvetlenül összekapcsolja a kormány és az MTA közötti korábbi konfliktusokkal, beleértve Schmidt Mária szerepét is, ami politikai indíttatású támadásként állítja be az esetet.
- Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk erősen implikálja, hogy a Magyar Nemzet írása félrevezető és nem érti a modern tudomány működését. Bár idézi az MTA és Kemenesi Gábor álláspontját, amelyek cáfolják a „duplikáció” vádját, az eredeti Magyar Nemzet cikkből nem közöl részleteket, amelyek alapján az olvasó önállóan mérlegelhetné a vád alapját. Emiatt az olvasó csak az eredeti cikk szerzőjének és az idézett forrásoknak az interpretációjára támaszkodhat a tényszerűség megítélésében, anélkül, hogy a vád konkrétumait is ismerné.
- A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt esemény kiemelten fontos társadalmi és politikai relevanciával bír. A Magyar Tudományos Akadémia, mint az ország egyik legfontosabb tudományos intézménye, és a kormány közötti feszültség már évek óta téma a közéletben, különösen az akadémiai kutatóhálózatok átalakítása kapcsán. Egy prominens kormánypárti médium támadása vezető tudósok ellen, valamint az MTA erre adott reakciója, rávilágít az akadémiai szabadság, a tudomány finanszírozása és a tudományos eredmények társadalmi megítélése körüli vitákra. Az ügy befolyásolhatja a közvélemény tudományba vetett bizalmát, és kérdéseket vet fel a média szerepével kapcsolatban a tudományos diskurzusban.
Kiemelt kép: wikipédia
