A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idén ünnepli fennállásának 200. évfordulóját, amelynek keretében különleges kiállítás nyílt az intézmény székházában. A szeptember végéig látogatható tárlat a fizika világraszóló magyar eredményeit mutatja be, műtárgyakkal, interaktív elemekkel és látványos tudományos anyagokkal kiegészítve.

A Fizikai Tudományok Osztályának hét bizottsága 14 informatív poszteren keresztül kalauzolja a látogatókat az elemi részecskék fizikájától egészen az űrkutatásig. A kiállítás ezzel a nyitóprogrammal indítja el a fizikusok egy hónapos bicentenáriumi rendezvénysorozatát.

A tárlat különlegességei közé tartozik Eötvös Loránd híres torziós ingájának egy példánya, amely az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Megtekinthető továbbá egy 19. századi, díszes égboltgömb, amely a csillagképek világába enged bepillantást, valamint Gábor Dénes hologramjai, amelyek ma is meglepően modernnek hatnak. A látogatók találkozhatnak egy müondetektorral, egy korai szegedi festéklézerrel, valamint olyan csörpölt tükrökkel is, amelyek fontos szerepet játszottak Krausz Ferenc Nobel-díjas kutatásaiban.

Hirdetés

A kiállítás multimédiás elemekkel is gazdagodott: egy képernyőn negyven neves fizikus és csillagász akadémikus életútja pereg, míg más monitorokon hazai kutatóhelyek, kísérletek és tudományos jelenségek rövid filmjei tekinthetők meg.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

A fizika és a csillagászat az Akadémia történetének kezdete óta jelen van: már az 1830-ban megválasztott tagok között is ott volt Tittel Pál, a budai csillagvizsgáló vezetője. Az első magyar fizikus akadémikus, Jedlik Ányos 1858-ban került be a testületbe, és azóta mintegy száz fizikus és csillagász vált az MTA tagjává. Az osztályhoz jelenleg közel kilencszáz hazai és külső köztestületi tag tartozik. A nemzetközi tagok között pedig olyan világhírű tudósokat találunk, mint Michael Faraday, Ludwig Boltzmann, Max Planck, Paul Dirac, valamint Krausz Ferenc, aki már jóval Nobel-díja előtt az MTA külső tagjaként tevékenykedett.

Az ünnepi hónap során nemcsak a szakmabeliek, hanem a diákok és a fizika iránt érdeklődő nagyközönség is számos program közül válogathat. Az Akadémia székházában kísérletek, előadások és bemutatók várják a látogatókat, részletek az MTA honlapján olvashatók.

Forrás: MTI

Kép: Pexels