Politika és futball határán: Kubatov és Torgyán öröksége

OkosHír: A 2025. szeptember 5-én megjelent cikk szerint Kubatov Gábor, a Ferencváros elnökének vezetői megnyilvánulásai egyre gyakrabban mutatnak hasonlóságokat a klub egy korábbi elnökének, Torgyán Józsefnek a tevékenységével. A szerző állítása szerint Kubatov Gábor több alkalommal is olyan kijelentéseket tett vagy olyan helyzetekben jelent meg, amelyek a korábbi elnök stílusát idézik.

A cikkíró beszámolója alapján Kubatov Gáborral kapcsolatban az alábbi megnyilvánulások és események merültek fel:

• A bajnoki serleggel aludt.
• A Bajnokok Ligája-kiesés utáni edzésen szomorúan labdázgatott a Fradi-játékosok között.
• Azt jósolta, hogy a csapat jól elveri a Plzeňt, azonban a mérkőzést a Plzeň nyerte.
• Kijelentette, hogy egy rivális csapat edzője nem lehet a magyar futball része, mert állítólag elkaszinózta egykori csapata pénzét.
• A kupadöntőn elszenvedett vereséget az „antifocit” játszó ellenfélre fogta.
• Véleménye szerint az MLSZ elnökének el kellene gondolkodnia azon, miért szidják őt a szurkolók.
• Minden kapcsolatot megszakított a Nemzeti Sporttal, amelyet a szerző „fideszes pártújságként” jellemez.
• Saját bevallása szerint a jobboldal radikális részéhez tartozik.
• Fradi Digitális Polgári Kört alapított.

A cikk kitér a Ferencváros korábbi elnökeire is, akik szintén politikai pozíciójuk révén kerültek a klub élére. Említi Gschwindt Ernőt és Usetty Bélát, akik az Egységes Párt parlamenti képviselőiként töltötték be ezt a posztot 1923-ban, illetve 1937-ben. Gschwindt, aki likőrgyáros volt, jelentős összegekkel támogatta a klubot saját vagyonából, és egy veszteséges dél-amerikai túra után lemondott. Az írás megemlíti Jaross Andort, Horthy egykori belügyminiszterét, aki a nyilas időszakban volt a klub elnöke, valamint Münnich Ferencet, akinek vezetésével a rákosista években Édoszra nevezték át a Ferencvárost, és zöld színét pirosra cserélték.

A cikk főként Torgyán József, a Ferencváros 1998 és 2001 közötti elnökének tevékenységével von párhuzamot Kubatov Gábor megnyilvánulásai között. A szerző személyes emlékei szerint Torgyán elnöksége idején alacsony volt a nézőszám a mérkőzéseken. Példaként említi az 1999 decemberi Szeged elleni meccset, ahol mindössze ezerötszázan voltak a lelátón, szemben a jelenlegi legalább hatezres átlaggal.

A cikk felidézi Torgyán elnöki poszt átvételekor tett kijelentését: „Nem tudom elképzelni, hogy ha megjelennék a meccs előtt az öltözőben, és beszélnék a játékosokkal, akkor ne győztesen hagynák el a pályát.” Az 1999-2000-es bajnokság nyitófordulójában, a Vasas elleni mérkőzés előtt Torgyán be is ment az öltözőbe, és a Nemzeti Sport akkori tudósítása szerint a következő szavakkal buzdította a csapatot: „Köszöntöm önöket, uraim, a bajnoki nyitányon, és bízom benne, hogy nagy, szép sikersorozat első állomásán lesznek túl ma este. A csapat tele van fiatal játékosokkal, a szakmai stáb kitűnő, és mindez garancia lehet arra, hogy a Ferencváros teljesítménye hétről hétre, hónapról hónapra jobb legyen. Sokan azt mondják, hogy az MTK a legerősebb a mezőnyben, és utána következik a Fradi. Én ezt nem így látom. Az MTK-nak van a legnevesebb játékoskerete, és ez nem ugyanaz. Mindezt az én példám is bizonyítja. Ki gondolta volna politikai pályafutásom elején, hogy a miniszteri székig jutok? Rám mindig számíthatnak, a tőlem telhető segítséget mindig megadom ennek a klubnak, a csapatnak.” A mérkőzést a Vasas 2-1-re nyerte az Üllői úton. A szerző megjegyzi, hogy Torgyán a csapat előtt dorongolta le Mucha Ferenc edzőt.

A cikk említi a klub centenáriumi ünnepségét, amelyet valójában a 101. évfordulón tartottak meg. Ezen az eseményen Albert Flóriánt, Nagy Bélát, Torgyán Józsefet és Szabadi Bélát (Torgyán államtitkárát) díjazták. A centenáriumi mérkőzést a beharangozott Milan vagy Barcelona helyett a Croatia (Dinamo Zágráb) ellen rendezték meg, a szerző szerint alig 800 néző előtt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája Kubatov Gábor, a Ferencváros jelenlegi elnökének vezetői stílusát és megnyilvánulásait egy korábbi, politikailag is megosztó klubelnök, Torgyán József tevékenységével állítja párhuzamba. A „Kubatov Gábor eltorgyánosodása” cím már eleve egy keretet ad, ami arra utal, hogy a szerző Kubatov tevékenységét Torgyánéra emlékeztető, kritikusan szemlélt módon kívánja bemutatni. A cikk célja valószínűleg az, hogy felhívja a figyelmet Kubatov Gábor politikailag is aktív szerepére a sportvezetésben, és az olvasókban bizonytalanságot, esetleg kritikát ébresszen a Ferencváros jelenlegi irányításával kapcsolatban, azáltal, hogy egy korábbi, megkérdőjelezhetőnek tartott időszakkal asszociálja.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • **Keretezés és asszociáció:** A cikk alapvető manipulációs eszköze a keretezés, mely Kubatov Gábor tevékenységét Torgyán József elnökségének prizmáján keresztül mutatja be. A cím („eltorgyánosodása”) már a kezdetektől negatív kontextusba helyezi Kubatovot, egy pejoratív asszociációt teremtve.
  • **Szelektív tényközlés és anekdotikus bizonyítékok:** A cikk számos Kubatovnak tulajdonított kijelentést és Torgyánnal kapcsolatos anekdotát sorol fel. Ezeket azonban a szerző a saját narratívájának alátámasztására válogatja, anélkül, hogy az állítások mögötti teljes kontextust vagy esetleges ellenérveket bemutatná. Például, a Torgyán öltözői beszéde utáni vereség kiemelése, vagy a centenáriumi ünnepség körülményeinek leírása mind a Torgyán-kép megerősítését szolgálja.
  • **Érzelmi és szubjektív kifejezések:** A szövegben számos szubjektív, érzelmileg töltött kifejezés található, amelyek a szerző személyes véleményét tükrözik és befolyásolhatják az olvasó érzéseit. Ilyenek például: „Kubatov szomorúan labdázgat”, „jól elverik”, „dicstelen szerepe”, „magánszámait idézik”, „szórakoztató időszak volt ez”. Ezek a kifejezések nem objektívek, hanem a szerző értékelését közvetítik.
  • **Hallgatólagos kritika és szarkazmus:** A cikk több ponton is hallgatólagos kritikát vagy szarkazmust alkalmaz. Például, amikor a szerző leírja Torgyán öltözői beszédét, majd azonnal megjegyzi, hogy a Vasas 2-1-re nyert, vagy amikor a Milan/Barcelona helyett a Croatia elleni, alacsony nézőszámú centenáriumi meccset említi, burkoltan gúnyolja a korábbi elnök tevékenységét, és ezen keresztül Kubatovot is.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: A cikk Kubatov Gábor számos kijelentését és cselekedetét (pl. „elkaszinózta egykori csapata pénzét” állítás, „antifocit játszó ellenfélre fogja”) tényként mutatja be, anélkül, hogy ezeknek a kijelentéseknek a pontos forrását, körülményeit vagy a mögöttük rejlő valós kontextust részletezné. A „Nemzeti Sport mint fideszes pártújság” megállapítás is kontextus nélkül, tényként szerepel, ami egy véleményt állít be objektív igazságként. A cikk nem foglalkozik azzal, hogy Kubatovnak mi lehetett a motivációja egyes kijelentéseknél, vagy hogy ezeknek milyen hatása volt a klubra.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt események és a felvetett összehasonlítás kiemelten fontos a magyar közéletben, mivel a sport (különösen a labdarúgás) és a politika összefonódását mutatja be. A Ferencváros Magyarország egyik legnépszerűbb és legbefolyásosabb sportklubja, amelynek vezetői pozíciójában lévő személyek, mint Kubatov Gábor (egyben a Fidesz pártigazgatója), gyakran a politikai elithez tartoznak. Ez a helyzet folyamatosan generál vitákat a sport függetlenségéről, a politikai befolyás mértékéről, és arról, hogy a sportklubok vezetése mennyire szolgálja a sport, illetve a politikai érdekeket. A Torgyán Józseffel való összehasonlítás további relevanciát ad, mivel Torgyán a rendszerváltás utáni politikai élet egyik meghatározó, de megosztó alakja volt, akinek sportvezetői tevékenysége is vitatott volt.

(Forrás: 444.hu)

(Kép: Kubatov Gábor/Facebook)