A Szegedi Törvényszék szerdai végzése értelmében a szegedi Csillagbörtönben fogva tartott Magda Marinko nem bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság megállapította, hogy az elítélt magatartása nem teszi lehetővé a szabadlábra helyezést.

Az eljáró bíró döntését elsősorban azzal indokolta, hogy az elítélt nem tanúsított megbánást elkövetett tetteiért. A bírósági tájékoztatás szerint a férfi elzárkózik a hatóságokkal való együttműködéstől. Nem kommunikál a bíróval, az ügyésszel, de még saját védőjével sem oszt meg információkat a jövőbeli terveiről.

A bírósági meghallgatás körülményei

A szerdai meghallgatás rendhagyó módon ért véget, mivel az elítélt idő előtt elhagyta a termet. Magda Marinko nem várta meg a végzés kihirdetését, így a bíró a távollétében ismertette a döntést. Bár a fegyházban töltött évek alatt magatartása alapvetően problémamentes volt, ez önmagában nem volt elegendő a szabaduláshoz.

A jogszabályok értelmében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét évente kötelező megvizsgálni. Mivel az eredeti ítéletet 1998 előtt hozták, a törvény előírja a 25-30 év utáni felülvizsgálatot. A mostani elutasítás már a hetedik alkalom, hogy a bíróság a fogva tartás fenntartása mellett döntött.

Jogorvoslat és nemzetközi háttér

A döntés jelenleg nem jogerős. Az elítélt védője fellebbezést nyújtott be a végzés ellen, Magda Marinkónak pedig nyolc nap áll rendelkezésére, hogy nyilatkozzon jogorvoslati szándékáról. Amennyiben a másodfokú bíróság helybenhagyja a döntést, a törvényszéknek egy év múlva ismételten vizsgálnia kell a szabadlábra helyezés feltételeit.

A szerb származású férfit 1994-ben fogták el Magyarországon. A Legfelsőbb Bíróság 1996-ban mondta ki bűnösségét több, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben. A bűncselekmények súlya és a társadalmi visszhang miatt az ügy a kilencvenes évek óta kiemelt figyelmet kap a médiában.

(Forrás: telex.hu)

A Tokajt és Taktaharkányt összekötő útvonal utolsó, mintegy 12 kilométeres szakaszát adták át a forgalomnak. A kivitelezés során az útpálya szerkezeti megerősítése mellett új padka készült, valamint kicserélték a jelzőtáblákat és kitisztították a vízelvezető árkokat.

Nagy Bálint államtitkár az átadón ismertette a kormányzati infrastruktúra-fejlesztési adatokat. Tájékoztatása szerint országosan eddig hétezer kilométernyi útszakasz újult meg, és közel ezer kilométernyi új, kétszer két sávos gyorsforgalmi út épült. Az államtitkár a fejlesztéseket a vidék gazdasági megerősítésének és a közlekedésbiztonság növelésének alapvető feltételeként azonosította.

Regionális fejlesztések Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

A térségben zajló munkálatokról Koncz Zsófia államtitkár, a terület országgyűlési képviselője számolt be. Kiemelte, hogy a Taktaköz úthálózatában összesen mintegy ötven kilométernyi szakasz újult meg az elmúlt időszakban. A képviselő utalt a fejlesztési folyamat többéves előkészítő szakaszára és a helyi igényekre, amelyek meghatározták a beruházások prioritásait.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. vármegyei igazgatója, Peiker Tamás technikai adatokat közölt a programról. A TOP Plusz program keretében Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 32 útszakasz újul meg uniós forrásból, kettő pedig hazai költségvetésből. A teljes megyei keretösszeg 16,9 milliárd forint, amely összesen 93 kilométernyi utat érint.

A szakember jelezte, hogy a program ütemterv szerint halad. Eddig 19 útszakasz munkálatai fejeződtek be teljesen. A fennmaradó 15 helyszínen a kivitelezés folyamatos, a projektek zárása 2026 második és harmadik negyedévében várható. Taktakenézen a közútfejlesztés mellett egyéb beruházások, például bölcsődeépítés és turisztikai projektek is zajlanak.

(Forrás: demokrata.hu)