OkosHír: Az Erste Bank Magyarország kérésére az Erste Group átalakítja egy mesterséges intelligencia (MI) segítségével generált reklámfilmjének bizonyos részeit. Az Erste Group szóvivője tájékoztatta a Telexet, hogy a módosítás oka az, hogy a szóban forgó részek „nem ugyanazt jelentik minden magyar számára”, és „más magyarországi történelmi események jobban reprezentálhatnának” bizonyos üzeneteket.

Az Erste Group által készített rövidfilmet az Európai Alpbach Fórum (EFA) számára hozták létre, amelynek az Erste idén a szponzora. A videó Európa történelmének fontos pillanatait mutatta be, többek között Jeanne d’Arc csatába lovaglását, az 1968-as prágai tavaszt és Marie Curie vegyészeti felfedezéseit. A filmben több képkockán megjelent a Budapest Pride felvonulása is. Az MI-vel generált budapesti helyszíneken azonban nem az idei menet útvonalát ábrázolták. A videó mottója szerint „Európa a bátorságra, a szolidaritásra és a jövő aktív alakításának képességére épült”.

A Budapest Pride felvonulással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelő beszédében a Pride betiltását tűzte ki célul, és azt javasolta a szervezőknek, hogy ne foglalkozzanak az idei felvonulás megrendezésével. Ezt követően a parlament tavasszal módosította az alkotmányt, előtérbe helyezve a gyermekek egészséges fejlődéshez való jogát a gyülekezési joggal szemben. A gyülekezési törvényt is módosították, megtiltva a „gyermekvédelminek” nevezett törvény előírásaiba ütköző gyűlések szervezését.

Karácsony Gergely főpolgármester önkormányzati rendezvényként hirdette meg a Pride felvonulást. A rendőrség azonban gyűlésként értelmezte az eseményt és megtiltotta annak megtartását. Tuzson Bence igazságügyi miniszter üzenetében szabadságvesztéssel fenyegette a szervezőket, és pénzbírsággal a résztvevőket. Ennek ellenére június végén megrendezték a felvonulást Budapesten, amelynek során a tömeg egy ponton a Madách tértől a Műegyetem rakpartig húzódott. Az eseményen részt vett több tucat európai parlamenti képviselő, külföldi nagyvárosok polgármesterei és nagykövetek is.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy olyan narratívát épít fel, amely a Budapest Pride eseményét egyfajta ellenállásként mutatja be a kormányzati korlátozásokkal szemben. A cikk célja, hogy kiemelje a kormány Pride-ellenes álláspontját és intézkedéseit, majd ezzel szembeállítsa az esemény sikeres és nagyszámú megvalósulását, ezzel a LMBTQ+ közösség és támogatói kitartását hangsúlyozva.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi töltetű kifejezések és értékelő jelzők: Az eredeti szövegben olyan kifejezések szerepelnek, mint „nagy történelmi kiállások közé emelte az idei Budapest Pride-ot”, amely a Pride-ot eleve pozitív, történelmi jelentőségű eseményként pozicionálja, szubjektív értékelést közvetítve. Hasonlóan, a „kormányfői vágyaknak megfelelően” fordulat közvetlen, személyes motivációt sugall a jogszabály-módosítások mögött, mintha azok kizárólag a miniszterelnök személyes akaratának végrehajtói lennének, nem pedig politikai döntések.
  • Címkézés és pejoratív kifejezések: A „gyermekvédelminek nevezett homofób törvény” megfogalmazás az eredeti cikkben nemcsak az adott jogszabály hivatalos megnevezését közli, hanem azonnal egy kritikus, negatív címkét is társít hozzá („homofób”), anélkül, hogy ezt a jellemzést forráshoz kötné vagy eltérő nézőpontokat bemutatna.
  • Sugalmazó igék: A Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel kapcsolatos mondat, miszerint „a szervezőket szabadságvesztéssel, a résztvevőket pénzbírsággal fenyegette üzenetében”, az események leírására a „fenyegette” igét használja, amely erős negatív konnotációt hordoz, és fokozza a drámai hatást, anélkül, hogy pontosan idézné a miniszter szavait vagy azok kontextusát.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk nem tér ki részletesebben arra, hogy az Erste Bank miért tartotta szükségesnek a reklámfilm átalakítását, csupán az Erste Group szóvivőjének általános megfogalmazását idézi („nem ugyanazt jelentik minden magyar számára”). Emellett, bár megemlíti, hogy a Pride betiltását célként fogalmazta meg Orbán Viktor, és a gyülekezési jog korlátozását a gyermekek egészséges fejlődéséhez való jog elé helyezték, nem mutatja be a kormányzati érvelést vagy a jogszabálymódosítások hivatalosan kommunikált indokait, így az olvasó számára egyoldalú kép alakulhat ki a helyzetről.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikk egy aktuális társadalmi és politikai vitáról tudósít, amely a gyülekezési jog, az LMBTQ+ jogok és a gyermekvédelem kérdéseit érinti Magyarországon. A Budapest Pride felvonulás, mint a melegjogokért kiálló esemény, régóta a közélet feszültségeinek fókuszában áll. A kormányzati intézkedések, mint az alkotmány- és gyülekezési törvény módosítása, valamint a miniszteri nyilatkozatok, jelentős közérdeklődésre tartanak számot, és széles körű társadalmi és politikai vitákat generálnak a jogállamiság, a szólásszabadság és az emberi jogok tekintetében.

(Forrás: telex.hu)