OkosHír: Augusztus 20-án tartották az állami ünnepségeket, amelyeket tűzijáték zárt a Duna mentén. A rendezvényen számos programra és érdeklődőre került sor.
Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint a tűzijáték szervezését koordináló operatív törzs vezetője két nappal az esemény után Facebook-bejegyzésben közölte, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) adatai szerint 450 ezren tekintették meg élőben a tűzijátékot. Ez az adat 125 ezer fővel haladja meg az előző évi tűzijáték nézőszámát.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tájékoztatása szerint a mobilcellaadatok alapján az augusztus 20-i ünnepségsorozatra több mint 798 ezer ember érkezett a rakpartokra és azok környékére. Ebből 139 ezer fő külföldi volt, akikről származási országra lebontott adatok is rendelkezésre álltak.
A mobilcellaadatok felhasználásával kapcsolatban kérdések merültek fel az információk forrására és költségére vonatkozóan. Az MTÜ válaszában kifejtette, hogy a turizmus 2019-ben, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozásával adatalapúvá vált, melynek keretében bankkártyaköltési, közösségi médiás és mobilcellaadatokhoz is hozzáférnek. Az MTÜ hangsúlyozta, hogy az adatok felhasználása szigorúan szabályozott, és megfelel a GDPR előírásainak, valamint a magyar jogszabályoknak. Kiemelték, hogy az adatok anonim, feldolgozott és aggregált módon kerülnek felhasználásra a turizmus hatékonyabb működésének elősegítése érdekében.
A mobilcellaadatok működése
A mobilcella egy olyan területet jelöl, amelyet egy mobilhálózati torony lefed. A mobiltelefonok hívásindítás, üzenetküldés vagy internetezés céljából csatlakoznak ezekhez a tornyokhoz. Mivel minden telefon egyedi azonosítóval rendelkezik, a szolgáltatók rögzítik, hogy egy adott készülék mikor melyik toronyhoz kapcsolódik, ezáltal a telefon helyzete is meghatározható. Ezen adatok hasznosak például a hálózatfejlesztési igények felmérésében, ugyanakkor rendkívül érzékeny személyes adatokat képeznek, melyek kezelése adatvédelmi szempontból jelentős felelősséggel jár.
Az elektronikus hírközlési törvény értelmében a hatóságok nyomozati célokra kikérhetik ezeket az adatokat. A szolgáltatók emellett anonimizált és aggregált formában – azaz olyan módon, hogy az adatokból ne lehessen egyedi felhasználókra következtetni – értékesíthetik is azokat. Az MTÜ is ezen a módon jutott hozzá az adatokhoz, legalább egy magyar mobilszolgáltatótól.
A szolgáltatók álláspontja
A mobilcellaadatok szolgáltatásával kapcsolatban megkeresték a One Magyarországot (és tulajdonosát, a 4iG-t), a Magyar Telekomot, valamint a Yettelt.
A 4iG tájékoztatása szerint közvetett módon értékesítettek adatokat az MTÜ részére, azonban kizárólag statisztikailag összesített eredményeket. Kiemelték, hogy az átadott információk anonimizált, aggregált mobilcella-adatok, amelyek tömeges mozgásokat és turisztikai célpontok látogatottsági adatait írják le. A vállalat állítása szerint az adatokból egyéni mozgások vagy személyek követése nem lehetséges, mivel azok nem tartalmaznak nevet, telefonszámot vagy konkrét útvonalat, csupán nagy létszámú csoportok mintázatait. A 4iG szerint ez az adatszolgáltatás iparági gyakorlat, melyet más szolgáltatók is kínálnak piaci szereplőknek, például közlekedési, városfejlesztési vagy turisztikai szervezeteknek. Az ilyen szerződések részletei, mint az árcédula, üzleti titoknak minősülnek. Az ilyen adatszolgáltatásokat a 4iG példaként említette a kiskereskedelmi helyszínválasztásnál, tömegközlekedési és útvonal-kapacitás tervezésekor, turisztikai célpontok forgalmának és szezonalitásának felmérésére, valamint nagy rendezvények hatásának értékelésére. Hozzátették, hogy ez nemzetközi szinten is elterjedt gyakorlat, és a szolgáltatás nem alkalmas az előfizetők megfigyelésére.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA Magyar Telekom válasza szerint elektronikus hírközlési adatokat – az elektronikus hírközlési törvényben meghatározott eseteken túl – anonimizálás és aggregálás után adhat át harmadik fél számára, de konkrét személyhez köthető helymeghatározási adatokat nem. A vállalat hangsúlyozta, hogy betartja a szektorra vonatkozó jogszabályi előírásokat, és egyedi megállapodásainak tartalma üzleti titok. Válaszukból nem derült ki egyértelműen, hogy szolgáltattak-e adatot az MTÜ-nek, de ezt nem is cáfolták.
A Yettel ezzel szemben közölte, hogy sem az MTÜ-nek, sem más szervnek nem szolgáltatott mobilcellaadatokat az augusztus 20-i tűzijáték látogatottságával kapcsolatban. A Yettel szintén megerősítette, hogy betartja a jogszabályi előírásokat, az előfizetők személyes adatait bizalmasan kezeli, és azokat kizárólag a törvényben meghatározott, feljogosított szervek jogszerű adatkéréseire adja ki. Hozzátették, hogy a turizmus nem tartozik ezen kérések körébe.
A mobilcellaadatok pontosságának ellenőrzése érdekében megkeresték a rendőrséget is a résztvevők számával kapcsolatban. A rendőrség válaszában közölte, hogy biztosították a rendezvénysorozatot, de a létszám megbecslése nem tartozik a feladataik közé, és nem is rendelkeznek ilyen jellegű adatokkal. Megerősítették, hogy a rendőrség csak törvényi keretek között, nyomozati célokra kérhet ki személyhez köthető adatokat, nem anonimizált formában.
A mobilcellaadatok felhasználása és korlátai
A mobilcellaadatok elemzése a turisztikában nem új technológia. Rácz Attila szociológus 2023-as cikkében kifejtette, hogy az ilyen kutatások az 1990-es évek végén kezdődtek, kezdetben korlátozott eredménnyel. 2020-ra azonban a terület jelentősen fejlődött. Ennek példájaként említhető, hogy a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szakemberei mobilcellaadatok felhasználásával becsülték meg Szentendre egynapos látogatóinak számát (körülbelül 510 ezer fő). A módszert alkalmazták a koronavírus-járvány alatti mozgások vizsgálatához, valamint kísérleteznek vele az áremelkedések előrejelzésében is.
A technológia előnyei mellett azonban korlátai is vannak. Különösen a sűrűn beépített területeken, ahol sok torony található közel egymáshoz, a telefonok gyakran egyszerre több toronyhoz is csatlakozhatnak, ami többszörös számláláshoz vezethet. Hasonló problémát jelenthetnek a több SIM-kártyás telefonok is. Rácz Attila írásában kiemelte, hogy a mobilcellaadatokból nem feltétlenül derülnek ki az utazások célja, a kiadások, a szálláshelyek használata vagy a közlekedési eszközök. A szociológus szerint az adatok minőségének ellenőrzése nehézkes, és a statisztikák megbízhatósága sok esetben nagyfokú óvatosságot igényel. Megjegyezte továbbá, hogy bár a technológia sok lehetőséget rejt, jelenleg inkább kiegészíti, mintsem helyettesíti a hagyományos adatgyűjtési technikákat.
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói is felhívták a figyelmet a mobilcellaadatok elemzésének hátrányaira. Megemlítették, hogy az adatok zajosak és torzíthatnak, például az átutazók nagy száma miatt, ezért véleményük szerint csak korlátozottan alkalmasak abszolút látogatószámok meghatározására.
A publicisztika felveti, hogy bár a mobilcellaadatok elemzésének lehetősége évek óta elérhető eszköz a nagy rendezvények látogatottságának becslésére, és elvileg lezárhatná az ilyen események utáni „számháborút”, mégsem támaszkodnak rá rendszeresen más események (pl. Pride, Békemenet) esetében. Az írás szerint erre két lehetséges magyarázat adódhat: vagy a szolgáltatás költségei magasak, vagy kommunikációs szempontból előnyösebb a saját becsléseket közölni.
A cikkíró megjegyzi, hogy nem tisztázott, az MTÜ pontosan milyen módszerrel jutott el a 798 ezer fős becsléshez, figyelembe véve, hogy legalább egy mobilszolgáltató nem adott át adatokat. Az írás feltételezése szerint az MTÜ a rendelkezésre álló adatok alapján becsülhette meg a hiányzó résztvevők számát. Kérdéses az is, hogy az elemzés során hogyan kezelték a környéken lakókat, az átutazókat, valamint a több SIM-kártyával rendelkező személyeket. A publicisztika összegzése szerint bár a fényképek nagyszámú résztvevőről tanúskodnak, a mobilcellaadatok megbízhatósága mint mérőszám kérdéseket vet fel.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az augusztus 20-i ünnepség hivatalos látogatottsági adatainak megkérdőjelezése volt, különös tekintettel a mobilcellaadatok felhasználásának módszertanára és átláthatóságára. A publicisztika igyekezett szkepticizmust kelteni a kormány által közölt adatokkal szemben, és felhívni a figyelmet a lehetséges politikai motivációkra az adatok felhasználása mögött. A bevezető rész már eleve kritikus hangnemet üt meg, amikor az eseményt „hatalmas, sokmilliárdos buliként” jellemzi, ami már az olvasói attitűd befolyásolását célozza.
- Főbb manipulatív eszközök:
- Érzelmi szavak és hangulatkeltés: Az írás olyan kifejezéseket használ, mint a „sokmilliárdos bulit rendezett” vagy a mobilcellaadatok gyűjtésével kapcsolatban az „ijesztőnek tűnik”, amelyek célja az olvasó érzelmeinek felkeltése és egy előre meghatározott vélemény irányába terelése. Az „áruló Péter” és az „ülő Himnusz-éneklés” említése minden kontextus nélkül, csupán hangulatkeltésként funkcionál.
- Sugallatos kérdésfeltevés és bizalmatlanság keltése: A cikk már a tényfeltárás előtt bizalmatlanságot sugall, például azzal, hogy az MTÜ válaszait „nem igazán” kielégítőnek állítja be.
- Hiányzó kontextus és szelektív információhasználat: Az „áruló Péter” és az „ülő Himnusz-éneklés” említése nem kap magyarázatot, így az olvasó nem tudja, kikre utal, és miért relevánsak az augusztus 20-i eseményekkel kapcsolatban, ami a politikai hangulatkeltést szolgálja. Az utolsó bekezdésben felvetett két lehetséges magyarázat (költség vagy kommunikációs előny) leegyszerűsíti a helyzetet, figyelmen kívül hagyva a mobilcellaadatok elemzésének komplexebb technikai és módszertani korlátait, amelyeket maga a cikk is említ korábban.
- A téma társadalmi relevanciája: A nagyszabású rendezvények, különösen az állami ünnepségek látogatottsági adatai gyakran politikai viták tárgyát képezik Magyarországon. A magas számok a kormány népszerűségét hivatottak demonstrálni, míg az alacsonyabb becslések az ellenzéki kritikusok érveit erősíthetik. A mobilcellaadatok felhasználása, különösen a személyes adatok védelme és az állami adatgyűjtés átláthatósága komoly társadalmi és adatvédelmi aggályokat vet fel. Az augusztus 20-i ünnepség, mint nemzeti ünnep, kiemelt jelentőséggel bír, és a körülötte zajló kommunikáció gyakran a politikai narratívaépítés részét képezi.
Kép: Okoshír grafika
