Az orosz-ukrán háborúról szóló kiadványt mutattak be Budapesten

OkosHír: A Három Hollóban mutatták be 2025. augusztus 27-én a „Végtelen háború” című kiadványt, amely az orosz-ukrán konfliktusról szól. A könyv 13 ukrán, orosz, lengyel és magyar szerző közreműködésével készült. Az eseményen Uj Péter tartott felvezető beszédet.

A bemutató során két panelbeszélgetést is rendeztek. Az első beszélgetésen a „Végtelen háború” három szerzője, Diószegi-Horváth Nóra, Kolozsi Ádám és Takács Lili vett részt. A diskurzus során a háborús mindennapokról, a geopolitikai helyzetről és az elrabolt ukrán gyerekekről esett szó.

A beszélgetésen elhangzottak szerint:

• A front közelében, például Harkivnál élők egy része már nem minden esetben használja az óvóhelyeket, az életvitel fenntartása érdekében.
• A beszámolók kitértek a kihalt vagy elhagyatott falvakra, valamint az ukrán katonanők harcokban való részvételére.
• A beszélgetés résztvevői szerint Oroszország a háborúval világrend-változtatási szándékot követ, amely az orosz birodalmi gondolkodás hagyományaihoz és a hidegháborús helyzet visszaállításának kísérletéhez kapcsolódik.
• Az elemzés rávilágított, hogy egyszerre van jelen a világháborús veszélyről szóló diskurzus – mely a magyarországi békepártiságban is megfigyelhető – és a két szláv nép háborújának narratívája. Ezt a konfliktust a rendszerváltás utáni első jelentős katonai eseményként értékelték.
• A publicisztika szerint az orosz civilizációs küldetés évszázadok óta időről időre megújul. Már Nagy Péter és Nagy Katalin idején is megjelent Oroszország, mint a Nyugattal szembeni ellenpont, mely narratívát a Szovjetunió is részben átvett., Vlagyimir Putyin elnöksége alatt a Nyugat-ellenesség egyre szisztematikusabban mutatkozik meg az orosz világpolitikában.
• A beszélgetés során megemlítették, hogy az ideológiai keretet Alekszandr Dugin adja meg, aki szerint Oroszországnak fel kell lázadnia az Egyesült Államok ellen.,,,, Az írás amellett érvel, hogy a globális dél nem feltétlenül osztja a nyugati álláspontot az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, inkább közömbös, és Putyin a háborút a Nyugattal szembeni erkölcsi küldetésként igyekszik bemutatni., Erre a nézőpontra Közép-Afrikában és Magyarországon is észlelhető fogadókészség.
• A szerzők nézőpontja szerint Oroszország és Magyarország az antiliberalizmus bástyáiként jelennek meg a generideológia és a woke-izmus elleni küzdelemben.
• A beszélgetésen felmerült, hogy a béke megkötése azért nehéz, mert a felek nincsenek rákényszerítve a megegyezésre. Ezt jelzi Oroszország feltételei egy esetleges találkozóhoz. Az ukrán fél bizalmatlan az orosz ígéretekkel és a harmadik felek által javasolt garanciákkal szemben, mivel azok korábban sem bizonyultak hatékonyaknak.
• Az elemzés szerint az USA és az EU békefolyamatban való érdekeltségét befolyásolja az, amit a szerzők „Trump-ködnek” neveztek. Az írás úgy érvel, hogy Donald Trumpra az utolsó beszélgetőpartnere van a legnagyobb hatással, de a háttérben zajló folyamatokról kevés információ áll rendelkezésre.
• A cikkírók kifejtik, hogy béke megkötése esetén Ukrajna jelentős terhekkel nézhet szembe. A háború után is magasak maradhatnak a hadiipari kiadások, miközben a nemzetközi tőke bevonása kihívást jelenthet. A társadalmat érintő problémák közé sorolták a jövőképtelenséget, a külföldi családegyesítést, a veteránok rehabilitációját és az ország akadálymentesítését. A publicisztika előrejelzése szerint a háború befejeztével sok leszerelt katona kerülhet nehéz élethelyzetbe.
• Az orosz fél esetében hasonló kihívások várhatók, de a centralizált médiatér miatt a lakosság kisebb eséllyel szembesülhet a nem kívánt információkkal. Ukrajna a támadásaival próbálja közelebb vinni a háborút az átlagos orosz lakosokhoz. A Kreml várhatóan győzelemként fogja bemutatni az események alakulását.

A beszélgetés során felmerült kérdések az ukrán gyerekek elrablásának hatásaira, Ukrajna ásványkincsekben gazdag területeinek gazdasági hátterére, valamint arra vonatkoztak, hogy Németország képes lesz-e elindítani az európai fegyverkezést.

A „Végtelen háború” című kiadványban Diószegi-Horváth Nóra Putyin leváltásának lehetőségéről, Kolozsi Ádám a globális befolyásolási műveletekről és az orosz soft power-ről, Takács Lili pedig az elrabolt és oroszosított gyerekekről írt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődlegesen a „Végtelen háború” című kiadvány és az ahhoz kapcsolódó podcast promóciójaként funkcionál. Célja, hogy összefoglalja a könyvbemutató eseményen elhangzott főbb témákat és beszélgetéseket, ezzel ösztönözve az olvasókat a magazin megvásárlására és a podcast meghallgatására. A narratíva igyekszik bemutatni az orosz-ukrán konfliktus mélységét és sokrétűségét, különböző analitikai nézőpontokat kínálva a háború okairól, mindennapi realitásairól, geopolitikai következményeiről és lehetséges jövőbeli hatásairól. Az írás arra törekszik, hogy a 444.hu platformot és annak szerzőit tekintélyes hangként pozicionálja a témában, átfogó betekintést nyújtva a puszta híradáson túl.
• Főbb manipulatív eszközök: Bár a cikk nagyrészt összefoglaló jellegű, bizonyos elemek keretezésként vagy finom befolyásolásként értelmezhetők:
  • A „Végtelen háború” cím ismételt hangsúlyozása: A cím önmagában is egy narratívát sugall, a konfliktus elhúzódó, megoldhatatlan jellegét emeli ki, ami befolyásolhatja az olvasó háborúval kapcsolatos percepcióját. A cikk többször is megismétli a kiadvány címét, ezzel erősítve ezt a benyomást. Például a cikk első bekezdésében a „Végtelen háború” kifejezés a kiadvány címeként jelenik meg, majd a tartalomjegyzékben ismét „Beköszönés, a Végtelen háború ajánlása” formában.,,
  • Szuggesztív kérdések és megállapítások: A tartalomjegyzékben szereplő kérdések, mint például „Miért van Oroszországnak szüksége erre a háborúra?” vagy „Miért nehéz megkötni a békét?”, bár valós problémákra utalnak, már eleve egy adott keretben mutatják be a témát, és implicit módon sugallják, hogy a cikk ezekre ad választ, ezzel a saját narratíváját erősítve.
  • A „Trump-köd” kifejezés: A „Trump-köd” kifejezés a volt amerikai elnök politikájának kiszámíthatatlanságát vagy zavarosságát sugallja, ami egy szubjektív, negatív konnotációjú megfogalmazás, és nem egy semleges tényállítást takar. Ez a kifejezés a politikai elfogultságot tükrözheti, és befolyásolhatja az olvasó Trump megítélését a békefolyamatokkal kapcsolatban. A tartalomjegyzékben is szerepel: „Megjelent a Trump-köd.”
  • A „globális dél nem igazán osztja a nyugati álláspontot” és a „Közép-Afrikában és például hazánkban is van erre fogadókészség” kijelentés: Ezek a megállapítások általánosítóak és a „Nyugattal szembeni erkölcsi küldetésként” való bemutatás Putyin részéről egyoldalú narratívát erősít. A „hazánkban is van erre fogadókészség” megjegyzés a magyar olvasókra nézve egyfajta kritikai felhangot hordozhat, anélkül, hogy konkrét adatokkal támasztaná alá a „fogadókészség” mértékét vagy jellegét.
• A téma társadalmi relevanciája: Az orosz-ukrán háború továbbra is kiemelt társadalmi relevanciával bír, globális és helyi szinten egyaránt. A konfliktus nem csupán geopolitikai feszültségeket generál, hanem mélyrehatóan érinti a civil lakosságot, humanitárius válságot okoz, és gazdasági következményekkel jár világszerte. A cikkben tárgyalt témák, mint a háborús mindennapok, az elrabolt gyerekek sorsa, a béke megkötésének nehézségei, a poszt-háborús társadalmi terhek, valamint az orosz birodalmi gondolkodás vizsgálata mind hozzájárulnak a konfliktus komplexitásának megértéséhez., A „generideológia és a woke-izmus elleni küzdelem” kontextusba helyezése, illetve az orosz és magyar „antiliberalizmus bástyái” narratíva bemutatása rávilágít a háború ideológiai dimenzióira és a különböző politikai rendszerek közötti feszültségekre, amelyek a szélesebb társadalmi diskurzus részét képezik. A téma folyamatosan generál vitákat a közéletben, különösen a békepártiság, a nemzetközi szövetségek szerepe és a jövőbeli biztonságpolitikai irányok kapcsán.

(Forrás: 444.hu)