OkosHír: Az online platformokon, különösen a YouTube-on, egyre nagyobb számban jelennek meg alacsony minőségű, mesterséges intelligencia (MI) által generált tartalmak, melyeket „cheapfake”-nek neveznek. Ezek a tartalmak gyakran kitalált konfliktusokat mutatnak be ismert személyiségek között, céljuk pedig az olvasók érzelmeinek felkavarása a nagyobb interakció és bevétel érdekében.

A cikk szerint az internetes környezet gyakran sokkal szélsőségesebbnek tűnik, mint a valóság. Az algoritmusok előnyben részesítik a megosztó és felkavaró tartalmakat, mivel ezek generálják a legtöbb felhasználói interakciót. Az írás megállapítja, hogy az emberek hajlamosabbak dühös reakciókat, vitákat vagy megosztásokat generálni, mint szomorú vagy vidám tartalmakra reagálni. Ez a jelenség leginkább a Facebookon és a YouTube-on figyelhető meg.

A „cheapfake” tartalmak jellemzően MI által generált hangokkal narrált, kitalált szórakoztatóipari konfliktusokat tartalmaznak, háttérben gyorsan összevágott videókkal vagy akár csak egy állóképpel. A beszámoló szerint elsőre hihetetlennek tűnhet, hogy az emberek bedőlnek ezeknek a láthatóan csekély energiabefektetéssel készült videóknak, amelyeknél még a deepfake-ekre jellemző vizuális ellenőrzések sem szükségesek. A nézőnek egy MI által generált hangot kell elhinnie, amely egy klisés szöveget olvas fel megtörtént eseményként, anélkül, hogy utána ellenőrizné az eredeti forrásokat.

A Wired magazin egy közelmúltbeli cikke alapján több mint száz olyan csatorna létezik, amelyek nagy mennyiségben gyártanak ilyen tartalmakat. Néhány ilyen csatornának több tízezer feliratkozója van, és a nézők aktívan kommentelnek, sőt, hitetlenkedve fogadják, ha valaki megkérdőjelezi a tartalom valóságát. A Wirednek nyilatkozó egyik pszichológus szerint a felháborító videók olyan mély érzelmi hatást válthatnak ki, hogy a kritikus gondolkodás háttérbe szorul.

Példaként a Wired egy olyan videót említ, amelyben Mark Wahlberg színész állítólagosan összetűzésbe kerül Joy Beharral, a „The View” című talkshow műsorvezetőjével. A videó szerint Behar sértő megjegyzésekkel illeti Wahlberget, majd kizárja a műsorból. Wahlberg erre úgy reagál, hogy távozik, de nem azért, mert elküldték, hanem mert tiszteletben tartja magát, és nem tűri az ilyen támadásokat egy olyan személytől, aki elfelejtette az alapvető emberi méltányosságot. A kommentelők nagyrészt Wahlberg mellett álltak ki, vagy Behar eltávolítását követelték, annak ellenére, hogy a videó egyetlen képből és egy 25 perces narrációból állt.

A Wired megállapítása szerint a többi hasonló csatorna is hasonló módszereket alkalmaz:

• **Csatornanév:** Olyan elnevezést használnak, amely celebhírekkel foglalkozó csatornákra jellemző.
• **Cím és leírás:** Drámai hangvételűek.
• **Sztori:** Valószínűleg MI által generált, klisés történet a narrációhoz, amely gyakran egy népszerű, magáért kiálló celeb vagy színész és egy őt támadó, „baloldalinak nevezett” talkshow-házigazda konfliktusát mutatja be.
• **Jogi nyilatkozat:** Gyakran eldugva, a leírásban szerepel egy megjegyzés arról, hogy a csatorna MI által generált tartalmakat jelenít meg.

Ezek a csatornák minimális erőfeszítéssel képesek hasonló tartalmakat előállítani. A Wirednek nyilatkozó pszichológus szerint, ha a tartalom elég erősen hat az érzelmekre, a nézők jelentős része nem kérdőjelezi meg annak valóságát, különösen, ha elhiszik, hogy a szereplők a történetben leírtak szerint viselkednének. Emellett sokan csak fél füllel hallgatják a YouTube-ot a háttérben, ami megkönnyíti a tartalmak hitelességének elfogadását, mivel ebben az esetben nem kell annyira meggyőzőnek tűniük.

A Wired több csatornát is megkeresett, hogy megértse ezen tartalmak célját. Egy 43 ezer feliratkozóval rendelkező csatorna vezetője azt válaszolta, hogy egyértelműen jelzik az MI-generált tartalmakat, és a kamuinterjú formátumot a „történetmesélés, kreativitás és realizmus” egyedi keverésének, afféle „mi lett volna, ha?” forgatókönyvek létrehozásának tekinti. A Wired azonban arra a következtetésre jutott, hogy ezen csatornák valós célja a kattintások és ezáltal a bevétel generálása.

A közösségi platformok és az internet domináns algoritmusai előnyben részesítik az ilyen típusú tartalmakat. Az MI fejlődésével ezek előállítása minden eddiginél egyszerűbbé vált. Példaként említhetők az MI által hajtott, gyakran Reddit-posztokat összefoglaló tartalomgyárak, valamint a TikTokon, Instagram Reelsen és YouTube Shortson terjedő, szintén MI-generált tartalmak, mint például a Minecraft klipekre vágott, hosszú történeteket mesélő videók. A Facebookot is megemlítik, ahol már botok generálnak tartalmakat botok számára.

A YouTube, a versenytársaihoz hasonlóan, igyekszik fellépni a jelenség ellen, bár profitál abból, hogy a felháborodott felhasználók több időt töltenek a platformon. A cég 2025. július közepén jelentette be irányelveinek módosítását, szigorúbb fellépést ígérve a generatív MI-vel készült tartalmak ellen. Az új szabályok szerint a monetizációhoz a tartalmaknak kellően autentikusnak és eredetinek kell lenniük, és jelezni kell a valóság meghajlítását. A generatív MI használatát konkrétan nem tiltották be. Bár több ilyen csatornát is szankcionáltak, a szabályok megkerülhetők olyan tartalmak esetében, amelyek nem ígérnek valóságos eseményeket, és azoknak készülnek, akiket nem érdekel a tartalom hitelessége.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy felhívja a figyelmet az interneten terjedő, mesterséges intelligencia (MI) által generált, manipulatív „cheapfake” tartalmakra és azok veszélyeire. A narratíva azt a történetet meséli el, hogy az online platformok algoritmusai hogyan részesítik előnyben az érzelmileg felkavaró tartalmakat, és hogyan használják ki az emberi pszichológiai hajlamot a felháborodásra a nagyobb interakció és profit érdekében. Az írás azt sugallja, hogy ez a jelenség nem csupán a platformok működéséből fakad, hanem a felhasználók kritikai gondolkodásának hiányát is kihasználja, ezzel egy torzított, feszültséggel teli online valóságot teremtve. A cikk célja az olvasók tájékoztatása és egyfajta kritikai tudatosság ébresztése a digitális tartalomfogyasztással kapcsolatban.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • **Érzelmi töltetű kifejezések és dramatizálás:** Az eredeti szöveg számos alkalommal él erős, érzelmileg telített kifejezésekkel, amelyek célja az olvasó érzelmeinek felkorbácsolása. Például az „acsarkodnak egymásra”, „a világ megérett a pusztulásra”, „az emberek imádnak őrjöngni”, „vörösödő fejjel vitatkozni”, „képtelenségnek hangzik, hogy ezzel is be lehet palizni az embereket”, „simán sutba dobja miatta a kritikus gondolkodást”, „kíméletlenül megsorozza Wahlberget egy csomó gonosz megjegyzéssel” fordulatok mind a felháborodás, a hitetlenség vagy a riadalom érzését erősítik. Ezek a kifejezések nem csak leírják a jelenséget, hanem aktívan befolyásolják az olvasó hangulatát és a téma megítélését.
  • **Általánosítás és túlzás:** Az „a világ itt mindig sokkal durvábbnak és felháborítóbbnak tűnik” vagy „az emberek imádnak őrjöngni” típusú kijelentések általánosítanak és eltúlozzák a jelenség mértékét, ami bár a cikk üzenetét erősíti, de nem feltétlenül tükrözi a valóság minden aspektusát.
  • **Retorikai kérdés:** Az „Ilyen nincs! – mondhatja most ön is” fordulat direkt módon bevonja az olvasót, és egy azonnali ellenvetést fogalmaz meg helyette, amit aztán a cikk saját állításával („de a Wired nemrég megjelent cikke szerint mégis van”) azonnal meg is cáfol. Ez a technika hatékonyan vezeti az olvasót a szerző által kívánt következtetés felé.
  • **Implikált elfogultság:** A „balos(nak nevezett) talkshow-házigazda” kifejezés, bár zárójelben jelzi az elnevezés forrását, mégis egy politikai felhangot ad a leírt konfliktusoknak. Ez a narratívákban megjelenő minta kiemelése azt sugallja, hogy a „cheapfake” tartalmak gyakran politikai vagy ideológiai törésvonalakra építenek, és előre gyártott sztereotípiákat használnak a célközönség érzelmeinek manipulálására.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt „cheapfake” tartalmak és az MI által generált dezinformáció terjedése rendkívül fontos társadalmi kérdés. A digitális média térnyerésével a hiteles információkhoz való hozzáférés egyre nagyobb kihívást jelent, és az ilyen manipulatív tartalmak aláássák a közbizalmat, torzítják a közbeszédet, és hozzájárulnak a polarizációhoz. A jelenség rávilágít a média- és digitális írástudás fontosságára, valamint a közösségi média platformok felelősségére a tartalommoderáció és az algoritmikus működés átláthatósága terén. A technológiai fejlődés, különösen a generatív MI térnyerése, új kihívásokat teremt a valóság és a fikció megkülönböztetésében, ami hosszú távon komoly hatással lehet a társadalmi kohézióra és a demokratikus folyamatokra.

(Forrás: telex.hu)

Kiemelt kép: pixabay