OkosHír: A Budapest Szállóként is ismert Körszálló, egy 30 méter átmérőjű és több mint 60 méter magas betonhenger, átalakítás előtt áll Budapesten, a Városmajor közelében. Az 1970-es és 1980-as években népszerű, egyedi formájú és építési módú épület tetőterasza akkoriban kedvelt helynek számított.

A Szilágyi Erzsébet fasor 47. szám alatt, a fogaskerekű végállomásával szemben található épület bontási munkálatai megkezdődtek. Jelenleg előkészítő munkálatok zajlanak, az épületszerkezet látványosabb bontása őszre várható a tulajdonos tájékoztatása szerint.

Az épület nem tűnik el teljesen, de jelentős átalakításon esik át. A 64 méteres torony háromnegyedét, a negyedik emeletig visszabontják, majd újraépítik. A megmaradó részeket is teljesen átépítik, az eredeti belsőépítészeti kialakítás gyakorlatilag nem marad meg. Az épület tulajdonosa, a Market Asset Management Zrt., amely Garancsi István cégcsoportjához tartozik, tavaly ősszel még koncepciónak nevezte a bontási tervet, de idén júniusban megkapta az engedélyt.

A Körszálló bontásával kapcsolatban több építész is nemtetszését fejezte ki, áprilisban közös nyilatkozatot adtak ki. Állításuk szerint az elmúlt öt évben számos, a hatvanas-hetvenes években épült késő modern épület esett erőszakos bontás áldozatául, köztük a Körszálló is. Tima Zoltán, a tervezett újjáépítés felelős tervezője erre úgy reagált, hogy az épület esetében nem csupán bontási, hanem újjáépítési tervekről van szó.

Az épület építése 1965-ben kezdődött, miután több ezer köbméter földet hordtak el a lejtős területről. Először a középső vasbeton lépcsőházat húzták fel, majd szintenként köré építették a 30 méter átmérőjű betonhengert. A Magyar Nemzet 1966. október 12-i száma szerint az építésvezető arról számolt be, hogy három nappal a tervezett dátum előtt elérték a 18. emeletet, a legmagasabb szintet.

Az épületet az akkor modernnek számító csúszózsalus technikával építették, mely során a folyamatosan emelkedő zsaluzatot a beton megszilárdulása után felcsúsztatják a következő szintre. A 90 millió forintos költség jelentősnek számított. A szálló úttörőnek számított abban is, hogy nem a belvárosban, hanem zöldövezet szélén kapott helyet.

A szálló belső kialakítása még bőven hátra volt az építkezés befejezésekor. 1967 júniusában bemutatták a sajtónak a „mintaszobát”, ami a 280 szoba közül egy volt.

A Pest Megyei Hírlap 1967 szilveszteri számában arról írt, hogy a főváros új szállodája, a Budapest Körszálló délután 2 órakor nyitja meg kapuit. Az épületben első osztályú étterem, bár, eszpresszó, tető-eszpresszó és magyaros borozó várta a vendégeket. A szállót majdnem a korábban a helyén álló Florida Kioszkról nevezték el, de a „Budapest” elnevezés mellett döntöttek.

A korabeli sajtó leírása szerint a szobák keskeny előtérből nyíló fürdőszobával, nyers fa hatású bútorokkal, fehér műanyag tapétával és tölgyfa burkolattal rendelkeztek. Újdonságnak számított a faltól-falig ragasztott szőnyegpadló a szobákban és a folyosókon. A felsőbb emeletekről nyíló kilátás a városra vonzerőt jelentett.

A szálló fénykorát az átadását követő évtizedekben élte. Az 1970-es években a külföldiek körében is kedvelt hotelként tartották számon. 1972-ben a teljes ellátás egy napra 140 forintba került, miközben a havi átlagkereset 2400 forint volt. A hotelben számos előadó, köztük Hofi Géza, Koós János és Korda György is szórakoztatta a közönséget, és politikusok, színészek, nagykövetek is megfordultak itt. A magyar-szlovák miniszteri tárgyalásokat a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében is itt tartották.

Hírességek, mint Roger Moore és Tony Curtis színészek, Heinrich Böll Nobel-díjas író, Willy Brandt német kancellár és Honty Hanna színésznő is megszálltak a szállodában. Legendák szólnak arról, hogy 1981-ben Moammer Kadhafi líbiai vezető látogatásakor a testőrsége terroristának nézte az ablakot tisztító alpinistát.

A Körszállóban eszpresszó, éjszakai bár, borozó és 1980-ig Cola- és drinkbár is működött. A „Cola-bár” elnevezés a legenda szerint onnan eredt, hogy itt lehetett először kapni Coca-Colát az országban. Ezt a bárt később bezárták, helyén panorámás lakosztályokat alakítottak ki.

Az épület mérete és formája vitákat is generált a városkép kapcsán. Egy 1971-es városi vitán „tehénkedő” épületként említették. Bár nem határozza meg úgy Budapest panorámáját, mint a Mol Campus, a Budai Várból nézve meghatározó eleme lett a tájnak. Gúnynevei közé tartozott a „budai hengermű”, a „dobozos üdítő” és a „félig bevert szeg”.

Elterjedt legenda volt, hogy az épület forog. Ezt az állítást cáfolták, mivel a szocialista építőiparban az 1960-as években ez technikailag szinte lehetetlen lett volna. Az a mendemonda sem igaz, hogy egyedi, hajlított bútorokkal kellett volna felszerelni a körcikk alakú szobákat.

A szálló 30. születésnapjára felújították, de korábban is volt már több kisebb rekonstrukciója. Az 1997-es fél éves bezárás alatt felújították a szobákat, lecserélték a nyílászárókat, és a kihasználatlan tetőtérben panorámás apartmanokat alakítottak ki. A felújítás célja az volt, hogy újra több egyéni vendéget vonzzanak be.

A kétezres években a hotel története kevésbé volt sikeres. A vasbeton szerkezet nehezen variálhatóvá tette az átalakítást, a közel 300 szoba fenntartása és megtöltése pedig jelentős kihívást jelentett. Az épület szerepelt a „Megdönteni Hajnal Tímeát” című filmben és a „Szárnyas Fejvadász 2” című produkcióban, ahol városközponttá alakították.

A COVID-19 járvány miatt a Hotel Budapest 2020-ban 15 hónapra bezárt. 2021-ben kollégiumként és munkásszállóként nyitott újra. 2024-ben a Danubius Hotels Zrt. eladta az épületet Garancsi István cégcsoportjának. A szálló egy ideig még a korábbi konstrukcióban működött, de 2025 január 15-én végleg bezárt. A részleges visszabontás oka az elmúlt évtizedekben kialakult műszaki és szerkezeti állapot, amely egyszerű felújítással már nem orvosolható.

A látványtervek szerint az új épület, amelynek magassága 63,3 méter lesz, megőrzi a sugárirányú pillérrendszert és a homlokzat gyűrűs megjelenését. Az épületben 48 lakás, wellness- és fitneszlétesítmények, irodák és étterem kap helyet, hét lifttel. Az alsó három-, illetve négyemeletes épületrész is átalakul, napozóterasszal és medencével. Az épület energetikailag is megújul, talajszondás és hőszivattyús fűtési-hűtési rendszerrel.

A hotel parkolóját parkosítják, a parkolást mélygarázsban oldják meg. A földszinti csigalépcső, amely belsőépítészeti elemnek számított, bontásra kerül, mivel a beruházó szerint „az új funkciónak nem megfelelő helyen van”. A belső kiegészítő elemeket a Kiscelli Múzeumnak vagy a Magyar Építészeti Múzeumnak adnák.

A Körszálló újjáépítése várhatóan 2028 első negyedévében fejeződik be. A bontás több szakaszból álló folyamat lesz, és 2026 elejéig tart. Az építéssel kapcsolatos információk a Körszálló.hu oldalon lesznek elérhetők.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy történetet mesél el a budapesti Körszállóról, a kezdetektől a közelmúltbeli bezárásig és a tervezett átalakításig. Fő célja a közismert épület egyedi történetének, építészeti jelentőségének és társadalmi megítélésének bemutatása, miközben az olvasóban nosztalgikus érzéseket és esetleges aggodalmakat kelt a változással kapcsolatban. A szöveg igyekszik egyfajta „életrajzot” adni az épületnek, kiemelve annak egyediségét és a körülötte kialakult legendákat, ezzel is hangsúlyozva a jelenlegi bontás jelentőségét.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi töltetű kifejezések és nosztalgia: A cikk gyakran használ olyan kifejezéseket, amelyek nosztalgikus érzéseket keltenek és az épület egyediségét, „fénykorát” hangsúlyozzák. Például: „fénykorát a ‘70-es ’80-as években élő hotel”, „rengeteg izgalmas történetet és legendát őriz”, „sokáig a város menő helyei közé tartozott”. Az építészek véleményének idézése („legnemesebb késő modern épületei sorra váltak erőszakos bontás áldozatává”) szintén erős érzelmi töltettel bír, egyfajta veszteségérzetet sugallva.
  • Antropomorfizáció: Az épületet gyakran emberi tulajdonságokkal ruházza fel a szöveg, ami fokozza az olvasó érzelmi kötődését. Például: „Hamarosan eltűnik, majd új köntösben tér vissza”, „kiérdemelte saját gúnyneveit is”, „a szálló haláltusáját aztán a Covid-járvány hozta el”. Ezek a megfogalmazások személyesebbé teszik a narratívát.
  • Sugalmazó mellékes megjegyzések: A Kádár János látogatásáról szóló anekdota, miszerint „jól előkészített útvonalon vitték végig, mert véletlenül se akarták, hogy szembesüljön azzal, egyes helyeken mennyire el vannak még maradva az építkezéssel”, vagy a „Magyaros ravaszsággal, de végül csak sikerült megoldani valahogy a dolgot” kifejezések finoman cinikus, de egyúttal kollektív büszkeséget is sugalló megjegyzések, amelyek a kádári korszakra jellemző attitűdöt idézik fel.
  • Közvetett politikai utalás: A „NER-hez közeli Garancsi István cégcsoportjához tartozó Market Asset Management Zrt.” megfogalmazás, bár tényként közli a tulajdonost, a „NER-hez közeli” kitétel egyértelműen politikai kontextusba helyezi az eseményt, és az olvasóban előzetes asszociációkat vagy véleményeket ébreszthet a jelenlegi hatalmi viszonyokkal kapcsolatban.
• A téma társadalmi relevanciája: A Körszálló átalakítása kiemelten fontos társadalmi és városfejlesztési kérdéseket vet fel Budapesten. Az épület egyrészt egy emblematikus, a kádári korszak modern építészetét képviselő alkotás, melynek sorsa a városképi örökség megőrzésének dilemmáit illusztrálja. Másrészt a bontás és újjáépítés körüli vita rávilágít a beruházói érdekek és az építészeti, műemlékvédelmi szempontok közötti feszültségre. A „NER-hez közeli” tulajdonos említése a médiában gyakran megjelenő, a kormányközeli üzleti körök befolyását firtató diskurzus részévé teszi az ügyet. A cikk tehát nem csupán egy épület sorsát mutatja be, hanem szélesebb körű vitákat is tükröz a városfejlesztésről, a történelmi emlékek megőrzéséről és a magántőke szerepéről a közösségi terek alakításában.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Fortepan / Bauer Sándor