A Sándor-palota lezárta a vizsgálatot Sulyok Tamás közösségi média bejegyzésének módosítása ügyében

OkosHír: A Sándor-palota vizsgálatot folytatott le azzal kapcsolatban, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök egy Facebook-bejegyzéséből eltávolították az „orosz” szót, amely egy munkácsi rakétatámadásra vonatkozott.

A köztársasági elnök múlt csütörtök reggeli Facebook-bejegyzésében eredetileg az szerepelt, hogy „orosz rakétatámadás érte Munkácsot”. Ezt a posztot később módosították, és az „orosz” szót kihagyták belőle. A Sándor-palota tájékoztatása szerint erről a módosításról nem történt kommunikáció a kormánnyal.

A bejegyzés módosítását csütörtök délután azzal magyarázták, hogy „az államfő hivatala még várta a hivatalos és részletes tájékoztatást, illetve megerősítést a Munkács elleni rakétatámadás körülményeiről, felelőseinek és végrehajtóinak kilétéről.” A módosított bejegyzés közzététele egy időben történt azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is posztolt a támadásról, megnevezve az oroszokat.

Az ügyben lefolytatott vizsgálat eredményeként a Sándor-palota rövid közleményben tudatta, hogy „a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatósága olyan biztonsági garanciákat hozott létre, amelyek nemcsak minimalizálják, de a jövőben ki is zárják a hibalehetőségeket” a köztársasági elnök Facebook-oldalán megjelent, majd később módosított, a munkácsi rakétatámadást érintő poszt ügyében.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy, a köztársasági elnöki hivatal kommunikációjával kapcsolatos eseményt dolgoz fel, amelyben Sulyok Tamás Facebook-bejegyzésének módosítása áll a középpontban. A narratíva célja, hogy felhívja a figyelmet a bejegyzésben történt változtatásra, különösen az „orosz” szó eltávolítására, és kérdéseket vessen fel a módosítás hátterével és indokaival kapcsolatban. A cikk, a címben szereplő „hogyan húzhatták ki” kifejezéssel már eleve egyfajta „nyomozói” hangnemet üt meg, amely a lehetséges elhallgatásra vagy manipulációra utal. A kapcsolódó cikkek címei tovább erősítik azt a narratívát, miszerint a kormányzati kommunikáció, különösen az orosz agresszor megnevezése kapcsán, bizonytalan vagy szándékosan kerülő.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Sugalló kérdésfeltevés/implikáció: A cikk címe, „A Sándor-palota azt írja, megvizsgálta, hogy Sulyok Tamás Facebook-posztjából hogyan húzhatták ki az „orosz” szót”, már a felütésben feltételezi, hogy a szó eltávolítása egy aktív, szándékos cselekvés eredménye volt, nem pedig egy egyszerű hiba. Ez anélkül kelt gyanút az olvasóban, hogy konkrét bizonyítékot szolgáltatna a szándékosságra.
  • Időbeli egybeesés kiemelése, kauzalitás sugallása: A cikk kiemeli, hogy „Ez a bejegyzés pontosan azzal egyidőben került ki, hogy Orbán Viktor is kiposztolta, hogy támadás történt, amiben megnevezte az oroszokat.” Bár az időbeli egybeesés tény, a megfogalmazás implicit módon összekapcsolja a két eseményt, és azt sugallhatja, hogy Sulyok Tamás posztjának módosítása Orbán Viktor bejegyzésének hatására vagy ahhoz kapcsolódóan történt, anélkül, hogy erre egyértelmű bizonyítékot mutatna be.
  • Kérdőre vonó és kritikus hangnem: Az eredeti cikk és a kapcsolódó cikkek címei is egyértelműen kritikus, kérdőre vonó hangnemet alkalmaznak. Például: „Már Sulyok Tamás is ki meri jelenteni, hogy orosz támadás történt Kellett hozzá 10 óra és a 444 ösztönzése, de összejött.” Ez a megfogalmazás az újságírói objektivitás helyett egyfajta „leleplező” attitűdöt tükröz, és egyértelműen egy politikai álláspontot képvisel.
• A téma társadalmi relevanciája: Az orosz-ukrán háború folyamatosan kiemelt téma a magyar médiában és a közbeszédben. A háborúval kapcsolatos állásfoglalások, különösen az agresszor megnevezése, jelentős politikai és társadalmi feszültségeket generál. A köztársasági elnök, mint az államfő, kommunikációja kiemelt jelentőséggel bír, mivel az ország hivatalos álláspontját tükrözi. Egy ilyen magas rangú tisztviselő közösségi média bejegyzésének módosítása, különösen egy érzékeny témában, mint a háború, azonnal felkelti a közvélemény és a média figyelmét, és kérdéseket vet fel az átláthatósággal és a kommunikációs stratégiával kapcsolatban. Az esemény rávilágít a politikai kommunikáció kényes egyensúlyára és a dezinformáció elleni küzdelem fontosságára.

(Forrás: 444.hu)

(Kép: Sulyok Tamás – FB képernyőkép)