OkosHír: Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly augusztusi bejelentése szerint új rendszer és menedzsment szükséges a hazai vasúti közlekedésben. Az idei nyári tapasztalatok eltérnek a tavalyi évben tapasztaltaktól, amikor a vasúti közlekedésben jelentős nehézségek adódtak.

A tavalyi nyár során többórás késések, összeomló menetrend, zsúfolt, levegőtlen szerelvények, tisztátalan kocsik és mosdók, valamint légkondicionálás hiánya jellemezte a vasúti szolgáltatást. Az ország- és vármegyebérletek bevezetése ugyan olcsóbbá tette az utazást és növelte a járatok kihasználtságát, de ez nem ellensúlyozta a kiszámíthatatlan késéseket.

A MÁV élén tavaly szeptemberben változás történt: Hegyi Zsolt, a MÁV-Start vezérigazgató-helyettese vette át a vasúttársaság irányítását. Emellett szorosabbá vált a GYSEV és a MÁV együttműködése. Január elsejétől dr. Mosóczi László, a MÁV-csoport vasúti személyszállító cégének korábbi vezérigazgatója lett a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) igazgatóságának elnöke. Hegyi Zsoltot, a MÁV Zrt. vezérigazgatóját ugyancsak a GYSEV igazgatósági tagjává választották. Hegyi Zsolt az együttműködés szorosabbá és hatékonyabbá válásában látja a személyi döntések jelentőségét.

Lázár János miniszter január elején bejelentett tíz vállalásának egyike volt, hogy a magyar állami tulajdonba került GYSEV Zrt. nagyobb szerepet vállal az észak-dunántúli vasúti közlekedésben, mind a pályahálózat működtetése, mind a személyszállítási közszolgáltatások terén. Ennek eredményeként a MÁV és a GYSEV erőforrásai összeadódtak. A GYSEV 2025. július 1-ig mintegy 752 kilométer vasúti pálya üzemeltetését vette át a MÁV-csoporttól, a szükséges eszközökkel, kiszolgálóépületekkel és dolgozókkal együtt. A Nyugat-Dunántúl vasúti közlekedése így a GYSEV feladatává vált, a felszabaduló MÁV-járműveket pedig a keleti országrészekbe irányították át.

A vasúttársaság tíz vállalása közül a késési biztosítás bevezetése volt a legjelentősebb. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a vonat vagy helyközi busz húsz percnél többet késik, a jegyár fele visszajár. Az online vásárolt menetjegyek esetében az összeget automatikusan visszautalják. A jegypénztárban vagy automatában vásárolt jegyek árának visszatérítése az érkezési állomás pénztárában igényelhető. A bérletesek számára is elérhető a késési biztosítás: ha egy havi ország- vagy vármegyebérlettel rendelkező utasnak legalább öt alkalommal késett húsz percnél többet a járata az adott hónapban, a következő havi bérletét tíz százalékkal olcsóbban veheti meg.

A MÁV statisztikái már kora tavasszal jelentős javulást mutattak. Idén január és április között 375 195 vonat közlekedett az országban, ebből 9677 késett húsz percnél többet, ami az összes járat 2,5 százaléka volt.

Lázár János beszámolt róla, hogy június elsejét követően a MÁV-csoport minden utasa megkapta a kártérítést. Június végén ismertetett adatok szerint az első hónapban 127 ezer jegy után több mint 82 millió forintot utaltak vissza, ami a 7,2 milliárd forintos utasbevételeknek mindössze 1,15 százaléka.

A MÁV-csoport a rendteremtés mellett a vontatás korszerűsítésével érte el a javulást. Bár a pályák állapota, a kocsik futásteljesítménye és a biztosítóberendezések is befolyásolják a pontosságot, a legnagyobb hiányosság a vontatásban volt megfigyelhető, mivel nem volt elegendő mozdony, és a meglévők gyakran meghibásodtak.

Ezért újabb, korszerűbb mozdonyokat szereztek be, összesen száz darabot. 2025-ben eddig 15 nagy teljesítményű dízel- és 40 villanymozdonnyal, azaz összesen 55 korszerű vontatóval bővült a vasúti járműpark. Az intézkedéseknek köszönhetően 2026 nyarára az IC-járatok közel 90 százaléka korszerű, nagy teljesítményű mozdonnyal közlekedik majd. Ez az elmúlt harminc év legnagyobb mozdonyflotta-erősítése.

A vasúti kocsik állapota is befolyásolja a pontosságot, mivel számos kocsi esetében a megengedett legnagyobb sebességet korlátozni kellett. 2025 végéig legalább száz kocsit felújítanak és újra forgalomba helyeznek, ezen belül több mint ötven IC-kocsit, amelyek korábban alkatrészhiány miatt voltak kivonva a forgalomból.

A járműállomány megerősítésére három módon törekednek: új járművek beszerzésével, használtak bérlésével, valamint a forgalomból időlegesen kivont járművek célzott karbantartásával és mielőbbi visszatérésével. Utóbbi azért is fontos, mert az új járművekre többéves várólista van. A száz vasúti kocsi ismételt szolgálatba helyezése hozzájárul a hazai vasútijármű-gyártás újraélesztéséhez.

Az utasok kényelme terén is történtek fejlesztések: tiszta mosdók, törlőkendők az utasoknak és mozgó takarítószolgálat az IC-ken. Utóbbi április elsejétől mintegy 160 fős személyzettel, több mint 800 órában és közel 64 ezer kilométeren tevékenykedik az ország minden IC-vonatán. A kocsikat már nem csak a fordulókban, hanem az utazás teljes időtartama alatt takarítják. A MÁV-csoport összes vasúti vagy buszpályaudvari mosdóját is felújítják az év végéig, ami 946 vasúti és 256 buszpályaudvaron található egységet jelent.

A buszos közlekedés terén is előrelépés történt: 131 darab kéttengelyes, alacsony belépésű, helyközi kialakítású, dízelüzemű szóló autóbusz állt forgalomba a Balaton környékén 2025 nyarától. Az idei és a következő esztendőben tovább erősítik a Volán-buszflottát, hogy 2027-ig összesen 1000 vadonatúj busz érkezzen és álljon forgalomba. Ezzel az autóbusz-állomány átlagéletkora tíz évre csökken, a klímás járművek aránya 82-ről száz százalékra nő.

Az ország legfontosabb vasútvonalain, beleértve Budapest elővárosait, jellemzően klímás vonatok közlekednek, és a mellékvonalak többségén is biztosított a klímás utazás lehetősége. Tizenkét vonalon vagy vonalszakaszon napi egy pár klímás erősítő autóbuszjárat is közlekedik, hogy az érintett településekre is el lehessen jutni légkondicionált járművel. A HÉV-vonalak mentén is párhuzamos Volán-járatok teszik lehetővé a klímás célba jutást.

A korszerű utastájékoztatást illetően áprilistól működik az új MÁV+ applikáció, amely hónapról hónapra újabb funkciókkal bővül.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egyértelműen a kormányzati közlekedéspolitika, különösen Lázár János miniszter és az új MÁV-vezetés sikereit hivatott bemutatni. A narratíva szerint a tavalyi „összeomlás” után sikerült úrrá lenni a káoszon, és jelentős javulást elérni a vasúti és buszos közlekedésben. A cikk célja az olvasók meggyőzése arról, hogy a bevezetett intézkedések hatékonyak voltak, és a közlekedési szolgáltatások minősége számottevően javult, ezzel pozitív képet festve a jelenlegi vezetés teljesítményéről.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Preemptív elhárítás és polarizálás: A „Mondhat az ellenzék, amit akar, Lázár János miniszter és a MÁV új vezetése úrrá lett a káoszon, és ismét élménnyé tette a vonatozást” kijelentés már a cikk elején igyekszik előre diszkreditálni az esetleges kritikus hangokat, és egy „mi” (kormányzat) kontra „ők” (ellenzék) narratívát épít fel. Ez a retorikai fogás elterelheti a figyelmet a tényalapú vitáról, és az olvasót a „mi” oldalra pozícionálja.
  • Érzelmi töltetű nyelvezet és túlzás: Olyan kifejezések, mint a „gyakorlatilag összeomlott”, „embert próbáló volt”, „úrrá lett a káoszon” és „ismét élménnyé tette a vonatozást” erős érzelmi töltetet hordoznak. Ezek a kifejezések nem objektív leírások, hanem a helyzet drámaiságát és a változás nagyságát hivatottak hangsúlyozni, esetenként eltúlozva a valóságot a nagyobb hatás kedvéért.
  • Szelektív információközlés: Bár a cikk számos pozitív statisztikát és fejlesztést sorol fel, nem tér ki az esetleges kihívásokra, a hosszú távú fenntarthatóságra, vagy a korábbi „összeomlás” mögötti okok részletesebb, objektív elemzésére. Kizárólag a sikertörténetre fókuszál, elhallgatva a teljes képet.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség:
  • Az „összeomlás” állítása a tavalyi nyári vasúti közlekedésről nem támasztja alá konkrét, objektív adatokkal vagy független jelentésekkel, így az olvasó számára nehezen ellenőrizhető, hogy ez a megfogalmazás mennyire volt pontos.
  • Bár a cikk említi az ország- és vármegyebérletek sikerét a kihasználtság növelésében és az utazás olcsóbbá tételében, nem tárgyalja az ebből fakadó esetleges pénzügyi terheket a MÁV vagy az állam számára, sem azt, hogy a megnövekedett utasszám milyen kihívásokat támasztott az infrastruktúra és a járműpark kapacitása felé a fejlesztések előtt.
  • A bemutatott MÁV statisztikák (pl. késések aránya, kártérítés összege) nem kerülnek összehasonlításra korábbi évek adataival vagy nemzetközi benchmarkokkal, ami nehezíti a javulás mértékének objektív értékelését.
• A téma társadalmi relevanciája: A vasúti és buszos közlekedés témája kiemelten fontos a magyar társadalom számára, mivel a lakosság jelentős része naponta használja ezeket a szolgáltatásokat munkába járáshoz, tanuláshoz vagy szabadidős célokra. A szolgáltatások minősége, megbízhatósága és ára közvetlenül befolyásolja az emberek életminőségét, gazdasági lehetőségeit és a környezetvédelmi célok elérését. A közlekedésfejlesztések és -problémák gyakran generálnak széleskörű társadalmi vitát és politikai figyelmet, mivel közvetlenül érintik a polgárok mindennapjait és a nemzetgazdaság működését.

(Forrás: demokrata.hu)

(Kép: Lázár János facebook reels video képernyőkép)