OkosHír: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) három pszichológusa, Zsila Ágnes, Kengyel Judith Gabriella és Szondy Máté fellebbezett az ellenük indított etikai eljárásban hozott döntés ellen. Az oktatókat figyelmeztetésben részesítették, és kötelező katolikus továbbképzésre küldték őket az egyház tanításáról, miután a HVG online felületén megjelent cikkükben a szexuális kisebbségek jogai mellett foglaltak állást.

Zsila Ágnes, aki jelentős tudományos teljesítménnyel rendelkező fiatal pszichológus Magyarországon, számos nemzetközi publikációval, tavaly habilitált, és az ELTE-n egyetemi docensnek nevezték ki. Főállásában, a Pázmányon is kezdetben támogatták kinevezését, azonban a folyamat idén év elején megakadt. Zsila Ágnes feltételezése szerint kinevezésének megakadása a felekezeti hovatartozására vonatkozó kérdés kitöltésének elutasításával függött össze. Emiatt konzultációt kért Birher Nándor dékántól, aki tájékoztatása szerint Veres András püspök, a Pázmány egyházi fenntartójának képviselője tagadta meg a kinevezését.

Birher Nándor dékán később tisztázta, hogy nem a vallási nyilatkozattétel hiánya volt a fő ok, hanem az, hogy Zsila Ágnes tudományos szakfolyóiratcikkeiben „foglalkozik a nemi irányultsággal”. Birher dékán júniusban etikai vizsgálatot indított Zsila Ágnes, Kengyel Judith Gabriella és Szondy Máté ellen, mert a HVG-n megjelent cikkükben azt írták, hogy „minden szeretetre épülő kapcsolat egyenértékű”.

Az etikai eljárás lezárását követően a pszichológusokat figyelmeztetésben részesítették, és kötelező katolikus továbbképzésre küldték őket az egyház tanításáról. A döntéssel szembeni elégedetlenségüket a diplomaosztón a hallgatóik is kifejezték, kiállva mellettük.

A három érintett pszichológus most a Pázmány rektorához, Kuminetz Gézához fordult, kérve Birher Nándor dékán által hozott határozat visszavonását. Álláspontjuk szerint a döntés méltatlan, igazságtalan és korlátozza a tudományos szabadságot. Véleményük szerint az ügy hátterében a teológia és a pszichológia eltérő megközelítései állnak, melyeket nem fegyelmi eljárás keretében kellene rendezni.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egyértelműen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológusai melletti kiállást célozza, hangsúlyozva az őket ért vélt igazságtalanságot. A narratíva a tudományos szabadság és az intézményi vallási doktrína közötti feszültséget emeli ki, igyekezve szimpátiát kelteni az olvasóban a pszichológusok iránt. Az egyetem lépéseit korlátozóként és problémásként mutatja be.
• Főbb manipulatív eszközök: A cikk több manipulatív eszközt is alkalmaz a célja elérésére. Az „Nem hagyják magukat” cím már a kezdetektől fogva egy küzdelmes, elnyomás elleni fellépés képét sugallja. Zsila Ágnes tudományos érdemeinek részletes bemutatása („egyik legnagyobb tudományos teljesítményű fiatal pszichológus”, „sokat publikál nagy nemzetközi lapokban”) azzal a céllal történik, hogy erősítse az olvasóban azt az érzést, hogy egy kiváló szakembert ér méltatlan bánásmód. Az „elmarasztaltak a szexuális kisebbségek melletti kiállásukért” megfogalmazás az egyetemi döntést egy erkölcsileg pozitív ügy melletti kiállás büntetéseként keretezi. A cikkben szereplő idézetek, mint például a pszichológusok nyilatkozata, miszerint a döntés „teljes mértékben méltatlannak, igazságtalannak, és a tudományos szabadságot korlátozó intézkedésnek” tartják, megerősítik a cikk által sugallt narratívát anélkül, hogy az egyetem álláspontját részletesebben vagy árnyaltabban bemutatná. A kapcsolódó cikkek listája is hozzájárul egy negatív kontextus megteremtéséhez az egyetem körül, tovább erősítve az olvasóban a véleményt, miszerint a Pázmány korlátozza a tudományos és személyes szabadságot.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: Bár a cikk említi a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdést és a „nemi irányultsággal” való foglalkozást a tudományos cikkekben, nem nyújt mélyebb betekintést a katolikus egyetemek belső szabályzataiba vagy elvárásaiba a fakultás tagjaival szemben, különösen a teológiai tanításokkal ellentétesnek ítélt álláspontok vagy kutatási témák tekintetében. Az egyetem hivatalos, részletesebb álláspontja vagy Veres András püspök indoklása hiányzik, ami árnyalná a képet. Az eredeti HVG cikk tartalmáról is csak egyetlen mondatos utalás található, ami korlátozza a kontextus megértését az etikai eljárás alapjául szolgáló konkrét tartalmat illetően.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt ügy jelentős társadalmi relevanciával bír, mivel érinti az akadémiai szabadság, a vallásszabadság és az LMBTQ+ jogok kérdéskörét Magyarországon. Rávilágít a hitvallásos felsőoktatási intézmények autonómiájának és a modern társadalmi értékekkel való viszonyának komplexitására. A konfliktus szélesebb körű vitákat generálhat arról, hogy egy egyházi fenntartású egyetem milyen mértékben korlátozhatja oktatóinak tudományos vagy véleménynyilvánítási szabadságát, különösen olyan témákban, amelyek az egyház tanításával ellentétesnek tűnhetnek.

(Forrás: 444.hu)