A zalai Szécsisziget és Bázakerettye történelmi és turisztikai bemutatása

OkosHír: Szécsisziget, egy kevesebb mint 200 lakosú falu a Vendvidéki-dombságban, a Kerka folyó partján, erdős dombok között fekszik. A település első írásos említése Zygeth néven 1403-ból származik, amikor Luxemburgi Zsigmond király adományozta Felsőlendvai Széchy Miklósnak. Később, 1574-ben, egy okiratban Zechyzygeth formában szerepelt a birtokos neve után.

Széchy Miklós 1437-ben várkastélyt építtetett a faluban. Ez az épület, némi átalakítással, ma is áll Andrássy-Szapáry-kastély néven. A Szapáry család a 17. század végén szerezte meg a birtokot, miután I. Lipót király I. Szapáry Péternek adományozta a törökellenes harcokban tanúsított helytállásáért. Fia, II. Szapáry Péter építtette a falu barokk templomát, amelyet a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek, 1750 és 1760 között. A templom főoltára mögött egy purgatórium-szoborcsoport található, orgonáját pedig Anton Römer grazi mester készítette 1763-ban.

A 19. század első felében házasság révén az Andrássy család lett Szécsisziget birtokosa, egészen 1945-ig. A kastély mellett a falu további jelentős látnivalója egy műemlék vízimalom, amely ma néprajzi és malomtörténeti múzeumként működik. A malom lapátkerekei egy kiszáradt árok fölé lógnak, ahol egykor a Kerka vize folyt. Történelmileg mintegy 90 vízimalom működött a folyón, gabonaőrlés céljából, és falai védelmet is nyújtottak a helybélieknek.

A malom közelében található a Pajta Kávézó, ahol néprajzi kiadványok, valamint helyi termelők borai, magolajai és szörpjei kaphatók. Szombatonként termelői piacot tartanak a malom kertjében. Szécsiszigeten egy bivalyrezervátum is működik, amelyet a Kerka-mente Natúrpark Egyesület alapított 1999-ben. Az állatok szerepe a legelők karbantartása.

A Szécsisziget SE futballcsapat 1991-ben alakult Szécsiszigeti Községi Sportkör néven. Később, 2004-től Szécsiszigeti Kulturális és Sport Egyesületként működött, ekkor szervezték meg a Szapáry Napokat. A rendezvény gazdája később a Szapáry Egyesület lett, a sportegyesület pedig inaktívvá vált. 2018-ban azonban, Szokoli Ferenc kezdeményezésére, aki korábban a faluból Esztergomba költözött és ott vendéglőt üzemeltetett (és idén július elején elhunyt), ismét megalakult a futballcsapat. A focipálya felújításon esett át pályázati forrásokból és szponzori támogatással. Ennek során kulturált öltözőt, néhány tucat fős lelátót és egy kis eredményjelzőt alakítottak ki. A területet bekerítették, és a kapu mögött játszóteret építettek. A szécsiszigeti csapat a Zala vármegyei harmadosztályban szerepel, pályája megye I-es hitelesítést kapott a Magyar Labdarúgó Szövetségtől, és szurkolói sálakkal is rendelkeznek.

A környéken található a Csömödéri Állami Erdei Vasút, amely több vonalon, mintegy 110 kilométer hosszan halad a zalai dombok között. A vasút főként fát szállít az erdészet számára, de 33 kilométeren, Lenti és Kistolmács között utasokat is szállít. A lenti végállomáson vasúttörténeti és erdészeti kiállítás tekinthető meg.

Bázakerettye település 1937 óta viseli ezt a nevet, előtte Báza és Kerettye különálló falvak voltak. Mindkét név szláv eredetű: a „bazga” horvátul, „bezeg” szlovénül bodzát, a „krtica” horvátul, „krt” szlovénül pedig vakondot jelent.

1923-ban az Angol-Perzsa Olajtársaság kutatófúrásokat kezdett Kerettye határában, sikertelenül. Azonban az 1931-ben angol és amerikai tőkéből alapított Európai Gáz és Villamosanergia Társaság (European Gas and Electric Company, Eurogasco) 1937. február 9-én fedezte fel Magyarország első kőolajmezőjét. Ezzel Bázakerettye a magyar olajipar bölcsőjévé vált, amit a település ipartörténetét bemutató dr. Papp Simon Emlékpark is hirdet, amelyet a feltáró vállalat főgeológusáról neveztek el. A második világháború idején Bázakerettyét hadiüzemnek nyilvánították, így hadicélponttá vált. 1944. június 30-án amerikai bombázók mintegy 700 bombát dobtak a falura, melynek következtében 14 ember vesztette életét.

Bázakerettye 1970-ig dinamikusan fejlődött. A rendszerváltás után a magyar olajipar jelentősége hosszú időre csökkent. A település számára szerencsés fordulatot hozott, hogy az 1990-es években termálvizet találtak egy közeli dombon, ahol termálfürdőt és strandot alakítottak ki, így a turizmus jelentős szerepet játszik a helyi megélhetésben.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy személyes hangvételű, élménybeszámoló jellegű úti leírás, amelynek célja a zalai Szécsisziget és Bázakerettye települések, valamint környékük történelmi, kulturális és természeti értékeinek bemutatása. A szöveg az olvasóban pozitív érzéseket és érdeklődést kíván kelteni a régió iránt, ösztönözve a turisztikai látogatásokat. A narratíva egyfajta „felfedezőút” keretében tárja fel az információkat, személyes megfigyelésekkel és szubjektív benyomásokkal kiegészítve a tényeket.
• Főbb manipulatív eszközök: A cikk számos érzelmileg túlfűtött és szubjektív kifejezést használ, amelyek az olvasó érzelmeire hatva befolyásolják a helyszínekről és eseményekről alkotott képét. Ilyenek például a „szívünknek kedves vidék, családi okokból érzelmi kötelékek is fűznek ide”, „a kedves Szécsiszigeten”, „gyönyörű, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt barokk templomát”, vagy a „jó ízléssel Pajta Kávézó épült” fordulatok. Ezek a megfogalmazások nem tényszerűek, hanem a szerző személyes, pozitív attitűdjét tükrözik. Különösen figyelemre méltó az 1944-es bombázás leírásában használt „légiterroristák támadása” kifejezés. Ez a szóhasználat eltér a semleges, objektív újságírói nyelvtől, és egy erősen pejoratív, manipulatív retorikai eszközt alkalmaz. A „terrorista” szó háborús kontextusban történő használata egyértelműen arra irányul, hogy az olvasóban felháborodást és negatív érzelmeket keltsen az amerikai bombázókkal szemben, anélkül, hogy a szélesebb történelmi, hadi kontextust kiegyensúlyozottan bemutatná. Ez a megfogalmazás egyoldalúvá teszi az esemény interpretációját, és egy adott politikai vagy ideológiai narratívát erősíthet.

(Forrás: demokrata.hu)