OkosHír: Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere feljelentést tett az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. hódmezővásárhelyi gyárából származó, egyre intenzívebbé váló szaghatás miatt. Az intézkedésről a vásárhelyi városháza csütörtökön kiadott közleményében tájékoztatott.

A városháza tájékoztatása szerint a város lakosai évek óta tapasztalnak egyre gyakoribb és intenzívebb szaghatást, amelyet a városvezetés többször is jelzett, eddig eredménytelenül. A lakosok és a polgármester álláspontja szerint a szaghatás az ATEV telephelyéről ered. A feljelentésben megfogalmazott állítások szerint a gyár biofilterei elavultak, és nem képesek hatékonyan szűrni a kibocsátott szagokat. A közlemény szerint ma már léteznek olyan zárt rendszerű technológiák, amelyek szagmentes működést biztosíthatnának.

A feljelentésben Márki-Zay Péter helyszíni szemlét, teljes körű szakhatósági vizsgálatot, valamint független környezetvédelmi szakértők bevonását kezdeményezte. A feljelentés kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a szaghatás összefüggésbe hozható-e azzal, hogy az elmúlt években 3 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből, miközben a környezetvédelmi beruházásokra állítólagosan nem fordítottak elegendő forrást.

Az ATEV-et megkerestük kérdéseinkkel, válaszukat közölni fogjuk.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja, hogy tájékoztassa az olvasót Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármesterének feljelentéséről az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. ellen, a gyár által kibocsátott szaghatás miatt. A narratíva a város lakosainak évek óta tartó szenvedését és a városvezetés korábbi sikertelen próbálkozásait hangsúlyozza, bemutatva a polgármestert mint cselekvő felet, aki fellép a lakosság érdekeiért. A szöveg igyekszik felhívni a figyelmet a környezeti problémára és a vállalat feltételezett felelőtlenségére.
• Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikkben több nyelvi és retorikai eszköz is azonosítható, amelyek az olvasó érzelmeire hatva befolyásolhatják a véleményét:
  • Érzelmi töltetű kifejezések: A „egyre elviselhetetlenebb bűz” vagy a „lakosok évek óta szenvednek ‘az egyre gyakoribb, rendkívül intenzív és szokatlanul kellemetlen szaghatástól'” kifejezések túlzóak és érzelmileg telítettek, ahelyett, hogy objektíven írnák le a szaghatást. A „szenvednek” szó a probléma súlyosságát emeli ki, empátiát kiváltva.
  • Vélemény tényként való beállítása: Az „a szag egyértelműen az ATEV telephelyéről jön” megfogalmazás egy hipotézist vagy feltételezést tényként mutat be, anélkül, hogy független, szakértői megerősítésre hivatkozna. Hasonlóan, a „biofilterei elavultak, ‘nem képesek megfelelő hatékonysággal szűrni a kibocsátott szagokat'” kijelentés is egy állítás, amelyet tényként kezel a szöveg, noha az ATEV álláspontja hiányzik.
  • Sugallt ok-okozati összefüggés: Az a felvetés, hogy a szaghatás összefüggésben van azzal, hogy 3 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből, miközben „a környezetvédelmi beruházásokra szemmel láthatóan nem fordítottak elegendő forrásokat”, egyértelműen a cég felelőtlenségét sugallja. Ez egy olyan feltételezés, amely a tények tisztázása nélkül, csupán a feljelentés részeként kerül bemutatásra, és célja lehet a felháborodás keltése. A „szemmel láthatóan” kifejezés szubjektív megítélésre utal, nem objektív tényre.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: A cikk szinte teljes egészében a hódmezővásárhelyi városháza közleményére támaszkodik, ami egyoldalú tájékoztatást eredményez. Bár megemlíti, hogy megkeresték az ATEV-et, a vállalat álláspontja az eredeti cikk publikálásakor még nem szerepel. Ez a tények kiegyensúlyozott bemutatását akadályozza, mivel az olvasó csak az egyik fél állításait ismeri meg. A közleményben szereplő állítások (pl. biofilterek elavultsága, modern technológiák elérhetősége, az osztalék és a beruházások közötti összefüggés) nem kerülnek független forrásból megerősítésre vagy cáfolásra, hanem a városháza által megfogalmazott vádakként jelennek meg.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt környezeti probléma, a légszennyezés (jelen esetben a szaghatás) közvetlenül érinti a helyi lakosság életminőségét, és szélesebb körben is releváns társadalmi kérdés. A vállalatok környezeti felelőssége, a helyi önkormányzatok szerepe a lakosság érdekeinek védelmében, valamint az ipari tevékenység és a környezetvédelem közötti egyensúly megtalálása mind fontos közéleti vitákat generáló témák. A feljelentés és az azt kísérő médiafigyelem rávilágít a közösségek azon igényére, hogy tiszta és egészséges környezetben élhessenek.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: Márki-Zay Péter facebook képernyőkép)