OkosHír: A kormányzati portálon nyilvánosságra hozták az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló Voks2025 elnevezésű véleménynyilvánító szavazás egyes költségeit. A közzétett adatok egy két soros táblázatban szerepelnek, azonban a teljes kiadás összege nem ismert, mivel a reklámokra fordított összegekről nem adtak tájékoztatást.
Korábbi információk szerint a szavazólapok nyomtatásáért 351 millió forintot fizettek ki Balásy Gyula két vállalkozásának. A hivatalos összesítés alapján a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. összesen 351 486 889 forint értékben nyújtott nyomdai szolgáltatásokat. Ez az összeg magában foglalta a szavazólapok, a tájékoztató levelek és a miniszterelnöki levelek nyomtatását.
Jelentősebb tételt képviselt a küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, azok címzettekhez történő eljuttatása, valamint a 1818-as hívószámra beérkezett állampolgári megkeresések kezelése. Ezen feladatokat a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) végezte, közel 3,5 milliárd forint, pontosan 3 495 597 533 forint értékben.
A Voks2025 szavazáson 2 millió 278 ezren vettek részt. Közülük 2 millió 168 ezren, ami a szavazók 95 százalékát jelenti, Ukrajna uniós csatlakozása ellen voksoltak, míg a fennmaradó 5 százalék Ukrajna támogatása mellett tette le voksát. A tavalyi európai parlamenti választásokon 7,8 millió ember szerepelt a választói névjegyzékben, ami azt jelenti, hogy a Voks2025 szavazáson a választópolgárok mindössze 29 százaléka nyilvánított véleményt, több mint 5 millió felnőtt magyar állampolgár nem vett részt.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA szavazásnak nem volt jogi kötőereje. Az eredményt a kormányzati kommunikáció felhasználta arra, hogy összehasonlítsa a Voks2025 (több mint 2 millió szavazó) részvételi adatait a Tisza Párt Nemzet Hanga elnevezésű felmérésének (1,1 millió szavazó) adataival. Ezen összehasonlítás alapján kétségbe vonták a Tisza Párt jelentős előnyét mutató közvélemény-kutatások hitelességét.
A Voks2025-öt széles körben reklámozták online és offline platformokon. Az országban plakátkampányt folytattak, televíziós focimérkőzések alatt is népszerűsítették a közszolgálati médiában, e-mailben küldték ki a vakcinainfós címekre, hirdették nyugdíjasoknak szóló ingyenes újságokban, valamint körlevélben ösztönözték a minisztériumok és a honvédség dolgozóit a kormányzati akcióban való részvételre.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az volt, hogy bemutassa az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló „Voks2025” elnevezésű véleménynyilvánító szavazás költségeit és a kampány mögötti motivációkat. A narratíva szerint a szavazás egy drága „propagandaakció” volt, amelynek célja a kormányzati álláspont megerősítése és a politikai ellenfelek (különösen a Tisza Párt) hitelességének aláásása, függetlenül a jogi kötőerő hiányától és a viszonylag alacsony részvételtől. A cikk a kiadások transzparenciájának hiányára és a kampány kiterjedtségére is fókuszál.
- Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szöveg több nyelvi és retorikai eszközt is alkalmazott, amelyek a semlegesség hiányát tükrözik:
- Érzelmi és pejoratív szavak használata: A „propagandaakció” kifejezés már a bevezetőben negatív keretbe helyezi a szavazást, még mielőtt a tények bemutatásra kerülnének. A „kamunak” (hamisnak) nevezett közvélemény-kutatások említése is egy erősen minősítő kifejezés, amely az eredeti cikk szerzőjének álláspontját tükrözi.
- Sugalmazó megfogalmazások: A „teleplakátolták vele az országot” és a „körlevélben buzdították… a honvédség állományát” kifejezések túlzóak lehetnek, és a céljuk az, hogy a kampány mértékét és a kormányzati nyomásgyakorlást drámaian mutassák be.
- Kontextus hiánya a költségek és részvétel kapcsán: Bár a cikk kiemeli, hogy a reklámköltségek nem ismertek, és hogy a választópolgárok mindössze 29%-a vett részt, nem szolgáltat összehasonlító adatokat hasonló, nem jogilag kötelező érvényű kampányok költségeiről vagy részvételi arányairól. Ezáltal az olvasóban anélkül kelthet negatív benyomást a költségekről és a részvételről, hogy valós viszonyítási alapot biztosítana.
- A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt véleménynyilvánító szavazás és annak költségei, valamint a kormányzati kommunikáció módja jelentős társadalmi és politikai vitákat generálhat. Fontos kérdéseket vet fel az állami források felhasználásának átláthatóságával, a közpénzek elköltésének indokoltságával, a civil részvétel és a politikai kampányok határvonalainak elmosódásával kapcsolatban. Emellett rávilágít a politikai szereplők közötti kommunikációs harcra és a közvélemény-kutatások értelmezésére, különösen egy olyan érzékeny nemzetközi kérdésben, mint Ukrajna uniós csatlakozása.
kép://10perc.hu/hir/belfold/2025/06/24/voks2025-tobb-mint-228-millio-szavazat-erkezett
