OkosHír: A Budapesti Digitális Polgári Kör Orbán Viktor kezdeményezésére jött létre. Vezetője Szentkirályi Alexandra, aki korábban visszalépett a főpolgármester-jelöltségtől, majd a választásokat követően a fővárosi Fidesz irányításával bízták meg. Szentkirályi Alexandra szombaton hozta nyilvánosságra a fővárosi Digitális Polgári Kör alapító tagjainak névsorát.

Az alapító tagok között az alábbi személyek szerepelnek:

• Almássy Kornél: Közlekedési szakértő, egyetemi docens, a BP Műhely kutatási és elemzési vezetője. Almássy Kornél 2008-ban indult az MDF elnökségéért Dávid Ibolya ellen, majd a megfigyelési ügy kapcsán visszalépett. Tarlós István polgármestersége idején az FKF Zrt. Közútfenntartási Ágazati Igazgatója, majd 2011 októberétől a BKK Közút Zrt. vezérigazgatója volt, és 2019. május 31-éig a Budapest Közút Zrt. élén állt. A BP Műhelyről korábbi sajtóhírek jelentek meg, melyek szerint a szervezet Fidesz-közeli álcivilek agytrösztjeként több mint 2,5 milliárd forint közpénzből kampányol a kereszténykonzervatív Budapestért.
• Czakó Julianna: Junior Prima- és Domján Edit-díjas színésznő, a Thália Színház tagja.
• Kökény Zoltán: A Péterfy Sándor utcai kórház főigazgatója. Kökény 2023 óta irányítja a fővárosi kórházat.
• Lánszki Regő: Országos főépítész, államtitkár.
• Fürjes Balázs: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, korábban Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.
• Molnár Csaba Gábor: Fenntarthatósági és ESG-szakember.
• Szalai Piroska: Miniszterelnöki főtanácsadó. Korábban fővárosi Fidesz-képviselő volt, posztjáról lemondott, amikor miniszterelnöki főtanácsadó lett.
• Szepesfalvy Anna: Fővárosi közgyűlési képviselő, a XXII. kerület korábbi alpolgármestere. Jelenleg is a fővárosi Fidesz-frakció tagja. Vagyonnyilatkozata alapján a Fidesz országgyűlési frakciójának alkalmazottja.
• Tibolya Péter: Jogász, öttusázó, az olimpiai bajnok Gulyás Michelle edzője.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Budapesti Digitális Polgári Kör megalakulásának és tagjainak bemutatása. Ezen túlmenően azonban a szöveg egy másodlagos narratívát is épít, amely a szervezet és tagjainak kormányzati, illetve Fidesz-közeli kapcsolataira fókuszál, és finoman megkérdőjelezi egyes tagok hátterét, illetve az általuk képviselt entitások függetlenségét. A cikk célja lehetett az olvasóban egy olyan kép kialakítása, miszerint a „Digitális Polgári Kör” egy szorosan a kormánypárthoz kötődő, esetlegesen közpénzeket felhasználó entitás.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Szuggesztív megfogalmazás: Almássy Kornél pályafutásának leírásánál a „Nem hagyták az út szélén” kifejezés (az eredeti cikkben) egyértelműen arra utal, hogy karrierje politikai támogatásnak köszönhető, nem feltétlenül szakmai érdemeknek. Ez a megfogalmazás negatív konnotációt hordoz, és a pártfogoltság, illetve a klientúra képét sugallja.
  • Információk kontextus nélküli beemelése negatív asszociációk keltésére: Az Almássy Kornéllal kapcsolatos részben az Átlátszóra hivatkozva beemelt, a BP Műhelyről szóló állítás („Fideszes álcivilek agytrösztje kampányol több mint 2,5 milliárd forint közpénzből a kereszténykonzervatív Budapestért”) súlyos vádakat fogalmaz meg, anélkül, hogy az eredeti cikk ezeket az állításokat tovább elemezné, vagy ellenőrizné. Az „álcivilek” és „közpénz” kifejezések használata erősen negatív érzelmi töltetű, és manipulálja az olvasó percepcióját a szervezet és Almássy Kornél irányába.
  • Szubjektív vélemény tényként való bemutatása: Szalai Piroska bemutatásánál az „Nagy bravúrokat képes, ha azt kell bemutatni, hogy miért is erős a magyar gazdaság” megjegyzés (az eredeti cikkben) egy szarkasztikus, szubjektív vélemény, amely a szakember hitelességét kérdőjelezi meg. Ez a mondat nem tényeken alapuló, objektív információ, hanem a szerző személyes álláspontját tükrözi, amely manipulálja az olvasó Szalai Piroskáról alkotott képét.
• A téma társadalmi relevanciája: A Budapesti Digitális Polgári Kör megalakulása és tagjainak nyilvánosságra hozatala társadalmilag releváns, mivel egy újabb, a kormánypárthoz köthető civilnek tűnő szervezet jön létre, amely potenciálisan befolyásolhatja a közéletet és a közbeszédet. A tagságban megjelenő, különböző területekről érkező, de jellemzően a kormányzathoz vagy a Fideszhez kapcsolódó személyek felvetik a civil szféra és a politikai pártok közötti átfedések, illetve a befolyásszerzés kérdését. Különösen a közpénzek felhasználásával kapcsolatos állítások (mint a BP Műhely esetében említett) erősítik a transzparencia és az elszámoltathatóság iránti igényt a közvéleményben.

(Forrás: 444.hu)