OkosHír: Az Egyesült Államok egészségügyi minisztere, Robert F. Kennedy Jr. nemrégiben félmilliárd dollárnyi szövetségi támogatást vont meg az mRNS-vakcinák fejlesztésétől. Az mRNS-vakcinák kiemelkedő szerepet játszottak a Covid-19 elleni védekezésben, fejlesztésükért Karikó Katalin Nobel-díjat is kapott. Karikó Katalin a Magyar Hangnak nyilatkozva értékelte Kennedy miniszteri lépéseit.Az amerikai egészségügyi minisztérium kedden jelentette be, hogy leállítják az mRNS-alapú vakcinák fejlesztését. Az intézkedés összesen 22 projektet érint, mintegy 500 millió dollár értékben, a Pfizer, a Moderna és több más gyógyszergyártó projektjét is érinti.

A Nobel-díjas kutató kifejtette, köztudottnak tartja, hogy Kennedy hosszú ideje oltásellenes nézeteket vall. Álláspontja szerint az, hogy most miniszteri pozícióba került, jelentős hátrányt okoz az amerikai tudománynak és az országnak egyaránt. Karikó Katalin úgy véli, egy esetleges következő pandémia esetén a fejlesztések leállítása komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, mivel ekkor Amerika más országoktól, például Kínától vagy Európától kellene, hogy mRNS-oltásokat kérjen. Az akadémikus szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és valótlan állításokra alapozza.A döntés egy átfogó felülvizsgálatot követően született. Az ellenőrzést még a koronavírus-járvány idején indították el, hogy az mRNS-technológiába történt befektetéseket vizsgálják – írja a Die Welt német lap.

Robert F. Kennedy Jr. amerikai egészségügyi miniszter kifejtette, hogy a megtakarított forrásokat „biztonságosabb, és szélesebb körű vakcinaplatformokra” irányítják át.

Hozzátette, hogy minisztérium azért állítja le ezeket a programokat, mert az adataik szerint az ilyen típusú vakcinák nem nyújtanak hatékony védelmet az olyan felső légúti fertőzések ellen, mint a koronavírus vagy az influenza. A lap szerint a kijelentést semmilyen tudományos bizonyítékkal nem támasztották alá.

Karikó Katalin megfogalmazása szerint nem érti, hogyan erősödhetett meg rövid idő alatt a tudományellenesség az Egyesült Államokban, és miért örvendeznek tömegek a Harvard Egyetem szétverésén.

A kutató saját példájával szemléltette a tudósok lehetséges reakcióját: ahogyan ő is elhagyta Magyarországot, majd a Pennsylvaniai Egyetemet, amikor ellehetetlenítették a munkáját, úgy más kutatók is összepakolnak, hátrahagyják szeretteiket, és elmennek oda, ahol kutathatnak. Emlékeztetett, hogy a Biontechhez való csatlakozásakor még honlapjuk sem volt, és csak egy ismerősön keresztül szerzett tudomást a létezésükről.

Karikó Katalin szerint az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem különböznek a hagyományos védőoltásokétól. Az ellenkezőjét valló nézetek elterjedését azzal magyarázza, hogy egyszerre sok felnőtt és idős embert oltottak be, az idős emberek pedig oltástól függetlenül is gyakrabban betegszenek meg.

A kutató véleménye szerint az Egyesült Államok által megvont kutatási támogatások nem fogják visszavetni az mRNS-oltások fejlesztését. Úgy gondolja, az amerikaiak megtalálják majd a módját a munka folytatásának, miközben Európában és Kínában továbbra is intenzív kutatások zajlanak. Kiemelte, hogy az mRNS-technológia a rákterápiákban is jelentős szerepet kaphat.

Karikó Katalin tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat zajlik világszerte mRNS-vakcinákkal különféle betegségek, elsősorban különböző ráktípusok ellen. Elmondása alapján napról napra jobban értik e betegségek és a vakcinák működését, a fejlődés folyamatos. Példaként említette, hogy három évvel ezelőtt New Yorkban személyre szabott mRNS-alapú vakcinákat kezdtek adni hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a betegek fele még ma is él, annak ellenére, hogy a hasnyálmirigyrák az egyik legagresszívabb ráktípusnak számít.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája egyértelműen Karikó Katalin Robert F. Kennedy Jr. döntésével kapcsolatos mély aggodalmára és elítélésére épül. A cikk célja, hogy kiemelje a miniszteri lépés vélt negatív következményeit az amerikai tudományra és közegészségügyre nézve, valamint megerősítse az mRNS-technológia fontosságát egy Nobel-díjas kutató szemszögéből. Az írás a „tudományellenesség” elleni fellépésre és annak potenciális veszélyeire igyekszik felhívni a figyelmet, a riadalmat vagy aggodalmat keltve az olvasóban.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • **Érzelmi töltetű szavak és kifejezések:** A cikkben számos érzelmileg túlfűtött kifejezés található, amelyek az olvasó érzelmeire hatnak, és nem a tények semleges bemutatását szolgálják. Ilyenek például a „nagy hátrányt okoz”, „hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni”, „könyöröghet majd”, „félreértésekre és hazugságokra alapozza”, „tömegek őrjöngenek örömükben”, „szétverik a Harvard Egyetemet”, „agresszívebb ráktípus”, „nagyon gyorsan elviszi”. Ezek a megfogalmazások célja a félelem, harag, kétségbeesés vagy sürgősség érzetének kiváltása.
  • **Általánosítások és erős állítások:** Karikó Katalin szájába adva a cikk olyan erős, általánosító állításokat tartalmaz, mint például: „Köztudott, hogy Kennedy régesrégen oltásellenes.” Bár Robert F. Kennedy Jr. oltásellenes nézetei ismertek, a „köztudott” megfogalmazás leegyszerűsíthet egy összetett témát. Hasonlóan erős állítás, hogy „Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza.” Ez egy súlyos vád, amelyet a cikk nem támaszt alá semmilyen további bizonyítékkal vagy ellenérvvel.
  • **Személyes tapasztalatok általánosítása:** Karikó Katalin saját, Magyarországról és a Pennsylvaniai Egyetemről való elvándorlásának története, bár releváns lehet a kutatók motivációinak megértéséhez, érzelmi súlyt ad a „tudományellenesség” elleni érvnek. Ez a retorikai eszköz a szimpátia és az empátia felkeltésére szolgál, és összekapcsolja a jelenlegi amerikai helyzetet a kutató korábbi személyes nehézségeivel.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség:
  • A cikk kizárólag Karikó Katalin nézőpontját mutatja be, hiányoznak  más szakértők véleménye, akik eltérő perspektívát kínálhatnának a finanszírozás megvonására vagy az mRNS-kutatás jövőjére vonatkozóan. Ez egyoldalú narratívát eredményez.
  • A cikk nem részletezi, hogy pontosan milyen programból vagy mely fejlesztési fázisból vonták meg a „félmilliárd dollárnyi szövetségi támogatást”. Ez az információhiány megnehezíti a döntés pontos hatásának felmérését az olvasó számára.
  • A „tömegek őrjöngenek örömükben, amiért szétverik a Harvard Egyetemet” állítás rendkívül erős és potenciálisan eltúlzott, amelyre a cikk nem ad konkrét bizonyítékot vagy kontextust. Ez hozzájárul egy széles körű „tudományellenes” hangulat képének kialakításához, konkrét források vagy példák nélkül.
• A téma társadalmi relevanciája: A szövetségi finanszírozás megvonása egy olyan kulcsfontosságú tudományos kutatási területről, mint az mRNS-vakcinák fejlesztése – különösen a Covid-19 pandémia során betöltött kiemelkedő szerepük fényében – rendkívül releváns társadalmi téma. Érinti a kormányzati tudománypolitika, a tudományba vetett közbizalom, az oltásellenesség, a tudományos kutatás nemzetbiztonsági szerepe, valamint a tudományos innováció globális helyzete körüli kérdéseket. Karikó Katalin Nobel-díja tovább emeli véleményének súlyát ebben az ügyben, ami a témát széles körben vitatottá teszi a tudományos, politikai és közéleti diskurzusban.

(Forrás: telex.hu) (forrás: hirado.hu)

Kép: Katalin Karikó/Facebook