Technológia és Tudomány
A mesterséges intelligencia segíti a paralízises betegeket a beszédben
OkosHír: A mesterséges intelligencia (MI) lehetővé teszi, hogy azok a paralízises betegek is kommunikáljanak, akiknek a beszéd fizikailag nehézséget okoz. Az MI az elképzelt szavakat alakítja át kiejtett formává.
Bár hasonló eljárások, mint az agykéreghez csatolt számítógépes interfészek, korábban is léteztek az agyi tevékenység dekódolására, ezek jelentős erőfeszítést igényeltek a felhasználóktól. Benyamin Meschede-Krasa, a Stanford Egyetem kutatója munkatársaival egy kevésbé energiaigényes módszert dolgozott ki.
A kutatásban négy súlyos bénulásban szenvedő személy vett részt, akik amiotrófiás laterális szklerózis (ALS) vagy agytörzsi stroke miatt váltak mozgásképtelenné. A résztvevők agykérgének beszédközpontjába mikroelektródákat helyeztek be.
A pácienseket arra kérték, hogy próbálják meg kimondani egy előre meghatározott listán szereplő szavakat, majd képzeljék el azok kimondását. A kutatók megfigyelték, hogy az agyi aktivitás hasonló volt a szavak fizikai megformálásakor és azok elképzelésekor is, bár az utóbbi esetben az aktivációs jelek általában gyengébbek voltak.
A kutatócsoport egy mesterséges intelligencia modellt fejlesztett ki ezen jelek felismerésére és dekódolására, egy 125 ezer szavas adatbázis felhasználásával. Annak érdekében, hogy ne minden gondolat váljon kiejtett szóvá, az MI-t úgy programozták, hogy csak akkor aktiválódjon, amikor a résztvevők a „Chitty Chitty Bang Bang” jelszóra gondolnak. Ezt a jelszót a modell 98 százalékos pontossággal észlelte.
A kísérletek szerint az MI-modell 74 százalékos pontossággal dekódolta az elképzelt szavakat. A kutatók reményei szerint a szenzorok és a mesterséges intelligencia további fejlesztésével a rendszer pontossága növelhető a jövőben.
Benjamin Alderson-Day, a brit Durham Egyetem munkatársa szkeptikus a rendszerrel kapcsolatban, véleménye szerint nincs ok gondolatolvasónak tekinteni, mivel csak egyszerű nyelvi példákkal működik. Mariska Vansteensel holland kutató pedig a modell gyengeségének azt tartja, hogy nem tud különbséget tenni a megkísérelt beszéd és a belső gondolatok között.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk a tudományos fejlődés narratíváját mutatja be, egy ígéretes új technológiára összpontosítva, amely súlyos kommunikációs nehézségekkel küzdő egyének számára kínál megoldást. Fő célja a közvélemény tájékoztatása erről az orvosi áttörésről és annak lehetséges hatásairól.
- A téma társadalmi relevanciája: A mesterséges intelligencia által támogatott kommunikáció fejlesztése a paralízises betegek számára jelentős társadalmi relevanciával bír. Potenciális megoldást kínál azoknak az egyéneknek az életminőségének és autonómiájának javítására, akik súlyosan korlátozottak a kommunikációban, ezáltal elősegítve a nagyobb inklúziót. Ez a technológia hozzájárul az agy-számítógép interfészekről és az egészségügyben alkalmazott fejlett MI etikai megfontolásairól szóló szélesebb körű diskurzushoz is.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Magyarország a világ tíz leginnovatívabb országa közé kerülne 2040-re
Magyarország jelenleg a 33. helyet foglalja el a nemzetközi innovációs rangsorban. Varga Mihály az MNB és az MKIK „Innováció, ami összeköt” című eseményén hosszú távú kormányzati és jegybanki célokat vázolt fel. A tervek szerint az ország 2030-ra Európa, 2040-re pedig a világ tíz leginnovatívabb állama közé emelkedik.
A jegybankelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság elérte az extenzív növekedés határait. A jövőbeli fejlődés alapfeltétele a hatékonyság javítása és a versenyképesség fokozása. Ez a váltás elengedhetetlen a fenntartható gazdasági bővüléshez.
Új védjegyrendszer a kiváló vállalatoknak
Nagy Elek, az MKIK elnöke bejelentette a Magyar Innovátor védjegy létrehozását. Az elismerést az újonnan alakult Innovációs Koalíció ítéli oda a legkiválóbb hazai vállalatoknak. Az első díjakat már a konferencia keretében átadták a díjazottaknak.
A védjegyet odaítélő testületben az MKIK, az MNB és több minisztérium delegáltjai foglalnak helyet. A bizottság munkájában a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kulturális és Innovációs Minisztérium képviselői is részt vesznek. A szervezők szerint a testület független szakmai alapokon hozza meg döntéseit.
A koalíció tagjai között szerepel a Magyar Innovációs Szövetség, valamint különböző gazdasági szakértők is. Az együttműködés célja, hogy a tudásalapú gazdaság szereplőit egységes keretrendszerbe foglalják. Ez a struktúra hivatott támogatni a 2040-re kitűzött stratégiai célok elérését.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrás egy optimista, jövőbe mutató kormányzati és jegybanki víziót közvetít. A szöveg célja a gazdasági modellváltás szükségességének legitimálása és az állami koordinációjú innováció sikerességének hirdetése.
Az eredeti szöveg határozott, kollektív cselekvést sugalló igéket használ, mint például az „Eldöntöttük”, amely a döntéshozatal központosított jellegét hangsúlyozza. A „független szakmai testület” kifejezés használata retorikai eszköz a hitelesség növelésére, miközben a felsorolt intézmények (MNB, KIM, NGM) mind az állami szférához kötődnek.
A cikk nem részletezi a 33. helyezés pontos forrását (pl. Global Innovation Index), ami nélkül a javulás mértéke nem ellenőrizhető. Elhallgatja továbbá, hogy milyen költségvetési források vagy szakpolitikai reformok szükségesek a 2040-es cél eléréséhez, amely a jelenlegi helyzetből nézve rendkívül ambiciózus ugrást feltételez.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
A NASA mesterséges intelligenciával irányította a Perseverance marsjárót
A mesterséges intelligencia (MI) technológiák lakossági és üzleti felhasználása körüli intenzív viták közepette az űrkutatásban gyakorlati áttörést értek el. A NASA tájékoztatása szerint a Perseverance marsjáró december 8-án és 10-én hajtott végre olyan missziókat, amelyek útvonalát algoritmusok határozták meg.
A folyamat során a korábban emberi szakértők által végzett, jelentős időráfordítást igénylő tervezési munkát bízták az MI-re. A feladathoz az Anthropic gépi látással kiegészített Claude modelljét használták fel. A rendszerbe táplálták a rover korábbi küldetései során rögzített vizuális adatokat és képeket, amelyek alapján az algoritmus kijelölte a haladáshoz szükséges navigációs pontokat.
Technikai kihívások és eredmények
A Mars és a Föld közötti 225 millió kilométeres távolság miatt a valós idejű távirányítás nem kivitelezhető. A biztonsági protokollok szerint a rover útvonalán kijelölt bóják távolsága nem haladhatja meg a 100 métert a hibalehetőségek minimalizálása érdekében. Az MI által vezérelt tesztek során a Perseverance december 8-án 210 métert, két nappal később pedig 246 métert haladt anélkül, hogy bármilyen technikai akadályba ütközött volna.
A projekt értékelése során elhangzott, hogy az automatizált tervezés növelheti a távoli küldetések hatékonyságát. A technológia segítséget nyújt a domborzati viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodásban, és optimalizálja az erőforrás-felhasználást a Földtől távoli kutatási helyszíneken.
A NASA képviseletében Jared Isaacman nyilatkozott a fejlesztés jelentőségéről. Kiemelte, hogy az MI-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeli missziók tudományos értékének növelésében, különösen ahogy a kutatások a Naprendszer távolabbi pontjai felé irányulnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a mesterséges intelligencia hasznosságának igazolása egy sikeres tudományos példán keresztül. A szerző szándékosan szembeállítja a „haszontalan” vagy „idegesítő” hétköznapi MI-funkciókat a NASA „gyakorlati haszonnal” bíró projektjével.
Az eredeti szöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a kontextus megteremtéséhez: „rájár a rúd”, „vesztébe rohan”, „elege van az embereknek”. Ezek a fordulatok nem tényközlőek, hanem a közhangulatot hivatottak negatív irányba tolni a kontraszt kedvéért. Ezzel szemben a NASA projektjét a „bejelentett valamit, aminek… van gyakorlati haszna” fordulattal emeli ki.
A szöveg egy jelentős tárgyi tévedést tartalmaz: Jared Isaacmant a NASA igazgatójaként nevezi meg, miközben ő egy magánbefektető és űrhajós (Polaris Program). Ez a hiba megkérdőjelezi a forrás szakmai hitelességét. Emellett hiányzik a technikai részletezés arról, hogyan integrálták a Claude nyelvi modellt a rover specifikus navigációs szoftverébe, ami kritikus pont egy ilyen horderejű bejelentésnél.
Kép: NASA/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Bulvár17 órája
Nem Magyar Péter fejéből pattant ki, hogy vendégmunkások kacsákat és aranyhalakat ettek
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter rágalmazásért feljelenti Magyar Pétert a gödi Samsung-gyár ügyében
-
Közélet-Politika3 napja
Gáspár Evelin: Számomra inspiráló, hogy Szijjártó Péter magyarul is képes kiállni a hazájáért
-
Külföld3 napja
VIDEÓ: Fegyveresek támadtak meg egy pénzszállító autót Dél-Olaszországban
-
Belföld3 napja
Magyar Péter: A gödi Samsung akkumulátorgyárban tulajdonképpen embereket mérgeznek, azonnali felelősségre vonás szükséges
-
Belföld2 napja
Pintér Sándor egyszeri juttatást jelentett be a rendvédelmi dolgozóknak
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter: A „Brüsszel-Kijev koalíció” egyértelműen kormányváltást akar elérni hazánkban, és jelöltjük a Tisza Párt
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Valójában nekünk Brüsszellel szemben kell megnyerni ezt a választást