Ugrás a tartalomra

A főváros és a kormány közötti pénzügyi tárgyalások állása

· 16 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: Budapest pénzügyi helyzete kritikus állapotba került a nyár elején, amelyet egy bírósági döntés ideiglenesen stabilizált. Ezt követően a kormány tárgyalásokat kezdeményezett a fővárossal, és egy „átvilágítási szakértőt” nevezett ki annak felmérésére, hogy az adófizetők pénze hatékonyan kerülne-e felhasználásra egy esetleges megállapodás esetén. Domokos László, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke két hónapja végzi Budapest pénzügyi átvilágítását. Munkájáról a főváros tájékoztatása szerint elsősorban Domokos László közösségi média felületén közzétett bejegyzésekből értesül. Az idő sürgető, mivel amennyiben szeptemberig nem születik megállapodás a kormánnyal, a nyár eleji bizonytalan pénzügyi helyzet ismét kialakulhat, ami a közszolgáltatások működését is veszélyeztetheti.

Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója szerint kockázatos lenne, ha a város napi működése továbbra is másodfokon felülbírálható bírói döntésektől függne. Álláspontja szerint a tartós megoldást a kormány és Budapest közötti megállapodás jelentené. A kormány közlése szerint továbbra is készek segítséget nyújtani, ugyanakkor azt állítják, hogy a városvezetés együttműködés helyett újabb hiteleket vesz fel, és a felvett pénzek sorsa „továbbra sem látható”.

Mintegy két hét múlva lejár az a bírósági jogvédelem, amelynek értelmében a fővárostól átmenetileg nem vonhatták le a szolidaritási hozzájárulás további részleteit. Ennek köszönhetően a város a nyáron – hitelek felvételével – működőképes maradt. A helyzet megértéséhez vissza kell tekinteni a nyár elejére: Karácsony Gergely főpolgármester május végén arról beszélt, hogy a kormányzati elvonások miatt nem tudják tovább biztosítani Budapest működőképességét, beleértve a közszolgáltatásokat, például a közösségi közlekedést sem.

Hirdetés

Az átmeneti megoldást a bíróságtól kért jogvédelem jelentette, amelyet augusztus végéig meg is kaptak. A főváros azért folyamodott jogvédelemért, mert bíróságon vitatja a szolidaritási hozzájárulást és annak mértékét. A főváros álláspontja szerint önkormányzatként nem lehetnek nettó befizetői a központi költségvetésnek. A kormány idén közel 90 milliárd forintot von el Budapesttől, miközben működésre 39 milliárd forint normatív támogatást biztosít. A főváros szerint az ebből adódó 51 milliárd forintos különbözet, amennyiben nem kellene befizetniük, lehetővé tenné a város működtetését, még ha szűkös keretek között is.

Júniusban, a bírósági döntést követően, a főváros az utolsó pillanatokban elfogadott második féléves költségvetésével biztosította működését a nyári időszakra. Ez azonban csak átmeneti állapot, az alapvető probléma továbbra is fennáll. Karácsony Gergely korábban úgy fogalmazott, hogy a városnak nem lesz elegendő pénze az év hátralévő részében, ha lejár az azonnali jogvédelem, és a kormány továbbra is levonja a hozzájárulást.

Karácsony Gergely májusi nyilatkozatára a kormány is reagált. Június elején Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese kétszer is tárgyaltak a főváros pénzügyi helyzetéről. A második egyeztetés után jelentette be Latorcai, hogy Domokos Lászlót „átvilágítási szakértőnek” nevezik ki.

Latorcai Csaba elmondta, hogy azt várják Domokos Lászlótól, hogy minél hamarabb derítse ki, „hova ment el Budapest pénze”, hozzátéve, hogy a magyar kormány nem kívánja „egy feneketlen kútba önteni az adófizetők pénzét”. Megjegyezte továbbá, hogy Domokos László 2010 előtt fideszes országgyűlési képviselő volt. A fővárossal egyelőre nem közölték, hogy Domokos László munkája és a kormányzati tárgyalások összefüggésben állnak-e, azaz feltétele-e a megállapodásnak az átvilágítás elkészülte. Karácsonyék szerint, amennyiben ez feltétel, az átvilágítási szakértő munkája eléggé elhúzódik.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Gulyás Gergely egy július végi kormányinfón arról beszélt, hogy Domokos László megismerkedhet a főváros pénzügyeivel, és javaslatokat tehet a lehetséges megtakarításokra. A miniszter ekkor azt is kijelentette, hogy „azonnali helyzet nincs”, mivel a fővárosnak éppen nem kell fizetnie a szolidaritási hozzájárulást. Ez a helyzet azonban csak a következő két hétre érvényes.

Domokos László munkájának előrehaladását mind a nyilvánosság, mind a főváros kizárólag a Facebookon követheti. Oldalát kinevezése napján hozták létre, „fővárosi átvilágítási szakértőként”. A néhány tucat követővel rendelkező oldalon Domokos kezdetben videókban számolt be, melyekben a helyzet komolyságát hangsúlyozta, utalva a közösségi közlekedés és a közvilágítás működésére. A cikk megjelenéséig Domokos László nem reagált a munkájával kapcsolatos kérdésekre.

Hirdetés

Az átvilágítási szakértő egy újabb videóban közölte, hogy az „adatszolgáltatást érintő egyeztetés megtörtént”, és kialakították a „szakértői munka megkezdésének feltételeit”. Domokos Városházára érkezését három fényképen is megörökítették. Június vége óta Domokos tíz bejegyzést tett közzé a munkájáról, amelyek stockfotókkal voltak illusztrálva, és a kommentelés lehetősége le volt tiltva.

A Facebook-oldalról kiderül, hogy a szakértői csapat – melynek tagjai nem nyilvánosak – adatkérési levelet állított össze, adatokat számbavett és áttekintett. Bár az adatokat rendben találták, kiegészítésre volt szükség, így július 16-án az „érdemi munka első köre” is elkezdődhetett. Július végén a pénzügyi kockázatokat vizsgálták, míg augusztus első napjaira több „bizonyítékot” is azonosítottak, amelyek „rendszerszintű összefüggésekre utalnak Budapest pénzügyi működésében”. Azonban az nem derült ki, hogy ezek pontosan mik, vagy hogy problémát jelentenek-e. Néhány napja Domokos a második körös adatkérésről írt.

Kiss Ambrus a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója a Telexnek elmondta, hogy „az elejétől mondtuk, hogy mindent nagyon szívesen átadunk, ami nem sért adótitkot vagy személyiségi jogokat”. Hozzátette, hogy Domokosék két adatbekérése nyomán már 20 ezer oldalnyi anyagot adtak át. Arról azonban a fővárost nem tájékoztatják, hogy mi történik a háttérben, vagy hol tart az átvilágítás.

Kiss Ambrus elmondása szerint nem ők a megbízói Domokosnak, így nincs tudomásuk arról, mikor és milyen eredményeket kell bemutatnia. A fővárosban a volt ÁSZ-elnök által többször említett munkacsoport tagjait sem ismerik. Az elmúlt két hónapban a főpolgármester egyszer találkozott Domokos Lászlóval és egy kollégájával. Kiss hozzátette, hogy az Állami Számvevőszék folyamatosan ellenőrzi a fővárost: nemrég jelent meg egy jelentésük a budapesti közlekedésről, és hamarosan lezárnak egyet a költségvetéssel kapcsolatban is.

Hirdetés

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) megkeresésre azt írta, hogy „a Kormány továbbra is kész segítséget nyújtani Budapestnek, amelyet a Karácsony Gergely–Tisza párt koalíció siralmas állapotba sodort”. A minisztérium nem reagált arra vonatkozó kérdésekre, hogy meddig tart az átvilágítás, kik dolgoznak Domokosnak, és a kormány segítségnyújtása feltétele-e a lezárt átvilágításnak. Azt írták, nem engedhetik meg, hogy „ebben a nehéz helyzetben a főváros polgárai és vállalkozásai hiányt szenvedjenek a megfelelő színvonalú közszolgáltatásokban”.

A KTM azt állítja, hogy „ahelyett, hogy együttműködnének a helyzet rendezésében, a városvezetés inkább újabb hitelt vett fel egy kereskedelmi banktól, amelynek terheit a fővárosi adófizetőknek kell majd viselniük. Eközben a Tarlós István által hátrahagyott, több mint 200 milliárd forintos tartalék, valamint a jelentős – évente több százmilliárd forintra rúgó – iparűzési adóbevétel sorsa továbbra sem átlátható”.

Domokos László és munkacsoportja tevékenységéről a minisztérium részleteket nem árult el, csak annyit közöltek, hogy Domokos a helyzet ellenére folytatja munkáját. A minisztérium Domokos Facebook-oldalán közzétett közleményére hivatkozva megerősítette: az adatszolgáltatás és az átvilágítás előrehaladása továbbra is akadozik. Ezen közlemény szerint a fővárosi cégek gazdálkodásában „komoly hiányosságok mutatkoznak”, ezért a vizsgálatok folytatása elengedhetetlen. A minisztérium szerint mindenkinek joga van tudni, hova tűntek el a pénzek, és közös érdek, hogy a főváros jól működjön, stabil alapokon álljon, és fenntartható megoldás szülessen a budapestiek számára.

Függetlenül a kormány átvilágítással kapcsolatos szándékától, a főváros jogvédelme augusztus végén lejár. A főigazgató szerint ez nem jelenti azt, hogy szeptember 1-jén minden eddig be nem fizetett részletet egyben levonnak, de a hónap végén már sor kerülhet az újabb levonásra. Kiss Ambrus két lehetséges utat vázolt fel: vagy megállapodnak a kormánnyal a pénzügyi helyzet rendezéséről 2025-re és legalább 2026-ra, vagy ismét bírósági útra lépnek és jogvédelmet kérnek. Kevés az esély arra, hogy a szolidaritási hozzájárulás miatt indított, hosszú évek óta húzódó perek hamar lezárulnak.

A főigazgató „hazárdjátéknak” nevezte, ha a főváros közszolgáltatásainak működését arra alapozzák, hogy egy bírói testület megadja-e az azonnali jogvédelmet, vagy egy másodfokú döntés felülírja azt. Álláspontja szerint mindaddig, amíg a kormánnyal nem találnak valamilyen végleges vagy legalább hosszabb távú megoldást, ezeket a jogi köröket kellene mindig megismételni. Kiss Ambrus hozzátette, hogy ez a helyzet „nem egészséges, nem kiszámítható”, és az önkormányzat már így is a határait feszegeti. Aggodalmát fejezte ki, hogy az ügy tovább húzódhat, ha az átvilágítási szakértő nem zárja le jelentését, vagy a kormány nem hoz döntést. Szerinte a kormány korábban kijelentette, hogy sem gazdasági, sem egyéb okból nem érdeke, hogy Budapest közszolgáltatásai ne működjenek, de ehhez meg kell állapodni velük Budapest finanszírozásáról.

Ahhoz, hogy ne alakuljon ki újra a május végihez hasonló helyzet, augusztus végéig, azaz a jelenleg érvényes azonnali jogvédelem lejártáig kellene megállapodnia Budapestnek és a kormánynak. Bár júniusban két tárgyalás is volt a felek között, újabb időpontról azóta sem egyeztek meg, annak ellenére, hogy a főváros kereste a kormányt. Kiss Ambrus értelmezése szerint júliusban is egyeztetniük kellett volna a megállapodás irányáról, de ez sem történt meg. A főváros nem szeretné megvárni augusztus végét, mert akkor ismét bizonytalanság alakul ki a város működése körül.

A főváros számlája a napokban lépi át a mínusz 60 milliárd forintot. Budapest jelenleg abból a folyószámlahitel keretből működik, amelyet június végén átmenetileg jóváhagyott a közgyűlés, és amely mínusz 80 milliárd forintig terjed. Szeptember 19-én az iparűzési adóból nagyobb összeg érkezik a város számlájára. Kiss Ambrus szerint ebből kellene működniük év végéig, de ez csak úgy lehetséges, ha a szolidaritási hozzájárulásnak csak azt a részét fizetik be, ami nem nettó befizetést jelent a város részéről. A főigazgató szerint, ha a főváros által vitatott 51 milliárd forintot nem kellene befizetniük, vagy ennyivel több pénzt kapnának a kormánytól, akkor biztosítható lenne Budapest működése.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

  • Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Budapest és a kormány közötti pénzügyi vita bemutatása, hangsúlyozva a főváros nehéz helyzetét és a közelgő jogvédelem lejártának következményeit. A narratíva a fővárost áldozati szerepben tünteti fel, amelyet a kormányzati elvonások és az átvilágítási folyamat átláthatatlansága hozott nehéz helyzetbe. Célja, hogy az olvasóban aggodalmat keltsen a budapesti közszolgáltatások jövője iránt, és a kormányt tegye felelőssé a kialakult bizonytalanságért.
  • Főbb manipulatív eszközök:
    • Érzelmi töltetű kifejezések és dramatizálás: A cikk olyan kifejezéseket használ, mint „csőd szélére került”, „az óra ketyeg”, „mentőövként érkező bírósági döntés”, „utolsó előtti pillanatban” és „segélykiáltásra”. Ezek a fordulatok feszültséget és drámai hangulatot teremtenek, fokozva az olvasó aggodalmát és szimpátiáját a főváros iránt.
    • Pehjoratív megfogalmazás: A „kormány sarcának” kifejezés a „szolidaritási hozzájárulás” helyett negatív, elnyomó konnotációt hordoz, és a kormány intézkedéseit igazságtalanként festi le.
    • Átláthatatlanság sugallása: A Domokos László munkájáról szóló részben a „stockfotókkal illusztrált, kevés konkrétumot tartalmazó Facebook-posztokból tájékozódhat” és a „kommentelést pedig mindenhol letiltották” megfogalmazások arra utalnak, hogy az átvilágítási folyamat nem kellően átlátható vagy hiteles, anélkül, hogy konkrét bizonyítékot szolgáltatna a szándékos elhallgatásra. Emellett a Domokos László korábbi fideszes képviselői múltjának megemlítése finoman politikai elfogultságra utalhat az átvilágításban.
    • Felelősség áthárítása: A cikk hangsúlyozza, hogy a főváros kereste a kormányt, és Kiss Ambrus értelmezése szerint elmaradtak a júliusi egyeztetések. Ez a megfogalmazás a tárgyalások elhúzódásáért és a bizonytalanságért a kormányt teszi felelőssé.
  • Hiányzó kontextus és tényszerűség:
    • A szolidaritási hozzájárulásról szóló rész nem tér ki a hozzájárulás részletes jogi hátterére és eredeti céljára, csak a főváros azon álláspontját emeli ki, miszerint nem lehetnek nettó befizetők. Ezáltal a kormányzati intézkedés indoklása és tágabb kontextusa hiányzik.
    • A KTM válaszában szereplő „Tarlós István által hátrahagyott, több mint 200 milliárd forintos tartalék, valamint a jelentős – évente több százmilliárd forintra rúgó – iparűzési adóbevétel sorsa továbbra sem átlátható” állítás a kormány részéről egy súlyos vád, amelyet a cikk nem bont ki, és nem mutat be rá a főváros részéről ellenérvet vagy magyarázatot, így az a levegőben lóg.
    • Domokos László Facebook-posztjaiban említett „rendszerszintű összefüggésekre utaló bizonyítékok” konkrét tartalma és jelentősége nem derül ki a cikkből, így az olvasó nem kap képet arról, hogy pontosan milyen problémákra utalhat a szakértő.
  • A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt budapesti pénzügyi helyzet közvetlenül érinti a fővárosban élő polgárokat, mivel a közszolgáltatások (tömegközlekedés, közvilágítás) fenntartása forog kockán. A kormány és a főváros közötti vita a helyi önkormányzatok autonómiájának és finanszírozásának tágabb kérdéseit is felveti, valamint rávilágít a központi és helyi hatalom közötti politikai feszültségekre. A helyzet megoldása alapvető fontosságú Budapest stabil működéséhez és a lakosság életminőségének biztosításához.
  •  

(Kép: Karácsony Gergely facebook video képernyőkép)

T Forrás: telex.hu Elolvasom ↗ Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Belföld Gajdos László minisztériuma 2,1 milliárd forintos programot indít az állatmenhelyek támogatására Belföld A kormány áprilisig felfüggeszti a 105 százalékos befogadási korlátot a hajléktalanszállókon Belföld Vitézy aláírta: 2027 második felében négy ütemben 160 új busz áll forgalomba Pest megyében