OkosHír: Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke és Ölveczky István ügyvéd péntek délután utcafórumot tartottak Tatabányán, ahol a devizakárosultak helyzetével foglalkoztak. Z. Kárpát Dániel kijelentette, hogy a végrehajtók és a kilakoltatásokban érintettek számára nincs nyári szünet. A Jobbik alelnöke szerint a fórum célja a tájékoztatás volt a devizakárosultak ügyében elért eredményekről és a remény fennmaradásáról. Hozzátette, a „hatalom és a nagy hálózatok” állítólagosan azon dolgoznak, hogy elvegyék az emberek reményét és fenntartsák a jelenlegi állapotot.

Z. Kárpát Dániel véleménye szerint a jelenlegi helyzetben a bankok mindig előnyös helyzetben voltak: árfolyamromlás esetén az árfolyamnyereség, árfolyamjavulás esetén pedig az egyoldalú szerződésmódosítás révén. A politikus kiemelte, hogy bár bizonyos jogi elveknek automatikusan érvényesülniük kellene a hazai jogrendben, vannak, akik ezt akadályozzák. Emlékeztetett arra, hogy a Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz fordult a kamatstop ellen, amire válaszul a Jobbik azt szerette volna, hogy Marczingós László alkotmánybíróként vegyen részt a tárgyalásokon. Z. Kárpát Dániel álláspontja szerint a pénzintézeteknek önkéntesen kellett volna elszámolniuk a devizahitelesekkel, és visszafizetniük az „elorozott pénzt”.

A képviselő megemlítette, hogy népszavazási kezdeményezést nyújtottak be a kilakoltatások és a devizahitellel kapcsolatos végrehajtások leállítására. Hozzátette, hogy a Nemzeti Választási Bizottság szerdán dönt az előterjesztésről, és ő személyesen is részt vesz az ülésen. Továbbá egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását is kezdeményezik a devizakárosultak ügyében.

A politikus tájékoztatása szerint egy bejelentővonalat hoznak létre a kilakoltatás előtt állók számára, ahol segítséget kérhetnek. Amennyiben a jelzés egy-két hónappal a kilakoltatás előtt érkezik, a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége (BKFSZ) jogászai kapacitásuknak megfelelően jogi segítséget nyújtanak. Z. Kárpát Dániel megjegyezte, hogy a helyzet rendezése szerinte a kormánypárti többség feladata lenne.

Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta a közösség erejét, kijelentve, hogy a hitelkárosultak nincsenek egyedül, és fel kell számolni azt az érzést, hogy tehetetlenek a „nagy hálózatokkal” szemben. Tájékoztatása szerint a BKFSZ Facebook-csoportjának több mint 50 ezer tagja van, és több ezren töltötték ki az előregisztrációs ívet. Hozzátette, a szervezet országos lefedettséget is kiépít, Komárom-Esztergom vármegyében Balogh Ferenc lesz a koordinátor.

Z. Kárpát Dániel elmondta, hogy többféle módon próbálnak eredményt elérni a devizakárosultak ügyében, de hangsúlyozta, hogy ez hosszú távú folyamat. A sikeresség alapjait a következő tényezőkben látja:

• Az Európai Unió Bíróságának (EUB) kedvező ítélete.
• Egy 50 ezer fős közösség létezése.
• Egy szerinte létező „társadalmi tragédia”, amelyet egyesek tagadnak.

A Jobbik alelnöke szerint a „Marczingós-ítélet” óta országszerte nagy érdeklődés kíséri fórumaikat. Elmondása szerint nem tudja megjósolni, melyik „csapás” hozza el a sikert, legyen szó a kilakoltatások elleni népszavazásról, a rendkívüli parlamenti ülésről, a Tisza Párt esetleges „Lex Marczingós” támogatásáról, vagy a kormánypárt választási megfontolásból történő megoldásáról. Azonban biztos abban, hogy a devizahitelesek ügyében előrelépés fog történni.

Z. Kárpát Dániel „undorítónak” nevezte a bankárok és politikusok azon kijelentéseit, miszerint a hitelfelvevő felelős, és hogy „nem tartottak a fejéhez pisztolyt”. Álláspontja szerint ezeket a mondatokat olyan embereknek címezték, akiktől mindent elvettek, vagy akik örökölték a tartozásokat. A képviselő szerint aki ezt a helyzetet elfogadhatónak tartja, az „vagy bűnrészes, vagy érdekelt a dologban, vagy vak”. Kifogásolta azt is, hogy a tartozásokat követeléskezelőknek adták el piaci ár töredékéért. A „Marczingós-ítéletet” úgy összegezte, hogy a tőkeösszeget vissza kell fizetni, de ezen felül minden kamat és egyéb díj visszajár a károsultaknak. Kijelentette, hogy az igazságtétel nem alku tárgya, és csak ezt követően lehet tárgyalni a technikai részletekről.

Z. Kárpát Dániel egyetért azzal, hogy a bankok, végrehajtók és követeléskezelők a devizakárosultak ellenségei, de szerinte a legnagyobb ellenség a közöny, a depresszió és a kilátástalanság. Álláspontja szerint a „hatalom és a nagy hálózatok” azon dolgoznak, hogy a devizahitelesek feladják a reményt. Saját küldetésének tekinti, hogy ezt felszámolja, és elhitesse a devizásokkal, hogy van remény és a közösségben nagyobb az erő. Figyelmeztetett, hogy a sikeres megoldás elérése esetén támadások várhatók, példaként említve Marczingós László munkájának ellehetetlenítésére tett kísérleteket. A politikus szerint ha őket eltávolítják, mások lépnek a helyükre, és a devizakárosultak közösségét már nem lehet megállítani.

Az utcafórumon Ölveczky István ügyvéd, a Bátor Program Egyesület egyik vezetője, a bankok és a jogszabályok közötti „árkot” emelte ki, amelyre szerinte hidat kell építeni. Véleménye szerint ha egy pénzintézetnek tisztességtelen működés miatt be kell zárnia a devizahiteles rendezés után, akkor helyére egy tisztességesen működő bank léphet. Az ügyvéd tájékoztatása szerint közel állnak egy olyan megoldáshoz, amely jogi segítséget nyújtana egyedi esetekben azoknak is, akik nem engedhetik meg maguknak az ügyvédi díjat.

Ölveczky István egy másik „árkot” azonosított a jogszabályok és a Kúria között, mivel szerinte a legfőbb bírói fórum sem tartja be a jogszabályokat. A jogász a legnagyobb különbséget a jogszabályok és azok végrehajtása között látja, amit szerinte pontosabb megfogalmazással és a parlamentbe való bevitellel lehet áthidalni. Ölveczky István ismételten kiemelte a „Marczingós-féle EUB-ítélet” lényegét, amely szerinte minden devizavételi és devizaeladási árfolyamot alkalmazó szerződésre vonatkozik, és azokat nem lehetett volna érvényessé tenni a forintosítási törvénnyel. Az ügyvéd elmondta, hogy a bank csak a folyósított forintösszeget követelheti vissza, ráadásul részletekben. Amennyiben a devizahiteles többet fizetett, a többlet összege kamatostul visszajár a károsultnak.

Ölveczky István jogelméleti megközelítéssel érvelve kijelentette, hogy a civileket „negyedik jogágba” kell emelni. Véleménye szerint Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselőként be tudja vinni a devizások érdekeit a parlamentbe. Hozzátette, számára nem fontos, hogy ki viszi az ügyet az Országgyűlés elé, csak az, hogy oda kerüljön. Megjegyezte, örül, hogy valaki politikai muníciót lát az ügyben.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a devizakárosultak ügyének napirenden tartása, a Jobbik párt és Z. Kárpát Dániel ezen a téren kifejtett tevékenységének népszerűsítése, valamint a devizahitelesek mobilizálása. A narratíva egy „jó” (károsultak, Jobbik, Marczingós) és egy „rossz” (bankok, végrehajtók, „hatalom és nagy hálózatok”, Kúria) szembenállására épül, ahol a károsultak az áldozatok, akiket a „nagy hálózatok” elnyomnak. A cikk célja az olvasóban a felháborodás, az igazságtalanság érzésének keltése, a remény fenntartása a közös fellépés által, és a cikkben bemutatott politikai kezdeményezések támogatására ösztönzés.
• Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szöveg számos nyelvi és retorikai eszközt alkalmaz a kívánt hatás elérésére:
  • Érzelmi töltetű szavak és kifejezések: „nincsen nyugta”, „hol rejtőzik a remény”, „elorozott pénzt”, „nagyon rossz és mesterségesen keltett életérzést”, „társadalmi tragédia, amire azt mondják, hogy nem létezik”, „legundorítóbb dolog”, „leggusztustalanabb mondat”, „bűnrészes, vagy érdekelt a dologban, vagy vak”, „nem lehet patikamérlegen mérni, az nem alku tárgya”, „közöny, a depresszió és a kilátástalanság”, „bosszúhadjárat”, „devizakárosultak szabadságharcosaként emlegetett ügyvéd”. Ezek a kifejezések célzottan az olvasó érzelmeire hatnak, és erősítik a „jó” és „rossz” közötti dichotómiát.
  • „Mi és ők” szembeállítás: A cikk folyamatosan szembeállítja a „hatalmat és a nagy hálózatokat” a „devizakárosultakkal” és a Jobbikkal. Ez a dichotómia egyszerűsíti a komplex problémát, és egyértelmű „ellenséget” jelöl ki.
  • Homályos, általános vádak: Olyan kijelentések, mint „a hatalom és a nagy hálózatok azon dolgoznak, hogy az emberek ne reménykedjenek”, vagy „vannak, akik ezt akadályozni akarják”, illetve „a legfőbb bírói fórum sem hajlandó betartani a jogszabályokat” konkrét bizonyítékok vagy források nélkül kerülnek bemutatásra, ami spekulációra adhat okot.
  • Retorikai kijelentések és hamis dilemma: A „Aki erre azt mondja, hogy rendben van, az vagy bűnrészes, vagy érdekelt a dologban, vagy vak” kijelentés egy hamis dilemma, amely nem enged teret a komplexebb álláspontoknak, és azonnal elítéli azokat, akik nem osztják a szerző véleményét.
  • Hiányzó idézet: Az egyik mondatnál („– húzta alá Z. Kárpát Dániel.”) hiányzik az előző idézet, ami az eredeti cikk szerkesztési hiányosságára utal, és zavaró lehet az olvasó számára.
  • Figurális nyelvhasználat: Az olyan hasonlatok, mint „mint a Star Warsban a Nagyúr” vagy a „négy-öt csapás közül” dramatizálják a helyzetet és érzelmi reakciót váltanak ki.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: Bár a cikk számos állítást tesz, különösen a „Marczingós-ítélet” kapcsán, nem ad elegendő kontextust vagy részletesebb jogi magyarázatot arról, hogy pontosan miről van szó, milyen jogi kötelezettségekkel jár, és milyen mértékben alkalmazható általánosan. A „devizakárosultak szabadságharcosaként” emlegetett ügyvéd elleni „bosszúhadjárat” állítása is konkrét részletek és bizonyítékok nélkül szerepel. A bankok és a Kúria elleni vádak egyoldalúan, az érintett felek álláspontjának bemutatása nélkül jelennek meg.
• A téma társadalmi relevanciája: A devizahitelesek ügye Magyarországon rendkívül fontos és hosszan tartó társadalmi és gazdasági probléma. Több százezer családot érintett, és jelentős politikai, jogi és társadalmi vitákat generált a felelősség, a kártalanítás és az állami beavatkozás mértéke kapcsán. A téma továbbra is releváns, mivel sok devizahiteles még mindig küzd az adósságaival, és számos jogi eljárás van folyamatban. A cikk a probléma egy politikai és civil szervezeti megközelítését mutatja be, amely a közösségi fellépés és a jogi út jelentőségét hangsúlyozza.

(Forrás: AlfaHir.hu)