A rendőrség eljárásokat indít internetes kommentek miatt az internetes agresszió tényállása alapján

OkosHír: Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón kijelentette, reméli, hogy a rendőrség minden nap fellép azokkal szemben, akik emberölés előkészületét tervezik, például ha valaki a miniszterelnök meggyilkolására bérelne fel bérgyilkost. A miniszter megjegyzése azzal kapcsolatban hangzott el, hogy a rendőrség a jövőben internetes kommentek miatt is őrizetbe vehet embereket. Az elmúlt hetekben több ilyen eset is nyilvánosságot kapott.

Februárban egy 17 éves fiatalt állítottak elő, miután egy közösségi oldalon iskolai lövöldözéssel fenyegetőzött. Tarnai Richárd Pest vármegyei főispán és Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő több feljelentést is tett állítólagos fenyegetések miatt. Budai Gyula feljelentette Pankotai Lilit is, és a múlt héten bejegyzésben fejezte ki aggodalmát az internetes kommentek miatt, hozzátéve, hogy az agresszív hozzászólók ellen az internetes agresszió címén jelenleg kiszabható egy évnél súlyosabb büntetésre van szükség.

Az „internetes agresszió” tényállása január 1-jével került be a Büntető Törvénykönyvbe (Btk.), miután az Országgyűlés tavaly decemberben elfogadta a módosító indítványt. A köznyugalom elleni bűncselekmények közé sorolták be. Lényege, hogy ha valaki az interneten, beazonosítható személlyel szemben erőszakos cselekedetre utaló szándékot vagy kívánságot fejez ki, vagy ilyen jellegű hozzászólást oszt meg, az eljárást vonhat maga után.

A módosítás indoklása szerint a szigorításra azért volt szükség, mert egyre többen tesznek közzé az interneten emberi méltóságot sértő, gyűlöletkeltő kommenteket, aminek gátat kell szabni. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza korábban úgy nyilatkozott a Telexnek, hogy a módosított törvény keretei tágak, ami megnehezítheti a rendőrség és a bíróságok munkáját. Az azóta indult eljárások és feljelentések alapján ez a tényállás széles körben alkalmazható.

Az internetes agresszió tényállásának bevezetése előtt is indultak eljárások internetes kommentek miatt. Tavaly decemberben S. Attilát első fokon két és fél év börtönre ítélték, mert egy kommentben robbantással fenyegetőzött egy kormányülés helyszínén. Egy másik esetben vádemelésig jutott az ügy, amikor Deák Dánielnek egy kommentben csőbombát helyeztek el a házában.

Az internetes agresszió tényállása kifejezetten az interneten, hivatalosan „elektronikus hírközlő hálózat útján” tett megnyilvánulásokra vonatkozik. Az eddigieknél tágabb az értelmezési kerete, és úgynevezett kiegészítő bűncselekménynek minősül, azaz akkor alkalmazható, ha súlyosabb bűncselekmény nem állapítható meg.

Az elmúlt hetek esetei azt mutatják, hogy bár minden esetben internetes kommentek miatt járt el a rendőrség, az illetőket különböző bűncselekményekkel gyanúsítják:

• A bérgyilkost kereső férfinél emberölés előkészítéséről van szó.
• A Kneecap kitiltása miatt pokolgépes robbantást belengető kommentelőnél terrorcselekménnyel fenyegetés a gyanú.
• Az Orbán Viktornak 8 mm-t kívánó nőnél internetes agresszió a gyanú.
• Az iskolai lövöldözéssel fenyegető fiatalnál szintén internetes agresszió volt a gyanú.
• S. Attilát terrorcselekménnyel fenyegetés miatt ítélték el.

Internetes agresszió miatt két esetben már biztosan indult eljárás, és más ügyekben is nyomozott a rendőrség ezen a címen. Az ügyészség sajtószóvivője szerint a büntetőeljárás során az eljáró hatóságnak mérlegelnie kell, hogy az adott cselekmény mely bűncselekmény megállapítására alkalmas. Ez a minősítés a nyomozás során változhat is. Az internetes agresszió miatt legfeljebb egy év letöltendő szabható ki, míg például a terrorcselekménnyel fenyegetés miatt akár nyolc év is.

A szóvivő hozzátette, hogy az internetes kommentet mint elkövetési módot külön nem rögzíti a bűnügyi statisztika, így nincsenek adataik arról, hogy nőtt-e az ilyen ügyek száma. A rendőrség sem tudta megmondani, hogy hányszor indult eljárás internetes kommentek miatt, mivel ezek számos bűncselekményi kategóriában megjelenhetnek, és konkrétan internetes agresszió miatt sincs statisztikájuk. Az ügyészség információi szerint több nyomozás is zajlik, de internetes agresszió miatt vádemelésre egyelőre nem került sor, és jogerősen senkit sem ítéltek még el.

Az internetes agresszió esetében nem szükséges feljelentés az eljárás megindításához. A TASZ jogásza korábban felvetette, hogy ez alapján a rendőrségnek hivatalból kellene eljárást indítania, ha tudomásukra jut egy sértő komment. A rendőrség tájékoztatása szerint nem használnak szoftveres automatizmust vagy hasonló módszert az online platformok és közösségi oldalak megfigyelésére. Minden tudomásukra jutó esetet megvizsgálnak, és ha indokoltnak ítélik, elrendelik a nyomozást, beazonosítják és kihallgatják a tettest, még anonim komment esetén is. Arra a kérdésre, hogy súlyosbító tényező-e, ha valakinél fegyvert vagy robbanószert találnak, azt válaszolták, hogy az internetes agressziónál nincsenek minősítő körülmények, ezeket önálló bűncselekményként kezelik. A rendőrség szerint a hivatalból történő eljárás szabályai nem változtak az internetes agresszió bevezetése óta, de az új tényállás értelemszerűen növelte a bűncselekmények számát.

Jelenleg nem lehet megmondani, hogyan ítélnének meg egy ilyen ügyet a bíróságon. Az sem derült ki pontosan, hogyan jutnak el az ilyen kommentek a rendőrséghez, de az elmúlt hetek tapasztalatai alapján több feljelentés érkezhet hozzájuk internetes kommentek miatt. Ez nem lenne meglepő, mivel több fideszes politikus is gyakran posztol erről, és többen tehetnek feljelentést annak tudatában, hogy az internetes agresszió tényállása miatt reális esély van egy eljárásra. A nyomozás során az is kiderülhet, hogy az adott komment súlyosabb bűncselekményt valósított meg.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az „internetes agresszió” új jogi tényállásának bemutatása és az ezzel kapcsolatos rendőrségi eljárások ismertetése. A narratíva azonban arra irányul, hogy megkérdőjelezze az új jogszabály szükségességét és gyakorlati hasznosságát, különösen azzal a felvetéssel, hogy a korábbi törvények is lehetővé tették az internetes fenyegetések elleni fellépést. Ezenkívül a cikk a rendőrségi eljárások számának növekedését és bizonyos politikusok (különösen Budai Gyula) szerepét hangsúlyozza a feljelentések kapcsán, sugallva egy lehetséges motivációt vagy a jogszabály „kihasználását”. A szöveg bizonytalanságot teremt az új törvény alkalmazásának egyértelműségével és a bírósági ítéletek várható kimenetelével kapcsolatban.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Retorikai kérdések és sugalmazás: A cikk közvetlenül bevonja az olvasót a kérdésfelvetésbe, például: „Nem hibáztatjuk, ha most ön is azt kérdezi, hogy akkor mi szükség volt az internetes agresszió tényállására, és mi a baja Budai Gyulának, ha a rendőrség eddig is eljárhatott internetes kommentek miatt.” Ez a megfogalmazás nem csupán kérdést tesz fel, hanem irányítja az olvasó gondolkodását, arra ösztönözve, hogy maga is megkérdőjelezze a jogszabály szükségességét és Budai Gyula motivációit.
  • Szubjektív minősítések és implikációk: A cikk a jogalkotó szándékát „általános és naiv felvetésnek” nevezi, amikor azt állítja, hogy „Az már az elfogadása előtt sem látszott, hogy a jogalkotó azon az általános és naiv felvetésen túl, hogy legyen szebb hely az internet, megvizsgálta volna az új szabály gyakorlati hatásait.” Ez a megfogalmazás negatív színben tünteti fel a jogszabály megalkotásának folyamatát, anélkül, hogy konkrét bizonyítékot szolgáltatna a naivitásra. Hasonlóképpen, a „Budai is előszeretettel kihasznál” kifejezés Budai Gyula feljelentéseivel kapcsolatban azt sugallja, hogy a képviselő opportunista módon él a törvénnyel, nem pedig a fenyegetések elleni fellépés szándékával.
  • Érzésre alapuló következtetések: A szöveg több helyen is „érzésre” vagy „úgy tűnik” alapon von le következtetéseket, például: „az elmúlt időszakban érzésre megnőtt ügyszámból logikusan azt lehet leszűrni…” és „az elmúlt hetek alapján úgy tűnik, mintha több feljelentés érkezne hozzájuk internetes kommentek miatt.” Ezek a kijelentések szubjektív benyomásokra épülnek, nem pedig konkrét, számszerűsíthető adatokra, miközben a cikk maga is elismeri, hogy a rendőrség és az ügyészség nem rendelkezik ilyen statisztikákkal. Ennek ellenére a „logikusan azt lehet leszűrni” kifejezés a szubjektív benyomást tényként kezeli.
• A téma társadalmi relevanciája: Az internetes agresszió témája kiemelten fontos a mai társadalomban, mivel érinti a szólásszabadság határait, az online kommunikáció biztonságát és a digitális térben elkövetett bűncselekmények jogi kezelését. A jogszabály bevezetése és alkalmazása széles körű vitákat generálhat a polgárok jogai és a közrend védelme közötti egyensúlyról, valamint a rendőrség és a bíróságok szerepéről az online tér szabályozásában. A cikk rámutat arra, hogy a téma nem csupán jogi, hanem társadalmi és politikai szempontból is releváns, befolyásolva az online közbeszédet és az egyéni megnyilvánulások szabadságát.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Gulyás Gergely/Facebook – képernyőkép