Ugrás a tartalomra

Az ELTE és a BME kutatói a fülbemászó dallamok és személyiségjegyek kapcsolatát vizsgálták

· 4 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakemberei a fülbemászó dallamok, más néven dallamtapadás, és bizonyos személyiségjegyek közötti összefüggéseket elemezték. Kutatásaik szerint a dallamok fejben való megmaradása nem csupán egy esetenként kellemes vagy zavaró élmény, hanem hozzájárulhat az önismeret és a mentális egészség mélyebb megértéséhez.

A dallamtapadás jelensége gyakori, amikor egy zenei motívum hosszú ideig megmarad az ember fejében. Korábbi kutatások utaltak arra, hogy ez az élmény összefüggésben állhat például a szorongásra való hajlammal vagy a mentális kontroll szintjével.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói egy 4300 magyar résztvevő bevonásával végzett vizsgálatban keresték a választ arra, hogy a dallamtapadás inkább kényszeres ismétlődő mintázatokhoz, vagy inkább intenzív érzékszervi élményekhez kapcsolódik-e. A kutatáshoz olyan pszichológiai kérdőíveket alkalmaztak, amelyek a skizotípiás hajlamot (a skizofréniával összefüggő, de egészséges egyéneknél is előforduló sajátos élményeket) és a nem klinikai rögeszmés-kényszeres tüneteket mérték.

Hirdetés

Az eredmények alapján azok az egyének, akik hajlamosak szokatlan érzékelési élményekre – mint például olyan hangok észlelése, amelyeket mások nem hallanak – vagy kényszeres gondolatokra, gyakrabban elmélkednek azon, miért „ragadt be” egy dallam a fejükbe. Ezt az élményt gyakran mozgással (dúdolással, ujjal dobolással) is kísérik. Azok a személyek, akiknél erősebben jelentkeznek a kényszeres gondolatok, gyakran kellemetlennek ítélik meg a jelenséget.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Megfigyelték, hogy a skizotípiás hajlammal rendelkező személyek gyakrabban tapasztalnak dallamtapadást, azonban nem feltétlenül élik meg azt negatív módon. A kutatás emellett kimutatta, hogy egyik vizsgált személyiségvonás sem befolyásolta a dallamtapadás időtartamát, ami eltér a korábbi megállapításoktól.

Új felfedezésként azonosították, hogy a skizotípiás vonások előre jelezhetik, mennyire figyel valaki a dallamtapadás során átélt belső folyamatokra, és mennyire társít hozzá mozgást. Ez a jelenség párhuzamba állítható azzal, amikor a skizofréniával élők valóságosnak észlelnek egy fejükben megszólaló zenét.

A kutatás összegzése szerint az önmegfigyelésre vagy különleges érzékszervi élményekre hajlamos személyek gyakrabban szembesülhetnek visszatérő dallamokkal, és mélyebben elgondolkodhatnak azok okain. A tanulmány hozzájárul a mindennapi mentális élmények és az egyéni különbségek közötti kapcsolatok megértéséhez, rávilágítva arra, hogy egy látszólag egyszerű jelenség – mint egy beragadt dallam – akár a pszichológiai önismeret eszközévé is válhat.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

  • Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a tudományos eredmények bemutatása egy szélesebb közönség számára. A narratíva egy felfedező jellegű történetet mesél el, amelyben egy mindennapi, gyakori jelenség (a fülbemászó dallamok) mélyebb pszichológiai összefüggéseit tárják fel. A cikk célja az olvasók informálása a kutatás eredményeiről, és annak hangsúlyozása, hogy egy látszólag egyszerű élmény is hozzájárulhat az önismerethez és a mentális egészség megértéséhez.
  • Főbb manipulatív eszközök: Bár az eredeti cikk alapvetően tényközlő jellegű, bizonyos stilisztikai elemek az olvasó bevonását és az információk kiemelését szolgálják, ami a populáris tudományos újságírásra jellemző. Az „A legtöbben átéltük már…” kezdetű mondat közvetlenül megszólítja az olvasót, közös tapasztalatra hivatkozva vonja be a témába. Az „Érdekesség, hogy…” kifejezés szubjektív kommentárt fűz a kutatási eredményekhez, ami bár nem manipuláció, de eltér a szigorúan tárgyilagos hangnemtől. A „korábbi kutatások szerint” megfogalmazás konkrét forrásmegjelölés nélkül jelenik meg, ami a tudományos pontosság szempontjából hiányosság, de a nagyközönségnek szánt cikkekben gyakori egyszerűsítés. A skizofréniával való összehasonlítás a „Új eredményként kiderült…” bekezdésben, bár releváns a skizotípia kontextusában, egyfajta dramatizálást is hordozhat a jelenség súlyának kiemelésére.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Pexels

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Európai Unió Von der Leyen: Az ipari mesterséges intelligenciára kell helyezni a hangsúlyt az EU-ban Technológia és Tudomány Jensen Huang lemondása: váratlan vezetőváltás az Nvidiánál Technológia és Tudomány Egy éjszaka alatt 100 ezer milliárd forint: így zuhant az Nvidia