OkosHír: Légúti fertőzések, mint a megfázás, az influenza vagy a COVID-19, képesek lehetnek újraaktiválni a szervezetben rejtőző, inaktív rákos sejteket. Ezt egereken végzett kísérletek tárták fel, és az első eredmények arra utalnak, hogy a jelenség emberek esetében is előfordulhat. Ez a felfedezés kérdéseket vet fel a daganatos betegségeken már átesettek jövőbeli kockázataival kapcsolatban.

A rákkezelés után nem minden rosszindulatú sejt pusztul el; egy részük szunnyadó állapotban maradhat a test különböző szerveiben, például az agyban, a májban vagy a tüdőben. Ezek a sejtek látszólag inaktívak, de évekig vagy akár évtizedekig is fennmaradhatnak.

A Nature című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a gyakori légúti fertőzések, mint az influenza vagy a koronavírus, olyan immunválaszt váltanak ki, amely aktiválhatja ezeket a lappangó sejteket. James DeGregori, a Colorado Egyetem kutatója szerint eddig nem volt világos, mi indítja be újra ezeket a csendben várakozó sejteket. A kutatásuk arra kereste a választ, hogy egy tüdőt érintő fertőzés képes-e aktiválni őket, és az eredmények azt mutatták, hogy igen.

DeGregori és kutatócsoportja laboratóriumi egereken vizsgálta, hogyan reagálnak a szunnyadó daganatos sejtek az influenza és a SARS-CoV-2 vírus jelenlétére. Mellrákra genetikailag hajlamos egerekkel dolgoztak. A fertőzés hatására a tüdőben megbúvó ráksejtek aktiválódtak és szaporodni kezdtek. A vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy bár a sejtek a fertőzés elmúltával ismét inaktívvá váltak, a fertőzés idején számottevő növekedést mutattak.

Egy nagyszabású felmérés is alátámasztja, hogy embereknél is hasonló folyamatok játszódhatnak le. Korábban már ismert volt, hogy a gyulladás – akár bakteriális fertőzés vagy dohányfüst által kiváltva – reaktiválhatja a rákos sejteket. Most az is világossá vált, hogy a légzőszervi vírusfertőzéseknek is lehet ilyen hatásuk.

A jelenség hátterében az interleukin-6 (IL-6) nevű immunfehérje áll, amely kulcsszerepet játszik a szervezet fertőzésekre adott válaszában. Normál esetben ez a molekula segíti a szervezetet a gyógyulásban. Azonban, ha alvó ráksejtekkel kerül kapcsolatba, kedvező feltételeket teremthet azok újraéledéséhez. DeGregori kifejtette, hogy a rákos sejtek a szervezet normális eszközét, az IL-6 által kiváltott gyulladásos környezetet használják ki szaporodásuk és terjedésük elősegítésére, így eltérítve az immunválasz mechanizmusait.

Bár a tudósok egyelőre nem tudják biztosan, hogy a rákból felgyógyult embereknél a légúti fertőzések ugyanúgy képesek-e aktiválni a szunnyadó daganatsejteket, mint az állatkísérletek során, az első kutatási eredmények alapján ez nem zárható ki. Két különböző rákos betegeket nyilvántartó adatbázis elemzése összefüggést mutatott ki a koronavírus-fertőzést követő tüdőáttétek és a rákos eredetű halálozások számának növekedése között.

Az Egyesült Királyság Biobankjának adatai szerint azoknál a személyeknél, akiket már legalább öt évvel a járvány előtt diagnosztizáltak daganatos betegséggel, és később megfertőződtek COVID-19-cel, kétszer akkora volt a rákos halálozás aránya, mint azoknál, akik nem kapták el a vírust. Egy másik vizsgálat, amely kifejezetten emlőrákos pácienseket követett, közel 50 százalékos növekedést mutatott ki a tüdőáttétek kialakulásának kockázatában koronavírus-fertőzés esetén.

Julio A. Aguirre-Ghiso, a Cancer Dormancy Institute vezetője, aki szintén részt vett a kutatásban, felhívja a figyelmet, hogy a szunnyadó ráksejtek viselkedése eltér a klasszikus tumorsejtekétől. Emiatt sokszor elkerülik azokat a kezeléseket, amelyek a gyorsan osztódó sejtek ellen hatékonyak. Aguirre-Ghiso magyarázata szerint a legtöbb terápiás módszer az aktívan osztódó sejteket célozza, míg ezek a lappangó sejtek nyugalomban vannak, így könnyen elkerülik a pusztulást. Ez az oka annak, hogy még a remisszióban lévő betegeknél is visszamaradhatnak ezek a sejtek.

A kutató szerint sok páciens élhet teljes életet szunnyadó daganatsejtekkel, de egyes esetekben ezek „felébredhetnek”. Vannak, akiknél a sejtek már a reaktiválódás küszöbén állnak, és ilyenkor egy gyulladásos folyamat, például egy fertőzés, elindíthatja a folyamatot, ami végül tüneteket vagy akár halálos kimenetelű betegséget is okozhat. Másoknál viszont több fertőzés is lezajlik anélkül, hogy a rákos sejtek teljesen aktiválódnának.

A kutatók úgy vélik, hogy a COVID-19-hez és influenzához hasonló fertőzések kockázatot jelenthetnek a daganatos betegségen már átesett emberek számára. A fertőzés által kiváltott gyulladás ugyanis megnyithatja az utat a szunnyadó sejtek növekedése előtt, akkor is, ha ezek később visszatérnek inaktív állapotukba. Habár nem ismert pontosan, hány rákos betegnél maradnak életben ilyen „alvó” sejtek, a jelenlegi kutatások alapján indokolt lehet óvintézkedéseket tenni. Dr. Edwin Ostrin, a texasi MD Anderson Rákközpont pulmonológusa, aki nem vett részt a tanulmányban, de támogatja az óvatosságot, hangsúlyozza, hogy azoknak, akik rákkezelésen estek át, különösen, ha az immunrendszerük is érintett, érdemes naprakészen tartaniuk védőoltásaikat.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Nature folyóiratban megjelent új tudományos eredmények bemutatása, amelyek a légúti fertőzések és az „alvó” ráksejtek közötti lehetséges összefüggésre vonatkoznak. A cikk narratívája az olvasó tájékoztatására irányul egy potenciálisan jelentős egészségügyi kockázatról, különös tekintettel a rákból felgyógyultakra. A szöveg felveti a kérdést, hogy „Lehet, hogy egy egyszerű nátha vagy egy enyhe COVID-fertőzés is kiválthatja a rák visszatérését?”, ami az informálás mellett egyfajta óvatosságra, sőt enyhe aggodalomra is sarkallhatja az olvasót.
• Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikkben fellelhető néhány nyelvi és retorikai eszköz, amely manipulációs hatást kelthet, bár az alapvető tényközlést nem torzítja:
  • Érzelmi szavak és dramatizálás: Olyan kifejezések, mint „drámai módon” (az aktiválódás kapcsán), „veszélyes sejtek”, vagy a „komoly kockázatot jelenthetnek” a daganatos betegek számára, felerősítik a leírt jelenség súlyosságát, és az objektivitáshoz képest erősebb érzelmi választ válthatnak ki az olvasóból.
  • Retorikai kérdések: A „Lehet, hogy egy egyszerű nátha vagy egy enyhe COVID-fertőzés is kiválthatja a rák visszatérését? És vajon hogyan befolyásolja mindezt az immunrendszer működése?” típusú kérdések nem konkrét válaszokat várnak, hanem az olvasó figyelmét irányítják, és a cikkben tárgyalt lehetséges következményekre fókuszálnak, anélkül, hogy egyértelműen kijelentenék az ok-okozati összefüggést embereknél. Ez bizonytalanságot kelthet, miközben a tudományos bizonytalanságot egyfajta fenyegetésként mutatja be.
  • Sugalmazás a feltételezések szintjén: Bár a cikk helyesen jelzi, hogy az emberi kapcsolat „nem kizárható”, és „összefüggés lehet”, a címben és a bevezetőben használt erősebb megfogalmazások, mint például „képesek lehetnek újraéleszteni”, egyértelműbbnek tűnhetnek, mint amit a kísérleti és megfigyelési adatok önmagukban igazolnak az emberi mechanizmusok tekintetében.
• A téma társadalmi relevanciája: A rákos megbetegedések kiújulásának kérdése rendkívül fontos társadalmi és egészségügyi téma, különösen a daganatos betegségekből felgyógyultak számára. A cikk által felvetett lehetséges összefüggés a gyakori légúti fertőzések és a ráksejtek újraaktiválódása között új dimenziót adhat a betegségmegelőzésnek és a hosszú távú gondozásnak. A COVID-19 járvány tapasztalatai és az influenza szezonális jellege miatt a légúti fertőzések kockázata széles körben érinti a lakosságot, így a téma közvetlenül releváns a közegészségügy szempontjából, és alapot adhat további kutatásoknak és egészségügyi ajánlásoknak.

(Forrás: demokrata.hu)