OkosHír: Az Insikt Group, a Recorded Future kiberbiztonsági céghez tartozó csoport friss jelentése szerint az izraeli Candiru céghez köthető, feltehetően DevilsTongue néven ismert fejlett kémszoftver infrastruktúrája jelenleg is aktív Magyarországon. A jelentés, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra, öt olyan országot azonosít, ahol a szoftverhez köthető központok működnek.

A Recorded Future Insikt Group jelentése szerint nyolc központot azonosítottak világszerte, amelyek a DevilsTongue kémszoftverhez köthetők, vagy annak bevetését és irányítását segítik. Ezek közül egy Indonéziában 2024 novemberéig működött, Azerbajdzsánban pedig két központról van információ, amelyek státusza nem ismert. Öt központ azonban jelenleg is aktív, ezek közül egy Szaúd-Arábiában, egy másik pedig Magyarországon található.

A DevilsTongue egy komplex, főként Windows rendszerekre specializálódott kémszoftver. Képességei közé tartozik a fájlok gyűjtése, regisztrációs adatbázisok lekérdezése, WMI parancsok futtatása és SQLite adatbázisok lekérdezése. Képes felhasználói hitelesítő adatok ellopására az LSASS-ből és böngészőkből (például Chrome, Firefox), valamint Signal üzenetek dekódolására és kiszivárogtatására. Emellett a fertőzött eszközön parancsok és programok futtatására is alkalmas. A Citizen Lab és a Microsoft már négy éve részletes jelentésekben számoltak be a szoftverről.

A Candiru a versenytársaihoz hasonlóan az egyidejű fertőzések mennyisége alapján határozza meg szolgáltatásainak árát. Egy 2021-es adat szerint az alapcsomag, amely egyszerre 10 eszköz megfigyelését tette lehetővé, 16 millió euróba (akkori árfolyamon körülbelül 5,75 milliárd forintba) került.

Az Insikt Group kiemelte, hogy a kémszoftver az elmúlt négy évben valószínűleg fejlődött. Az Egyesült Államok 2021 novemberében feketelistára tette a Candiru céget, azzal az indokkal, hogy tevékenységük ellentétes az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeivel. 2022-ben a Citizen Lab arról számolt be, hogy a spanyol kormány a katalán függetlenségi mozgalom tagjai ellen vetette be a kémszoftvert. Idén áprilisban az amerikai Integrity Partners felvásárolta a Candiru működését 30 millió dollárért, és az eszközöket, valamint az alkalmazottakat egy új entitáshoz helyezte át, amely jelenleg nem szerepel az amerikai szankciós listán. Ez a lépés valószínűleg a szankciók elkerülését célozta.

Tavaly nyáron felmerült egy lehetséges magyar vonatkozás is az izraeli céggel kapcsolatban, miután Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselő a Politicónak arról számolt be, hogy kémszoftvert akartak telepíteni a telefonjára két héttel az EP-választások előtt. Freund május 27-én kapott egy üzenetet egy, magát a Kijevi Nemzetközi Egyetem hallgatójának mondó személytől, aki állítása szerint Ukrajna uniós csatlakozásáról kért volna egy rövid szöveget. Ezt egy linkre kattintva küldhette volna el Freund, azonban időben figyelmeztették, hogy a link kártevőt tartalmaz. A támadás mögött álló fél nem derült ki. Freund a Politicónak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a magyar kormány érintettsége nem zárható ki a támadásban, mivel korábban próbálta elérni Magyarország uniós elnökségének felfüggesztését.

Az Insikt Group rámutatott, hogy az ilyen kémszoftverek használata belföldön és külföldön is komoly kockázatokat hordoz, amennyiben nem terrorelhárításra vagy bűnüldözésre alkalmazzák. A Candiru a korábban kiszivárgott termékismertető alapján hivatalosan több országban, például Iránban és Izraelben, tiltja a szoftverének használatát, azonban ezekben a régiókban is észleltek már végrehajtott támadásokat.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Candiru kémszoftverrel kapcsolatos legújabb fejlemények bemutatása, különös tekintettel annak magyarországi jelenlétére. A cikk narratívája a titokzatosság és a potenciális veszély köré épül, hangsúlyozva a kémszoftver fejlettségét és a kormányzati felhasználás kockázatait. Célja az olvasó tájékoztatása mellett a figyelem felkeltése és a lehetséges visszaélésekre való rámutatás. Különösen kiemeli a magyar vonatkozást, utalva a kormányzati érintettség feltételezéseire.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Sugalmazó, spekulatív megfogalmazás: Az első mondatban az „Nem baj, ha nem, elvégre jóval titokzatosabb cégről van szó, mint a mindenkinek ismerős Pegasust gyártó NSO Group, de a magyar kormány a jelek szerint nem szeretné, hogy megfeledkezzenek róla.” kijelentés szubjektív és spekulatív. Nincs bizonyíték arra, hogy a magyar kormány „nem szeretné, hogy megfeledkezzenek róla”, és ez a mondat egy előzetes, negatív asszociációt kelthet az olvasóban.
  • Érzelmi töltetű szavak és kifejezések: Bár nem domináns, de az „ugyanis nálunk is megjelent a Candiru nagyon fejlett kémszoftvere” kifejezés a „nagyon fejlett” jelzővel és az „ugyanis” szóval egyfajta meglepetést vagy aggodalmat sugallhat, ami túlmutat a puszta tényközlésen.
  • Vélemények bemutatása tényként vagy erős sugalmazásként: Daniel Freund esetében a cikk idézi a képviselő véleményét („szerinte nem lehet kizárni, hogy a magyar kormány állt a támadás mögött”), azonban a mögöttes indoklást („mert korábban megpróbálta elérni, hogy függesszék fel Magyarország uniós elnökségét”) közvetlenül a gyanúval köti össze, anélkül, hogy hangsúlyozná, ez Freund saját következtetése, nem pedig bizonyított tény. Ezzel a cikk erősíti a gyanút a magyar kormány ellen, anélkül, hogy ezt tényként állítaná, de a retorika mégis ebbe az irányba tereli az olvasót.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk nem részletezi, hogy miért „titokzatosabb” a Candiru az NSO Groupnál, egyszerűen kijelenti. Emellett, bár megemlíti a Candiru felvásárlását és az amerikai szankciók elkerülésére tett kísérleteket, nem tér ki részletesebben arra, hogy ez a jelenség mennyire általános a kiberbiztonsági piacon, vagy milyen jogi kiskapukat használnak az ilyen cégek a szankciók kijátszására.
• A téma társadalmi relevanciája: A kémszoftverek, különösen a kormányzati felhasználásuk, komoly társadalmi relevanciával bírnak a magánélet védelme, a szólásszabadság, a politikai ellenőrzés és a nemzetbiztonság szempontjából. Az ilyen eszközök alkalmazása felveti a visszaélések lehetőségét, és aggodalmakat kelt a demokratikus jogok és szabadságok korlátozásával kapcsolatban. A Daniel Freund esetéhez hasonló incidensek rávilágítanak a politikai szereplők sebezhetőségére és a kémprogramok potenciális befolyására a közéletre. Az amerikai feketelistázás és a cég rebrandingje is azt mutatja, hogy a probléma nemzetközi szinten is komoly kihívást jelent a szabályozó szervek számára.

(Forrás: telex.hu)