OkosHír: Robert Kennedy, az Egyesült Államok egészségügyi minisztere és minisztériuma bejelentette, hogy az amerikai kormány felbont 22, mRNS-vakcinák fejlesztésével kapcsolatos szerződést. A minisztérium közleménye szerint a rendelkezésre álló adatok áttekintése után arra a következtetésre jutottak, hogy az mRNS-alapú védőoltások nem eléggé hatékonyak, sőt, akár el is nyújthatják a járványokat, ezért más megoldások keresése vált szükségessé. Ez a döntés egyelőre kizárólag a légúti megbetegedéseket célzó vakcinákat érinti; az mRNS-vakcinák rákellenes felhasználását továbbra is kutatják és fejlesztik.

Az írás felidézi, hogy Karikó Katalin 2023-ban Nobel-díjat kapott az mRNS-vakcinák alapjául szolgáló évtizedes kutatómunkájáért. A Covid-járvány idején, 2020-ban az első Trump-kormányzat gyorsította fel az mRNS-alapú védőoltások fejlesztését, hogy azok minél hamarabb elérhetővé váljanak az emberek számára.

A cikkíró szerint a változás elsősorban az egészségügyi miniszter személyével magyarázható. Robert F. Kennedy Jr.-t az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb oltásszkeptikusaként mutatja be az írás, aki kinevezése előtt és azóta is gyakran tesz olyan kijelentéseket, amelyek bizalmatlanságot keltenek a vakcinákkal és a korábbi járványvédelemmel szemben. Az eredeti cikk megjegyzi, hogy a mostani bejelentés nem érte teljesen váratlanul a tudományos közösséget, mivel már márciusban is felmerült, hogy Kennedy minisztériuma lépéseket tesz az mRNS-technológiával szemben.

A minisztérium közleménye két okot említ a 22 kutatási szerződés felmondására: az mRNS-vakcinák állítólagos hatástalanságát, és azt az érvelést, hogy a vírus mutációra kényszerítésével valójában elnyújtják a járványt. Az eredeti cikk ezt az állítást „egyszerűen nem igaznak” minősíti, hivatkozva a koronavírus-járvány példájára.

Az mRNS-vakcinák működését ismertetve a cikk kifejti, hogy ezek a védőoltások egy lipid nanorészecskébe burkolt mRNS-t juttatnak a szervezetbe. Ez az mRNS utasítja a szervezetet a koronavírus tüskefehérjéinek előállítására, így az immunrendszer a kórokozó tényleges bejutása nélkül ismerheti meg azokat. Kennedy álláspontja szerint az influenza- és Covid-oltásokban található mRNS azzal a problémával jár, hogy csak egy fehérjét, egy antigént mutat be a szervezetnek, amit a vírus egy mutációval kikerülhet, ezáltal az oltás hatástalanná válik. Az eredeti cikk szerzője ezzel szemben azt állítja, hogy ez nem igaz, mivel a mutációval csak csökken a hatásosság, nem nullázódik, és az mRNS-technológia előnye a gyors átalakíthatóság az új variánsok ellen. Hozzáteszi, hogy a vírus oltás hatására történő mutációja minden gyártási technológiával készült vakcina esetében igaz.

Jennifer Nuzzo, a Brown Egyetem járványügyi központjának igazgatója a New York Timesnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „ezzel a teljesen téves kijelentéssel a miniszter bizonyítja elkötelezettségét a régóta dédelgetett célja iránt, hogy kétségeket ébresszen minden oltóanyaggal szemben. Ha nem használtuk volna ezeket az életmentő mRNS-oltásokat a súlyos megbetegedések ellen, több millióan haltak még volna bele a járványba.” Egy 2022-es tanulmány szerint csak az első évben 19,8 millió ember életét mentették meg a védőoltások, és más szakértők is minimum 2,5 millió vagy több millió megmentett életről beszélnek. Scott Hensley, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, aki influenza elleni mRNS-védőoltáson dolgozott, azt mondta: „Ez rossz nap a tudomány számára.”

A cikkíró kifejti, hogy a mutáció nem kizárólag reakció az oltásra; a vírus szaporodása során replikálja saját DNS-ét, és minden vírusnál fennáll a hibázás, azaz a mutáció esélye. Ezért a vírus a védőoltásoktól függetlenül is mutálódik, ahogyan az influenzánál is megfigyelhető évtizedek óta. Ezért kell évről évre frissíteni az influenza elleni védőoltást, ami az mRNS-vakcinák megjelenése előtt is így volt.

Kennedy bejelentése szerint a 22 szerződés elkaszálásával 500 millió dollárt takarítanak meg, amit a Biomedikai Fejlett Kutatási és Fejlesztési Hatóság (BARDA) inkább régebbi, ismert technológiákat alkalmazó kutatásokra fordítana. Előnyben részesítenék azokat az oltásokat, amelyek teljes vírussejteket juttatnak a szervezetbe, például szamárköhögés ellen. Az eredeti cikk azonban rámutat, hogy az Egyesült Államokban a 90-es évek óta nem használnak szamárköhögés ellen ilyen oltóanyagot, mert bár hatékony volt, a szervezet eléggé megszenvedte az immunrendszer betanítását, és az oltás mellékhatásként gyakran magas lázat és rohamokat produkált.

Rick Bright, a BARDA egyik korábbi igazgatója szerint a lépés miatt Amerika sokkal nehezebben reagál majd a hirtelen megjelenő új biológiai veszélyekre, és ezt emberéletekben lehet majd mérni. A Stat Newsnak nyilatkozó szakértők nem tudják, hogy Kennedy kivel egyeztethetett, milyen eredményeket nézett át, vagy milyen tudósokra hallgathatott, mert a lépés szembemegy a jelenlegi tudományos állásponttal, ami szerint az mRNS-technológia biztonságos és hasznos.

A közlemény alapján egyelőre úgy tűnik, hogy a felbontott szerződések mind a légúti megbetegedések elleni kutatásokról szóltak, így az mRNS-kutatás másik nagy ígéretét, a rák elleni oltásra vonatkozókat nem érintik. Azonban az eredeti cikk szerzője kiemeli, hogy ez is csak a miniszter döntésén múlik, és Kennedy korábban kijelentette, hogy szerinte az mRNS-alapú védőoltás a világ leghalálosabb vakcinája. Az írás említi, hogy a miniszter nemrég egy rendkívül ígéretes HIV-kutatási együttműködést is felrúgott, így nem garantált, hogy az mRNS-alapú melanóma-, tüdőrák-, malária-, Lyme-, Zika- vagy más oltások fejlesztései biztonságban lennének.

A cikkíró szerint Kennedy érdekesen időzítette bejelentését, mivel a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közvetlenül Kennedy bejelentése előtt beszélt arról, hogy ha az amerikai biotechnológiai cégek tartani akarják a lépést Kínával, akkor kormányzati támogatásra lesz szükségük. Az írás szerint Kínában ez az ipar rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedben, leginkább a központi támogatásoknak, a lazább szabályozásnak és a saját szakértőinek köszönhetően. 2025 első felében a gyógyszercégek licencdíjköltéseinek harmada kínai cégekhez ment, míg 2023–2024-ben ez 21 százalék volt, pár évvel korábban pedig egy számjegyű. Az eredeti cikk azt a következtetést vonja le, hogy Kennedy döntésével végül a nem amerikai cégek járhatnak jól, hiszen Kínán kívül az EU-ban, az Egyesült Királyságban, Japánban és számos más országban is zajlik mRNS-fejlesztés és -kutatás.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egyértelműen Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter mRNS-vakcinákkal kapcsolatos döntésének kritikáját célozza. A narratíva arra épül, hogy a miniszter döntése tudományosan megalapozatlan, veszélyezteti a közegészségügyet és az Egyesült Államok biotechnológiai versenyképességét. A cikk célja az mRNS-technológiába vetett bizalom megerősítése és Kennedy oltásszkeptikus álláspontjának hiteltelenítése.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmileg telített és elítélő nyelvezet: Az eredeti cikk olyan kifejezéseket használ, mint „elkaszál” (a szerződésre), „egyszerűen nem igaz” (Kennedy állítására), „teljesen téves kijelentéssel a miniszter bizonyítja elkötelezettségét”, vagy „rossz nap a tudomány számára”. Ezek a megfogalmazások nem csupán tényeket közölnek, hanem az olvasóban felháborodást és negatív érzéseket keltenek Kennedy döntésével szemben.
  • Ad hominem érvelés (személyes támadás/hiteltelenítés): Bár Kennedy oltásszkeptikus nézetei relevánsak a döntés kontextusában, a cikk hangsúlyosan Kennedy „oltásszkeptikus” identitását emeli ki már a cikk elején, és azt sugallja, hogy „évek, sőt évtizedek óta kampányolt a védőoltások ellen”. Ez a megközelítés a miniszter személyét támadja, nem feltétlenül kizárólag a döntés tudományos alapjait.
  • Szelektív információközlés és hiányzó kontextus: A cikk részletesen bemutatja a Kennedy döntését kritizáló szakértői véleményeket és a tudományos konszenzust. Ugyanakkor, bár említi, hogy Kennedy minisztériuma „átnézte a rendelkezésre álló adatokat”, nem ad semmilyen részletet arról, hogy pontosan milyen adatokra vagy „szakértőkre” hivatkozhatott Kennedy, még akkor sem, ha az eredeti cikkíró ezeket tévesnek tartja. Ez a hiányosság egyoldalúvá teszi az érvelést.
  • Befejezetlen állítás: A cikk megjegyzi: „Ezen kívül, csak hogy néhány hírt említsünk az elmúlt hónapokból:”, de utána nem következnek felsorolva a beígért hírek, ami hiányos tájékoztatást eredményez.
• A téma társadalmi relevanciája: Az mRNS-vakcina fejlesztési szerződések felbontása az Egyesült Államokban jelentős közegészségügyi és gazdasági következményekkel járhat. A döntés megkérdőjelezi az mRNS-technológia jövőbeli szerepét a betegségek elleni védekezésben, különösen a Covid-19 világjárvány idején elért sikerei után. Emellett hatással lehet az Egyesült Államok biotechnológiai iparának globális versenyképességére, és vitákat gerjeszthet a tudomány és a politikai döntéshozatal kapcsolatáról.

(Forrás: telex.hu)