OkosHír: A torinói lepel, egy régóta vitatott eredetű ereklye, amelyről sokan úgy vélik, Jézus Krisztus halotti leple, ismét tudományos vizsgálat tárgya lett. Egy friss kutatás, amelyet Cicero Moraes brazil digitális grafikus szakértő és 3D tervező végzett, arra a következtetésre jutott, hogy a leplen látható kép valószínűleg nem emberi test lenyomata, hanem egy félmagas domborműről származik. A tanulmány az Archaeometry című folyóiratban jelent meg.

A vizsgálat során a kutatók 3D-s modellezési technikákat és szoftvereket, mint például a MakeHuman, Blender és CloudCompare, alkalmaztak. Céljuk az volt, hogy összehasonlítsák, hogyan alakul ki egy lenyomat, ha egy anyagot emberi testre, illetve ha egy domborműre terítenek. A kutatás szerint, amikor egy 3D-s emberi testre egy 2D-s anyagot helyeznek, a lenyomat torzul, kiszélesedik és elformálódik. Ezt a jelenséget „Agamemnón-maszk effektusnak” nevezik, utalva az Agamemnón halotti maszkján megfigyelhető szélesedésre.

A Moraes által végzett digitális teszt hasonló eredményt hozott: az emberi testre modellezett lepel kevesebb ponton érintkezett a testtel, és a keletkező lenyomat torzult, kiszélesedett. Ezzel szemben a domborműre terített anyag sokkal emberibb, arányosabb lenyomatot eredményezett, amely szorosabban hasonlít a torinói leplen látható képhez.

Cicero Moraes kutatása nem foglalkozott a lepel korának meghatározásával, kizárólag a lenyomat eredetét vizsgálta. A lepel kora régóta vita tárgya. Egy 1989-es radiokarbon kormeghatározás szerint a lepel valamikor 1260 és 1390 között készült. Azonban egy 2005-ös vizsgálat felvetette, hogy az 1989-es elemzéshez használt minta egy később javított részből származhatott, így az eredmény nem volt végleges. 2022-ben egy másik, vitatottabb módszerrel végzett vizsgálat az i. sz. 1. századra datálta az ereklye eredetét. Moraes eredményei, amelyek a dombormű eredetét valószínűsítik, összhangban vannak azzal a ténnyel, hogy a középkorban rendkívül gyakoriak voltak a domborműves ábrázolások.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája egy új tudományos kutatási eredmény bemutatása, amely kihívást jelent a torinói lepel eredetével kapcsolatos hagyományos, vallási alapú feltételezésekre. A cikk célja az volt, hogy tájékoztassa az olvasót Cicero Moraes friss tanulmányának megállapításairól, amelyek szerint a leplen lévő kép valószínűleg egy domborműről származik, nem pedig egy emberi testről. Ezenkívül röviden összefoglalja a lepel kormeghatározásával kapcsolatos korábbi vitákat és ellentmondásos eredményeket, ezzel is erősítve a téma körüli tudományos bizonytalanságot.
• Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikk viszonylag objektív, és nem alkalmaz kifejezetten manipulatív retorikai eszközöket. A „valójában nem Jézus, hanem csak egy félmagas dombormű” megfogalmazásban a „csak egy” szó enyhe hangsúlyeltolódást eredményezhet, mintha a domborműves eredet kevésbé lenne jelentős vagy hiteles, mint a „Jézus lenyomata”. Ez azonban egy nagyon enyhe, szubjektív árnyalat, amely nem torzítja jelentősen a tényeket, és a cikk egészének tárgyilagos hangvétele ellensúlyozza.
• A téma társadalmi relevanciája: A torinói lepel a keresztény világ egyik legismertebb és legvitatottabb ereklyéje, amelyet sok hívő Jézus Krisztus halotti leplének tart. Emiatt a lepel eredetével és hitelességével kapcsolatos bármilyen tudományos kutatás, különösen az, amely megkérdőjelezi a hagyományos nézetet, jelentős társadalmi és vallási relevanciával bír. A téma folyamatosan generál vitákat a hit és a tudomány, a vallási meggyőződés és a tudományos bizonyítékok között, és széles körben érdekli mind a vallásos, mind a tudományos közösséget.

(Forrás: telex.hu)

Kiemelt kép: pixabay