OkosHír: A Magyar Nemzet című lap tájékoztatása szerint a közelmúltban nyilvánosságra került brüsszeli civil szervezeti szerződések alapján az Európai Unió jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyeket a lap Magyarország ellen dolgozóként ír le az uniós színtéren. A Magyar Nemzet összeállításából az derül ki, hogy a Magyar Helsinki Bizottság többek között olyan projektekre is kapott pénzt, amelyek a vádlottak tárgyalótermi és nyilvánosságbeli megjelenésével, valamint a homoszexuális személyek jogainak megerősítésével kapcsolatosak.

Az Európai Bizottság finanszírozási és pályázati portálja, valamint egy frissen nyilvánosságra hozott civil szervezeti kifizetési lista szerint a Magyar Helsinki Bizottság 2017 óta összesen 21 projektben vett részt. Ezen projektek közül 17-ben kedvezményezettként, négyben pedig koordinátorként működött közre. Az ngotransparency.eu weboldalon, amely a Patrióták által létrehozott keresőoldal, kilenc ilyen projekt adatai érhetők el, bemutatva az Európai Bizottság és különböző aktivista szervezetek közötti 2019 és 2023 közötti szerződések főbb részleteit.

Ezekből a projektekből a Magyar Helsinki Bizottság összesen 1 446 253,44 euró támogatást kapott az Európai Uniótól. Ez az összeg a jelenlegi árfolyamon számolva meghaladja az 578 millió forintot. Az eredeti cikk szerint a támogatások felosztása az uniós alapok és a Helsinki Bizottság projektekben betöltött szerepe alapján történt.

A cikk arról is beszámol, hogy a Magyar Helsinki Bizottság különböző módokon bírálta a magyar kormányt vagy annak egyes intézkedéseit. A szervezet az elmúlt években gyakran fogalmazott meg kritikát a magyar kormány bevándorláspolitikájával szemben, különös tekintettel a határzárra, a tranzitzónák működésére és a menedékkérők jogainak korlátozására vonatkozó intézkedésekre. A szervezet több alkalommal képviselt menedékkérőket hazai és nemzetközi bíróságokon, így például az Emberi Jogok Európai Bíróságán is. A beszámolók szerint 2025 januárjában a szervezet arról tájékoztatott, hogy huszonegy olyan perben jártak el, amelyekben a strasbourgi bíróság jogellenes tranzitzónás fogvatartás miatt marasztalta el a magyar államot.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja egyértelműen az Európai Unió és bizonyos, EU által támogatott civil szervezetek, különösen a Magyar Helsinki Bizottság lejáratása. A narratíva azt sugallja, hogy az uniós források felhasználása problémás, és az érintett szervezetek „Magyarország ellen” dolgoznak. A cikk arra törekszik, hogy negatív képet alakítson ki mind az „uniós bürokrácia”, mind a civil szervezetek tevékenységéről, ezáltal erősítve azt a politikai üzenetet, miszerint ezek az entitások a nemzeti érdekek ellenében cselekszenek.
• Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szöveg számos manipulatív eszközt alkalmaz az olvasó befolyásolására:
  • Érzelmileg túlfűtött nyelvezet: Olyan kifejezések, mint „súlyos összegekkel támogatja” (ami túlzott vagy indokolatlan kiadásokra utal), „Magyarország ellen dolgozó szervezeteket” (amely hazaárulóként tünteti fel a szervezeteket), és „támadta a magyar kormányt” (amely agresszióként mutatja be a kritikát), mind az olvasó érzelmeire hatnak, és negatív asszociációkat keltenek.
  • Kiemelten manipulatív kifejezés: A „homoszexuális bűnözők jogainak megerősítésével kapcsolatos projektekre” megfogalmazás a cikk legkirívóbb manipulatív eleme. Ez a kifejezés szándékosan összekapcsolja a homoszexualitást a bűnözéssel, ami félrevezető és pejoratív. A Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi szervezetként az összes egyén, így az LMBTQ+ személyek jogaiért is kiáll, különösen a jogi eljárásokban, biztosítva a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az eredeti cikk ezzel a megfogalmazással nem a projekt valós célját, hanem egy negatív sztereotípiát erősít, hogy az olvasóban felháborodást keltsen.
  • Kontextus hiánya és szelektív információközlés: Bár a cikk konkrét összegeket és projektszámokat említ, nem ad teljes körű áttekintést az összes projektről, ehelyett csak néhány, a szerző szándéka szerint felháborodást keltőnek szánt részletet emel ki. Emellett az „Ezek felosztása… az alább olvasható módon történt” mondat után semmilyen felosztás nem következik, ami elvárásokat támaszt, majd azokat nem teljesíti, így az olvasóban hiányérzetet kelthet.
  • Forrásmegjelölés: Az eredeti cikk a „Magyar Nemzet”-re és a „Patrióták által létrehozott keresőoldalon” található információkra hivatkozik, amelyek mindkét médium a magyar kormányhoz közelállóként ismert. Ez a forrásválasztás eleve egy bizonyos politikai elfogultságot sugall, és a cikk tartalmát is ebbe a keretbe helyezi.
• A téma társadalmi relevanciája: A civil szervezetek finanszírozása és tevékenysége, különösen azoké, amelyek kritikusan viszonyulnak a kormányzati intézkedésekhez, kiemelt és gyakran vitatott téma a magyar közéletben. A kormányzati kommunikáció gyakran „külföldi ügynökökként” vagy „nemzeti érdekek ellen dolgozó” entitásokként állítja be ezeket a szervezeteket. A migrációpolitika, a határvédelem és a menedékkérők jogai szintén rendkívül polarizált témák Magyarországon. Az LMBTQ+ jogok kérdése is érzékeny, és a kormány konzervatív családi értékeket hangsúlyoz. Az eredeti cikk, ezen érzékeny témákat felhasználva, és az EU-s támogatásokat „Magyarország ellen dolgozó” tevékenységként bemutatva, a meglévő társadalmi feszültségekre és politikai törésvonalakra épít, egy adott politikai nézőpontot erősítve.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Magyar Helsinki Bizottság / Hungarian Helsinki Committee/Facebook