Az Orvosi Hetilapban közzétett reprezentatív magyar kutatás szoros összefüggést mutatott ki a korai médiafogyasztás és a későbbi mentális állapot között. Lábadi Beatrix és Kopcsó Krisztina vizsgálata szerint a másfél éves gyermekek 49,2 százaléka napi rendszerességgel néz képernyőt. Ez az arány rávilágít a digitális eszközök korai jelenlétére a magyar háztartásokban.

A Kohorsz ’18 program keretében több mint kétezer gyermek fejlődését követték nyomon a születéstől hároméves korig. Az eredmények alapján a másfél évesek átlagosan napi 85,7 percet töltenek monitorok előtt. A kutatók megállapították, hogy a nem megfelelő médiatartalom fogyasztása jelentős fejlődési kockázatot hordoz a kisgyermekek számára.

Szakmai ajánlások és a valóság

A nemzetközi és hazai szakmai szervezetek, köztük a WHO, szigorú korlátozásokat javasolnak. A 2025 májusában kiadott magyar szakmai ajánlás hároméves kor alatt egyáltalán nem javasolja a digitális eszközök használatát. Ezzel szemben a hazai szülők csupán 14 százaléka korlátozza tudatosan a képernyőidőt a gyermek másfél éves korában.

A statisztikai adatok szerint a képernyőhasználat mértéke összefügg a család társadalmi-gazdasági státuszával. Az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekei jellemzően több időt töltenek eszközökkel. A kutatás rámutat, hogy a fokozott képernyőhasználat és a családi tényezők együttesen befolyásolják a fejlődést.

Hosszú távú mentális és nyelvi következmények

A vizsgálat számszerűsítette a kockázatokat: a napi két óránál többet képernyőző gyermekek 30 százalékánál alakultak ki mentális nehézségek hároméves korra. Ez az arány a keveset vagy egyáltalán nem képernyőzők körében csupán 10-12 százalék. A túlzott médiafogyasztás így kiszorítja a minőségi társas együttlétet és a szülői válaszkészséget.

A nyelvi fejlődés terén is visszaesés tapasztalható. Pogány Ákos, az ELTE adjunktusa szerint az óvodások nyelvi szintje elmarad a korábbi években tapasztalttól. A vizuális ingerek dominanciája elnyomja az akusztikus információfeldolgozást, ami az anyanyelv elsajátításának alapja. A folyamat az életkor előrehaladtával fokozódik: a 8–15 éves korosztály már napi átlag 4 órát tölt online, elsősorban a TikTok felületén.

(Forrás: telex.hu)

A Magyar Orvosok Szövetségének elnöke az RTL Híradónak adott nyilatkozatában megerősítette, hogy tárgyalásokat kezdenek a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (Nyírő OPAI) vezetésével. A szervezet célja, hogy a korábban felmondott 19 orvos visszakerüljön eredeti álláshelyére. A visszavétel folyamata jogilag kétoldalú döntést igényel, amelyhez az intézmény jelenlegi vezetésének hozzájárulása is szükséges.

Ézsi Robin több mint két éven át irányította a hazai pszichiátriai ellátás központi intézményét. Kinevezése és szakmai háttere feszültséget okozott az orvostársadalomban, mivel a vezető nem rendelkezik pszichiáteri végzettséggel. Vezetése alatt az intézményben jelentős fluktuáció alakult ki, amely mind az orvosokat, mind a szakápolói állományt érintette.

A konfliktus eszkalációja és a lemondás

Az év elején negyven szakorvos petícióban rögzítette aggályait a kialakult létszámhiány miatt. A dokumentumban hangsúlyozták, hogy a szakemberhiány bizonyos osztályok bezárásához vezethet. Az egészségügyi államtitkárság és az Országos Kórházi Főigazgatóság hónapokig nem látta indokoltnak a vezetőváltást.

A helyzet akkor vált kritikussá, amikor a budapesti pszichiáterek egységesen kilátásba helyezték az önként vállalt többletmunka beszüntetését. Ezt követően 19 orvos egyszerre nyújtotta be felmondását, ami végül Ézsi Robin lemondásához vezetett. A távozó igazgató a kitűzött határidőig nem hagyta el posztját, így a felmondások jogerőre emelkedtek.

Jelenleg egy független, külsős szakértőkből álló bizottság vizsgálja a Nyírő OPAI működését az Okfő megbízásából. A vizsgálat eredményei a következő héten várhatóak, amelyek meghatározhatják az intézmény jövőbeni struktúráját. A Magyar Orvosi Kamara szerint a személyi változás önmagában nem elegendő a biztonságos betegellátás garantálásához. Szükségesnek látják a fővárosi ellátási területek felülvizsgálatát és az épületek műszaki fejlesztését is.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Központ fb)