OkosHír: A Guess divatmárka mesterséges intelligencia (MI) által generált modellt alkalmazott a nyári kampányában, amely az amerikai Vogue magazinban jelent meg. Ez az esemény vitákat váltott ki a divatiparban az MI térnyeréséről és annak lehetséges hatásairól a modellek munkájára, valamint a testképre.
A szóban forgó hirdetésben egy MI által létrehozott, szőke modell szerepelt, amelyet a Seraphinne Vallora nevű cég fejlesztett ki. A Seraphinne Vallora alapítói, Valentina Gonzalez és Andreea Petrescu a BBC-nek nyilatkozva elmondták, hogy a Guess az Instagramon keresztül kereste meg őket azzal a kéréssel, hogy hozzanak létre egy MI-modellt a nyári kampányukhoz. Tíz modellvázlatot készítettek, amelyek közül a Guess egy barna és egy szőke nőt választott ki a továbbfejlesztésre.
A divatipar képviselői és más szervezetek eltérő véleményt fogalmaztak meg az MI-modellek alkalmazásáról:
- Egy plus size-modell, Felicity Hayward álláspontja szerint az MI-modellek használata a divatkampányokban „lusta és olcsó” megoldás. Véleménye szerint a Guess célja az lehetett, hogy ingyenes reklámot generáljanak és költségeket csökkentsenek, figyelmen kívül hagyva a lehetséges következményeket.
- Egy étkezési zavarokkal foglalkozó szervezet vezetője aggasztónak találta a hirdetést. Kiemelte, hogy az irreális testképek látványa befolyásolhatja az emberek saját testükről alkotott véleményét, és a rossz testkép növelheti az étkezési rendellenességek kialakulásának kockázatát.
- A Seraphinne Vallora képviselői elutasítják azokat a vádakat, amelyek szerint technológiájuk veszélyeztetné az emberek munkahelyeit. Állításuk szerint ez az „úttörő technológia kiegészítő jellegű”, és nem célja a modellek kiváltása. Hozzáteszik, hogy cégükkel új munkahelyeket teremtettek. Ugyanakkor weboldalukon megjegyzik, hogy az általuk kínált MI-modellek egyik előnye a költséghatékonyság, mivel „nincs szükség drága berendezésekre, sminkesekre, helyszínbérlésre, színpadépítésre, fotósokra, utazási költségekre és modellekre”.
Az amerikai Vogue a BBC megkeresésére annyit közölt, hogy a kérdéses megjelenés egy reklám volt, nem pedig szerkesztői döntés. Korábban Anna Wintour távozott a lap főszerkesztői székéből, és a magazinban már korábban is megjelentek olyan személyiségek, mint Kim Kardashian, ami a divatlap korábbi gyakorlatához képest változást jelent.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk címe („Már Palvin Barbi munkáját is elveszi az AI”) már a kezdetektől egy riasztó, személyes érintettségű narratívát épít fel. A célja egyértelműen az olvasók aggodalmának felkeltése a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt feltételezett negatív hatásaival kapcsolatban, különösen a divatiparban. A cikk a témát a „Palvin Barbi” név említésével igyekszik közel hozni a magyar közönséghez, függetlenül attól, hogy a konkrét esetben van-e releváns összefüggés Palvin Barbi karrierjével. Ez a megközelítés egy fenyegető jövőképet sugall, ahol az MI veszélyezteti az emberek megélhetését.
- Főbb manipulatív eszközök: A cikk több manipulatív eszközt is alkalmaz.
- Érzelmi és sugalmazó nyelvezet: A cím („Már Palvin Barbi munkáját is elveszi az AI”) nem egy tény, hanem egy erős, érzelmi töltetű állítás, amely egy szélesebb jelenséget (MI térnyerése) egy konkrét, ismert személyen keresztül próbál dramatizálni, felháborodást vagy félelmet kiváltva. A „kamuembert” kifejezés az MI-modellre szintén pejoratív, leértékelő hangnemet üt meg. Az „hírhedt Anna Wintour” jelző szintén szükségtelenül negatív konnotációt hordoz.
- Kontextusból kiragadott információ és félrevezető keretezés: Bár a cikk később tisztázza, hogy az MI-modell egy reklámban szerepelt a Vogue-ban, a cím azt a benyomást keltheti, mintha az MI általánosan átvenné a modellek szerepét a magazin szerkesztői tartalmában. Az eredeti cikk címe implikálja, hogy Palvin Barbi konkrétan elveszítette egy munkát az MI miatt, holott a cikkben erre semmilyen bizonyíték vagy utalás nincs. A Seraphinne Vallora cég nyilatkozata („úttörő technológia kiegészítő jellegű, és nem célja a modellek kiváltása”) és weboldalukon szereplő „költséghatékonyság” („nincs szükség drága berendezésekre… és modellekre”) közötti kontraszt bemutatásával a cikk implicit módon képmutatásra utal, anélkül, hogy ezt nyíltan kimondaná, így az olvasóban alakul ki a negatív kép.
- A téma társadalmi relevanciája: A mesterséges intelligencia terjedése a kreatív iparágakban, beleértve a divatot és a modellezést, komoly társadalmi vitákat generál. Kérdéseket vet fel a munkahelyek jövőjével, az emberi alkotók szerepével, valamint az esztétikai normák és testképek alakulásával kapcsolatban. Az étkezési zavarokkal foglalkozó szervezet vezetőjének aggodalma rávilágít az MI által generált, potenciálisan irreális testképek pszichológiai hatásaira, ami különösen fontos a fiatalabb generációk körében. A téma relevanciája abban rejlik, hogy az MI térnyerése nem csupán technológiai, hanem etikai, gazdasági és társadalmi kihívásokat is felvet, amelyekre a társadalomnak válaszokat kell találnia.
