Közélet-Politika
Az Index külsős szerződéseket bontott az Ötmédiával kötött megállapodás miatt
OkosHír: A Media1 arról számolt be, hogy az Index több, korábban rendszeresen publikáló külsős szerzőjét is arról értesítette, hogy nem tudják tovább fizetni az általuk beküldött publicisztikák honoráriumát. Egy értesítés szerint a lap azért döntött így, mert már szerződésben áll Hont András Ötmédia nevű vállalkozásával, amely szintén véleménycikkeket szállít a portálnak.
Péter Tamás újságíró, politikai elemző, aki rendszeresen jelentkezett közéleti publicisztikákkal, a Media1-nek adott nyilatkozatában visszásnak nevezte a döntést, és nem tartotta megalapozottnak a hivatalos indoklást. Péter Tamás nézőpontja szerint a döntés hátterében politikai szempontok állhatnak. Indoklásként felhozta, hogy korábban rendszeresen közöltek tőle írásokat, amelyekben egyszerre fogalmazott meg kritikát a kormánypárti politikai rendszerrel (NER), Orbán Viktorral, illetve a Tisza Párttal és Magyar Péterrel szemben is.
Az újságíró nehezen hihetőnek tartja, hogy Magyarország egyik legnagyobb hírportálja pénzügyi okok miatt ne tudna kifizetni néhány publicisztikát. Hozzátette, az Ötmédia cikkei jellemzően a kormányellenes szereplőket bírálják, míg a kormánypárti rendszert jóval óvatosabban kezelik.
Péter Tamással Nótin Tamás, a lap egyik főmunkatársa egy e-mailben közölte, hogy a továbbiakban nem tudnak fizetni az írásai után. Nótin Tamás korábban a Jobbik önkormányzati képviselője volt, majd az Alfahír és a Jövő TV után igazolt az Indexhez. Az Index tulajdonosai között található Vaszily Miklós, a TV2 Zrt. elnök-vezérigazgatója és a Mészáros Lőrinc érdekeltségei közé tartozó MBH Bank felügyelőbizottsági tagja, valamint Ziegler Gábor médiavállalkozó.
Mivel Péter Tamás nem kívánt ingyen dolgozni, Starcz Ákos vezérigazgató aláírásával megkapta a szerződésbontó dokumentumot, amely augusztus 14-én lép hatályba.
Az Index és annak Vélemény rovata körül több változás is történt az elmúlt időszakban. Áprilisban például Ujhelyi István volt EP-képviselővel is megszakították az együttműködést. Ezt követően az együttműködés megszűnését Ujhelyivel közlő akkori rovatszerkesztő, Ambrus Balázs is távozott a laptól, de távozásának okát nem kívánta kommentálni.
A Media1-nek egy informátor állítása szerint Kóczián Péter, a lap másik publicistája is levelet kapott arról, hogy a továbbiakban nem tudnak fizetni a véleménycikkei után. Az informátor azt állította, hogy Kóczián csak abban az esetben maradhatna, ha ingyen írna. A Media1 megkereste Kóczián Pétert, aki azonban nem kívánt nyilatkozni a témáról. A Media1 úgy tudja, az Ötmédia esetleges átvétele még nyitott kérdés Kóczián esetében.
Hont András, az ATV ÖT című műsorának állandó szereplője, aki több mint 3 éve szoros kapcsolatban áll az Indexszel, tavaly ősszel alapított médiavállalatokat az ATV-vel és a hírportállal együttműködve. Az egyik általa alapított cég az Ötmédia Kft., amelynek Hont mellett Ceglédi Zoltán politikai elemző is tulajdonosa. A másik vállalat az Öt-kontent Nonprofit Kft., amelynek Hont az egyedüli tulajdonosa. A nonprofit kft. 2024.12.02 és 2025.01.13 között nem mutatott ki árbevételt és kiadást. A Ceglédivel közös, profitorientált kft. viszont az Opten céginformációs rendszer szerint rövid idő alatt nyereséges lett: 4,2 millió forint árbevételt és 720 ezer forint adózott eredményt produkált az október végi alapítás napja és 2024. december 31. közötti két hónapos időszakra.
Hont András korábban a Fideszben politizált önkormányzati képviselőként, és Deutsch Tamás kampányfőnöke is volt. Később az MSZP-SZDSZ-es Terézvárosban volt tanácsadó. A 2010-es kormányváltás után újságíróként tevékenykedett, publicista lett a hvg.hu-nál, majd a Spirit FM-nél műsorvezetőként és az ATV-nél állandó szereplőként tűnt fel. Hont Magyar Péter felbukkanása óta kritikusan viszonyul hozzá, gyakran „selyemmajomként” emlegeti őt.
Hont András YouTube-műsora áprilisban Orbán Viktor miniszterelnök interjúturnéjának egyik első állomása volt. Az interjú után Hont kritikákat kapott, mivel többen úgy érezték, nem minden esetben kérdezett vissza Orbánnál bizonyos kijelentéseket követően. Hont ezt azzal magyarázta, hogy az interjú létrejöttéről későn értesült, így kevés ideje volt felkészülni.
Néhány hónapja az ellenzéki Ujhelyi Istvánnal is a Hont András nevével fémjelzett Ötmédia Kft.-vel kötött indexes együttműködésre hivatkozva bontottak szerződést. Hont András azonban a Media1-nek még április 20-án úgy nyilatkozott, hogy nem volt tudomása erről az esetről.
A Media1 áprilisban megkereste az Indamedia sajtóosztályát is az üggyel kapcsolatban, de azóta sem kaptak választ. A Media1 ismételten megkereste az Indexet, valamint Hont Andrást, az Ötmédia Kft. egyik alapítóját a felvetésekkel kapcsolatban.
Hont András a Media1-nek úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása az Index levelezéseiről, és nem tud Péter Tamás esetével kapcsolatban felidézni semmit. Hozzátette, saját tapasztalatai szerint nem ritka a médiában, hogy nem fizetnek a publicistáknak. A Media1 több indexes publicistával is felvette a kapcsolatot, akik közül néhányan megerősítették, hogy pro bono dolgoznak a lapnak.
Az Indamedia sajtóosztálya több óra elteltével sem reagált a megkeresésre.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk fő narratívája az, hogy az Index, korábbi függetlenségét feladva, egyre inkább a kormányzati érdekeknek megfelelő, „rendszerkonform” irányba mozdul el. A cikk azt a történetet próbálja elmesélni, hogy az anyagi okokra hivatkozó szerződésbontások valójában politikai motivációval történtek, célja pedig a kritikus hangok elhallgattatása és a véleménypluralizmus visszaszorítása. Az olvasóban a felháborodás és a bizalmatlanság érzését kívánja kelteni az Index döntéseivel szemben, és megerősíteni azt a feltételezést, hogy a médiafüggetlenség egyre inkább sérül Magyarországon.
- Főbb manipulatív eszközök:
- Érzelmi töltetű és szubjektív kifejezések használata: A cikk már az elején Péter Tamás szájába adva „visszásnak” nevezi a döntést, és „nem tartja megalapozottnak” a hivatalos indoklást. Az „nehézen hihető” kifejezés többszöri használata az anyagi okok cáfolatára, valamint az „feltűnően indulatosan bírálják” és „szolid mértékletesség jellemzi őket” leírások az Ötmédia cikkeivel kapcsolatban mind arra szolgálnak, hogy az olvasóban negatív érzelmi reakciót váltsanak ki és a szerző feltételezéseit erősítsék.
- Sugallás és implikáció: A cikk közvetlenül nem állítja, hogy az Index politikai okokból bontott szerződést, de Péter Tamás véleményét kiemelten kezelve és a tulajdonosi kör, valamint Hont András politikai hátterének részletes bemutatásával (pl. Vaszily Miklós Mészáros Lőrinc-érdekeltségei, Nótin Tamás korábbi pártkötődése, Hont Fideszes múltja és Orbán-interjúja) erősen sugallja ezt az összefüggést. A „kontraszelekció” és „kontraproduktív” kifejezések Péter Tamás szájából szintén az olvasói vélemény formálását szolgálják.
- Kontextusból kiragadott információk és szelektív bemutatás: Bár a cikk tényeket is közöl (pl. Ötmédia árbevétele), ezeket olyan kontextusban mutatja be, amely a feltételezett politikai motivációt erősíti. Például, az Index pénzügyi helyzetéről nincs tényszerű adat, csak Péter Tamás „nehézen hihető” véleménye. A „pro bono” írók említése szintén a szerkesztőségi gyakorlat egyoldalú bemutatását erősíti.
- „Informátorra” hivatkozás: Kóczián Péter esetében egy nem megnevezett „informátor” állítására hivatkozik, miszerint ingyen kellene írnia, ami gyengíti az állítás hitelességét, de mégis közli az információt, ezzel bizonytalanságot és gyanút keltve.
- Hiányzó kontextus és tényszerűség: A cikk elsősorban Péter Tamás és a Media1 feltételezéseire épül, konkrét, alátámasztott bizonyítékok nélkül az Index pénzügyi helyzetével, vagy a szerződésbontások pontos okával kapcsolatban. Az Ötmédia és az Index közötti szerződés részletei, annak pénzügyi vonzatai, vagy az, hogy pontosan milyen „véleménycikkeket szállít” az Ötmédia, nincsenek részletesen kifejtve, csak általános megállapítások hangzanak el a tartalmukról. Nincs független forrás az Index döntésének hivatalos indoklásának cáfolatára, csak Péter Tamás szubjektív véleménye.
- A téma társadalmi relevanciája: A cikk által tárgyalt események a magyar média szabadságának és pluralizmusának kérdését érintik. Az Index, mint korábban széles körben olvasott és sokak által függetlennek tartott hírportál, tulajdonosi hátterének és szerkesztőségi politikájának feltételezett változása komoly társadalmi vitákat generálhat a sajtó függetlenségéről és a vélemények sokszínűségének biztosításáról a közéletben. Az, hogy egy prominens online médium milyen szerzőknek ad teret, és milyen politikai irányultságú véleményeket publikál, befolyásolhatja a közvéleményt és a politikai diskurzust, különösen egy választások előtti időszakban.
(Forrás: media1.hu)
Kép: Hont András/Facebook
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Orbán Viktor a Kossuth téren tartja március 15-i ünnepi beszédét
A miniszterelnöki program helyszínválasztása visszatérést jelent a korábbi gyakorlathoz. Orbán Viktor utoljára a 2022-es országgyűlési választások előtt tartott ünnepi beszédet a Parlament előtti téren. Az elmúlt években a kormányzati megemlékezés központi eseménye a Nemzeti Múzeumnál zajlott.
A kormányfő tavalyi március 15-i felszólalása számos politikai reakciót váltott ki. Beszédében a miniszterelnök éles kritikával illette a külföldi finanszírozásúnak tartott szereplőket. A bírálóit, köztük újságírókat és civil szervezeteket, metaforikus jelzőkkel illette.
Párhuzamos demonstrációk és politikai mozgósítás
A nemzeti ünnep keretében idén ismét megrendezik a Békemenetet. A Civil Összefogás Fóruma (CÖF) és Szentkirályi Alexandra február közepén jelentette be a kezdeményezést. A szervezők a közösségi médiában közzétett felhívásukban sorsfordító eseményként hivatkoztak a megmozdulásra.
Ezzel egy időben a Tisza Párt is utcára hívja támogatóit. Magyar Péter bejelentése szerint a Nemzeti Menet 14 órakor indul az Andrássy úton. A politikus a rendezvényt rendszerváltó jellegűnek nevezte, és a Hősök terére szervezett gyűléssel kívánja demonstrálni pártja erejét.
A miniszterelnök korábbi beszédeiben visszatérő elem volt a nemzetközi intézményekkel szembeni kritika. Tavaly úgy fogalmazott, hogy a magyar szabadság védelmében ellenállnak a brüsszeli és liberális befolyásnak. Ez a szuverenitási narratíva várhatóan az idei Kossuth téri beszédben is hangsúlyos szerepet kap majd.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti szöveg a közelgő ünnepi eseményeket a konfrontáció és a fokozódó politikai feszültség keretében mutatta be. Célja a kormányfő retorikájának radikálisabbként való ábrázolása volt a múltbeli kijelentések felidézésével.
A forrásszöveg olyan érzelmileg telített kifejezéseket használt, mint a „szintlépés” vagy a „nagy port kavart”, amelyek előrevetítik az olvasó számára a negatív értékítéletet. A „poloskának nevezte” idézet kiemelése a dehumanizáló retorikára irányítja a figyelmet, anélkül, hogy a beszéd teljes logikai ívét ismertetné.
A cikk nem tér ki arra, hogy a helyszínváltoztatásnak (Kossuth tér vs. Nemzeti Múzeum) lehetnek-e logisztikai vagy biztonsági okai. Szintén hiányzik a Tisza Párt és a CÖF közötti erőviszonyok objektív bemutatása; a szöveg csupán a két szembenálló mozgósítási kísérletet egymás mellé helyezi, ezzel is erősítve a polarizáció képzetét.
(Kép: Youtube/screenshot)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Kulcsár Krisztián a sportfinanszírozás átláthatóságát és a szabadidősport fejlesztését sürgeti
Kulcsár Krisztián, a Tisza Párt sportpolitikusa és olimpiai ezüstérmes vívó szerint alapvető strukturális problémát jelent a politika és a sport jelenlegi összefonódása. A szakértő kifejtette, hogy a sportirányítás az eredménytelenségekre gyakran nem szakmai érvekkel, hanem politikai narratívákkal reagál.
A politikus visszautasította azokat a véleményeket, amelyek szerint pártja kormányzati szerepvállalása hátrányosan érintené az ágazatot. Véleménye szerint a kritikák megfogalmazói nem a sport érdekeit, hanem saját gazdasági pozícióikat féltik. Kulcsár úgy látja, a források elosztása jelenleg nem minden esetben szolgálja a sportban dolgozók valódi céljait.
Finanszírozás és infrastruktúra
A sportpolitikai tervek között szerepel a társasági adókedvezmény (tao) rendszerének megtartása, azonban Kulcsár szigorúbb ellenőrzést és nyilvános elszámoltathatóságot vezetne be. A cél egy olyan támogatási struktúra kialakítása, amely minden érintett számára érthető és követhető folyamatokon alapul.
Az alacsony kihasználtságú stadionok kérdését szakértői csoport bevonásával rendeznék. A javaslat szerint az önkormányzatokkal együttműködve olyan üzemeltetési modelleket kell kidolgozni, amelyek megnyitják ezeket a létesítményeket a lakossági szabadidősport előtt. Az állami szerepvállalást elsősorban a testnevelés, a diák- és a szabadidősport területén tartja elengedhetetlennek.
Sikerértékelés és olimpiai ambíciók
Kulcsár Krisztián kritizálta azt a szemléletet, amely kizárólag az olimpiai érmek és világbajnoki helyezések számában méri a sportpolitika sikerét. Álláspontja szerint az élsportba fektetett jelentős állami források nem mutatnak egyenes arányosságot a nemzetközi eredményekkel. Hangsúlyozta a hibák feltárásának és a realitásokkal való szembenézésnek a fontosságát a fejlődés érdekében.
A 2028-as Los Angeles-i olimpiára kitűzött tízaranyas célt ambiciózusnak nevezte. A labdarúgó-válogatott sikereit nem a hazai képzési szisztéma, hanem az egyéni karrierutak és a nemzetközi piacon is versenyképes neveltetés eredményének tulajdonítja. Budapest jelenlegi állapotában a politikus szerint nem alkalmas olimpia rendezésére.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg célja Kulcsár Krisztián szakmai hitelességének felépítése a Tisza Párt sportpolitikai arcaként, miközben a jelenlegi sportirányítást morálisan és szakmailag is megkérdőjelezi. A narratíva a „közpénz-pazarló elit” és a „valódi sportért dolgozók” szembeállítására épül.
Az eredeti forrás erős metaforákat használ a jelenlegi rendszer szereplőinek hiteltelenítésére: „Vámszedőként lógnak rajta”, illetve „rátelepedtek a magyar sport pénzcsapjaira”. Ezek a kifejezések nem objektív leírások, hanem érzelmi alapú ellenségkép-képzést szolgálnak. A „farkasszemet nézni a realitással” fordulat pedig a jelenlegi vezetést implicit módon gyávasággal vagy önbecsapással vádolja.
A cikk kizárólag Kulcsár Krisztián állításait közli, ellenvélemény vagy kormányzati reakció nem jelenik meg. Hiányzik a kontextus a stadionok pontos kihasználtsági adatairól, valamint a tao-rendszer eddigi, független auditok által feltárt eredményeiről vagy hiányosságairól. A labdarúgás kapcsán említett „néhány apuka” szerepe szubjektív vélemény, amely figyelmen kívül hagyja a sporttudományi és infrastrukturális háttér változásait.
(Kép: Kulcsár Krisztián – fb képernyőkép)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Belföld3 napja
Győr-Szol-ügy: A városüzemeltetés szerint csak technikai könyvelési kérdés hol van az 1,7 milliárd
-
Közélet-Politika3 napja
Rekordszámú külképviseleti regisztráció várható az áprilisi választáson
-
Közélet-Politika2 napja
Zelenszkij: Hogyan láthatná Orbán, hogy a föld alatt mi történik a csővel?
-
Közélet-Politika3 napja
Kocsis Máté: Minimum pofátlanság azt elvitatni, hogy Magyarország szomszédságában háború dúl
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter bejelentette a Tisza Párt országos listájának vezetőit
-
Belföld2 napja
Biztonsági protokollmulasztás gyanúja miatt töröltek kormányzati fotókat Paksról
-
Belföld21 órája
Több mint 471 ezer határon túli magyar regisztrált az áprilisi választásokra
-
Közélet-Politika2 napja
Adatvédelmi vizsgálatot kezdeményez a Medián a kiszivárgott adatok ügyében