OkosHír: Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) igazságügyi árszakértő bevonásával vizsgálja a GSM-R2 vasúti informatikai beruházás során felhasznált anyagokat és eszközöket. Erről a minisztérium sajtóosztálya tájékoztatta a Szabad Európát. A fejlesztés keretében az ország jelentősebb vasútvonalai mentén új informatikai rendszert építettek volna ki, amelyhez eredetileg főként uniós forrásokat használt volna fel az i-Cell-Mobilsoft Zrt. és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Kft. A Szabad Európa portál szerint a beruházáson dolgozó alvállalkozók közül többen is kifizetésre várnak.

A portál információi szerint a megrendelő MÁV több vonalon is jelentős hiányosságokat észlelt a kivitelezésben. Példaként említik, hogy előfordult, az elvileg vasbetonnal kiépített aknákból hiányzott az acélszerkezet, ami használhatatlanná tette az aknákat. Az R-Kord Kft. csak a MÁV többszöri felszólítása után javította ki ezeket a hibákat.

A beruházás tervezett költsége eredetileg 58,8 milliárd forint volt, amelyet később 17,2 milliárd forinttal emeltek meg az építőanyagok drágulása miatt. A Szabad Európa korábban arról is beszámolt, hogy valótlan tartalmú jegyzőkönyvekkel vettek át el nem készült fejlesztéseket. Például nem létező adótornyok szerepeltek készként jegyzőkönyvekben, máshol le nem fektetett kábeleket dokumentáltak, és olyan kapcsolószekrényt is találtak, amelynek csak a dobozát szerelték fel, de belül üres volt.

2023 novemberében a kormány felmondta a beruházásra az Európai Bizottsággal kötött támogatási szerződéseket, és a projektet teljes egészében magyar költségvetési pénzből finanszírozza. A lap feltételezése szerint ez a döntés a korábban említett szabálytalanságok miatt történt. Ezt követően az ÉKM tavaly szeptemberben felmondta a szerződést a konzorciummal, súlyos szerződésszegésekre hivatkozva.

A Szabad Európa korábban arról is írt, hogy az egyik ki nem fizetett alvállalkozó a Vasútvill Kft. lehet, amely Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc korábbi vejének vállalkozása. A portál szerint Homlok Zsolt kifizetései azt követően kezdtek késni, hogy megromlott a viszonya akkori feleségével, Mészáros Ágnessel, Mészáros Lőrinc lányával. Az Mfor csütörtökön arról számolt be, hogy a Homlok Zrt.-nél, Homlok Zsolt cégeinek zászlóshajójánál csődegyezségi tárgyalást tartottak a következő napirendi pontokkal:

• A fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezését célzó program, valamint egyezségi javaslat ismertetése.
• Döntés a fizetőképesség helyreállítását célzó program, valamint egyezségi javaslat tárgyában.
• Döntés az adóst megillető fizetési haladék meghosszabbításának tárgyában.

A csődegyezség eredményéről a Homlok Zrt. egyelőre nem válaszolt a lap kérdéseire.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a közpénzek felhasználásával kapcsolatos állítólagos szabálytalanságok és a vasúti beruházásban tapasztalt hiányosságok bemutatása, valamint a beruházáshoz kapcsolódó üzleti és személyes kapcsolatok közötti lehetséges összefüggések felvetése. A narratíva egyrészt a közbeszerzések átláthatóságának és a kivitelezés minőségének hiányosságaira, másrészt a politikai és családi kapcsolatok befolyására fókuszál. Célja a felháborodás keltése és a közvélemény figyelmének felhívása az állami projektekben felmerülő problémákra.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi és szuggesztív nyelvezet: A cikk olyan kifejezéseket használ, mint „súlyos hiányosságokat tapasztalt”, „nem egyszer”, „valótlan tartalmú jegyzőkönyvekkel”, „nem létező adótornyok”, „csak a dobozát szerelték fel, de belül teljesen üresen találták”. Ezek a megfogalmazások drámai hatást keltenek és az olvasóban felháborodást, vagy csalódottságot válthatnak ki, anélkül, hogy az állításokat részletes bizonyítékokkal támasztanák alá.
  • Kauzalitás sugallása: Az eredeti szöveg közvetlenül összekapcsolja Homlok Zsolt cégének kifizetési nehézségeit a Mészáros Lőrinc lányával való házassági viszonyának megromlásával: „csúszni kezdtek a kifizetései, hogy megromlott a viszonya akkori feleségével, Mészáros Ágnessel, Mészáros Lőrinc lányával”. Bár a két esemény időben egybeeshet, a közvetlen ok-okozati összefüggés feltételezése tények nélkül manipulatív lehet, hiszen üzleti okok is állhatnak a háttérben. Ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy a személyes kapcsolatok közvetlenül befolyásolják az üzleti döntéseket és kifizetéseket, ami a favoritizmus vagy a bosszú narratíváját erősíti.
  • Feltételezés tényként való bemutatása: A cikk a Szabad Európa „véleményét” arra vonatkozóan, hogy a kormány a szabálytalanságok miatt mondta fel az uniós támogatási szerződéseket, tényként kezeli: „a lap úgy véli, épp a már említett szabálytalanságok miatt”. Bár a forrás megnevezésre kerül, a „úgy véli” kifejezés ellenére a mondat szerkezete a feltételezést erősíti, mint valószínűsíthető okot, anélkül, hogy a kormány hivatalos indoklását részletezné.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt események jelentős társadalmi relevanciával bírnak, mivel egy nagyszabású, eredetileg uniós, majd nemzeti költségvetésből finanszírozott infrastrukturális beruházásról van szó. Az állítólagos hiányosságok, szabálytalanságok és a közpénzek felhasználásával kapcsolatos kérdések a közvélemény számára kiemelt fontosságúak, hiszen az adófizetők pénzének hatékony és átlátható felhasználása alapvető elvárás. A cikk hozzájárul a közéletben zajló vitához az állami projektek elszámoltathatóságáról, a korrupciógyanús esetekről és a médiában megjelenő, politikai-gazdasági összefonódásokat boncolgató témákról.

(Forrás: AlfaHir.hu)

Kép: Szakáts Réka/OkosHír